2016. április 8., péntek

Magyarvista / Folytatáshoz kattints a posztra


 Kolozsvártól 14 km-re északnyugatra, a Nádas-patak jobb partján fekszik.

 Vista nevét szláv eredetű szónak tartják, melynek jelentése: kilátó, kilátóhely. És valóban, az egykori Vista tényleg kilátóhely volt, mert a mostani településhez képest az ősi falu a Kolozsvár és Bánffyhunyad közötti dombgerincen feküdt, ahonnan jó kilátás volt Kolozsvárra, Gyalura, Bánffyhunyad felé, illetve a hajdani Szolnok-Doboka megyére.

 1229-ben Visata néven említik először. 1291-ben Vysta települést III. Endretöbb más községgel együtt kivette a világi bírák hatásköréből, és az erdélyi püspök alá rendelte.
1291-ben püspöki birtok volt, papja a Monoszló nemzetségből származó Péter volt, aki valószínűleg a falu Szent Péter tiszteletére szentelt templomát is építtette.
1332-ben papja 16, 1334-ben 12 garas és 6 keresztes bani pápai tizedet fizetett.
1395-ben IX. Bonifác pápa bullája a vistai Szent Péter plébánia templom oltárigazgató papjának Lászlónak jutalmul szép javadalmakat rendelt.
1437-ben Aszalós (Azalos) fia Mihály, László fia Márton, Szomordoki András, Bese Péter, Sólyom András, Nyilas Jakab, Fodor Péter, Nagy Tamás, Drágfi Albert birtoka volt.
1450-ben Barabás fia Balázs birtoka volt.
1542-ben a gyalui vártartomány falvait - köztük Vistát is a fejedelmi udvartartáshoz rendelték.
1580-ban említik az iratok Vista első iskoláját.
1602–1848 között rövid megszakításokkal magán földesúri birtok volt.
1666-tól a Bánffyak birtoka, 1760 után az Eszterháziaké lett.
1910-ben 1400, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel.
A trianoni békeszerződésig, valamint 1940–1944 között újra magyar fennhatóság alatt Kolozs vármegye Nádasmenti járásához tartozott.

 Magyarvista lakói, mint a kalotaszegi emberek általában kezdetben főleg földműveléssel, állattenyésztéssel és mészégetéssel foglalkoztak. A szájhagyomány szerint több fogat ökör szállította innen Kolozsvárra az égetett meszet.
Az 1870-es évek körül az itt átmenő Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal építési munkálatainál nagyon sok olasz kőfaragó-építőmester dolgozott, akiktől a vistai emberek eltanulták a kőfaragó mesterséget, később pedig bányákat kitermelve sajátos módon termelték, majd faragták ki a követ különböző házak, paloták díszítésére. Többek között a budapesti Országház egy része is a vistai mesterek munkájával épült. A környék településein már messziről felismerhetők az általuk épített, fehér mészkőből faragott díszes épületek.
A kőfaragást a mai napig fő foglalkozásként űzik a magyarvistai emberek, és nemcsak Romániában, de Magyarországon és Németországban is dolgoznak vistai kőfaragó mesterek.
A vistai asszonyok pedig máig gyöngyfűzéssel is foglalkoznak.
Magyarvista határában keletre eső helynév ma Felsőgerecse, Alsógerecse és Palota is.
Gerecse nevét 1304-ben említi a Gyulafehérvári konvent levéltárában őrzött egyik oklevél, mint Fekete (Niger) Pál fia Tamás és fiai Jakab és Miklós Vista szomszédságában, a Nádas folyó melletti birtokát.
Fekete (Niger) Pál fia Tamás fiai e birtokukat az oklevél szerint 7 M-ért eladták Miklós gyalui plébánosnak, és határát leírták: "Nyugat felől Churthlyuk mellett kezdődött és egy Berch-en (bereken?) át a Nadas nyúlik."
Pesty Frigyes leírása szerint "Geretse foglalja magában …Palota fiók részeket; az utolsó arról neveztetik, hogy ottan valami udvar házak voltak, melyeknek romjai ez előtt nem régen látzottak".


Nevezetességek

  • Református templom - a 13. század végén többször átépítették. A templom kazettás mennyezetét 1765 és 1787 között festette Umling Lőrinc.
A 20. század elején középkori freskót találtak benne. Tornya nincs, helyette különálló fa harangláb áll mellette. 1580-ból származnak a falu református egyházáról az első írásos emlékek. 1563-ban a közeli Kolozsváron jelent meg nyomtatásban a latin nyelvű Heidelbergi Káté és így az alig 20 km-re fekvő Magyarvista falu lakói hamar áttértek a református hitre. A magyarvistai templom egyik harangját még Mátyás király adományozta a falunak.

Híres szülöttei

  • Vistai András János (1926. április 5. - Bukarest, 2006. február 25.) - szerkesztő, műfordító
  • Mátyás István Mundruc (1911–1977) - a kalotai legénytánc kiváló mestere.

Elhelyezkedése
Magyarvista (Románia)
Magyarvista
Magyarvista
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 48′ 04″k. h. 23° 24′ 08″

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...