2016. június 11., szombat

A GYULAI VÁR / Folytatáshoz kattints a posztra


 gyulai vár a Békés megyei Gyulán található, Európa egyetlen ilyen épen maradt síkvidéki téglavára, amely a 1415. században épült gótikus stílusban. Falai között múzeum és várszínház működik.
 A gyulai vár a mai Gyula város belvárosában fekszik, egy viszonylag kiemelkedő területen. A vár környékén mélyebb fekvésű részek vannak, ahol ma csónakázótó terül el. A középkorban a környék mocsaras volt, a várat főként a Körösök ágai, mélységes lápjai oltalmazták. Mivel kő a környéken nem volt található, ezért téglából építették fel a várat.
 Gyula várának neve egy Gyula nevű főúr emlékét őrzi, aki az Árpád-kori Gyulamonostort alapította. A település a mai város területén feküdt, a „monostor” tag elhagyásával alakult ki a vár és a későbbi város neve.
 A gyulai uradalmat még 1403-ban Zsigmond magyar király adományozta Maróti János macsói bánnak, akinek nevéhez kötődik a vár építése. Az ő idejében emelték a belső várat körülvevő derékvárat is. Feltételezhető azonban, hogy már előtte is állhatott a környéken aLosonczyaknak egy kastélyuk. 1476-ban kihalt a Maróti család, így a vár a királyra szállt, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt. Ekkor építették a ma is meglévő kerek ágyútornyot, a rondellát. Corvin János halála után özvegye, Frangepán Beatrixlett a gyulai vár tulajdonosa. A várban halt meg gyermeke, a Hunyadi család utolsó nőtagja, Corvin Erzsébet 1509-ben. Az özvegy a királyi kérésnek megfelelően Brandenburgi Györgyhöz ment feleségül nem sokkal férje halála után, majd 1510-ben bekövetkezett halálakor Gyula Brandenburgi György birtoka lett.
A Dózsa György-féle parasztfelkelés során egy kisebb had megpróbálta bevenni a várat, de az őrség és a bemenekült nemesek a támadókat véresen visszaverték. A mohácsi csatavesztés után Brandenburgi György Ferdinánd király pártjára állt, így azErdélyhez közel eső Gyulát hamarosan megostromolták Szapolyai János hadai.
Egy hosszú, majdnem egy éves ostromban 1530-ban elfoglalták Szapolyai seregei, tulajdonosa a támadást vezető Czibak Imre lett. Czibak megöletése (1534) után Patócsy Miklós, majd annak testvére, Patóczy Ferenc örökölte. 1552-ben Ferdinánd király egy birtokcsere révén visszaszerezte az immáron roppant fontos végvárat. Gyula szerepe felértékelődött, hiszen a Oszmán Birodalom még ebben az évben elfoglalta Temesvár és Szolnok várát, így a vár az első vonalba került. Az új helyzetben a gyulai vitézek az egriekkel versenyezve szedték be az adót (kettős adóztatás) a Tiszántúlon, de egészen betörve a Duna-Tisza közéig is.
A törökök már 1553-ban kísérletet tettek a vár elfoglalására. 1553-54-ben Aldin Ferenc építőmester is dolgozott a vár megerősítésén. A törökök újabb sikertelen kísérletet tettek az erősség elfoglalására 1556-ban. Bornemissza Benedek várkapitány 1559-ben folytatta a vár korszerűsítését, majd 1560-tól Kerecsényi László töltötte be a főkapitányi tisztet, aki a szigetvári várátépítését is végezte. Paulo Mirandola 1561-62-ben tervezte és vezette az építési munkálatokat, tovább korszerűsítve Gyulát. János Zsigmond megpróbálta egyezség útján megszerezni a várat, de Kerecsényi elzárkózott a tárgyalásoktól.
 A mind jobban előtérbe kerülő vár a török figyelmét sem kerülte el. Szulejmán szultán 1566 nyarán a fősereggel megostromolta Szigetvárt, míg Gyula alá Petraf basa 32 000 emberrel érkezett. Az ekkoriban már elavultnak számító várat (magas, keskeny falak, kör alakú rondellák) a csekély védősereg Kerecsényi László vezetésével 9 hétig tartotta emberfeletti erőfeszítéssel, bár a felmentésre semmi reményük nem lehetett. A rommá lőtt várat két hónap ostrom után feladták, de a szabad elvonulást ígérő török - mint oly sokszor - itt is lemészárolta a magukat megadók többségét. A gyulaiak többsége elhullott az egyenlőtlen harcban, Kerecsényit fogságba ejtették, majd Nándorfehérváron kivégezték. Az akkori közvélemény nagy része árulónak tartotta, holott példátlanul hosszú ideig tartott ki a reménytelen helyzetben.
A török őrséget tartott a várban, megszervezte a gyulai vilajetet. Azonban a fő irányokból kieső váron jelentős fejlesztéseket nem hajtottak végre, az lényegében változatlan formában maradt meg, bár egy kaput biztosan a török korban építettek.1695-ben, tehát aránylag későn került sor a visszafoglalására, védőit kiéheztették, azoknak szabad elvonulást biztosítva.
 Az egykori gyulai vár a mainál jóval nagyobb volt, csak a legrégebbi építésű (1405-1445) belső, valamint az ezt körülvevő úgynevezett derékvár maradt meg a kaputoronnyal (huszártorony). Ezek különlegessége az, hogy mivel mocsaras területre épültek, mintegy 5 méter mélyen cölöpökre 2 méteres terméskőréteg került és erre épült a ma is látható téglaépület. A jóval korszerűbb külső védmű rendszer teljesen megsemmisült, amely 1552-től épült ki – kis méretű, döntő többségben fül nélküli bástyákkal –, eleinte Mágocsy Gáspár kapitány tervei alapján, utána Paolo Mirandola, majd pedig Kerecsényi László vette át az irányítást. A 19. század elején császári parancsra az erődítmény-rendszert lerombolták, majd 1954-1961 között restaurálták.
 A várban működik a vármúzeum, ahol az érdeklődők 24 kiállítóteremben járhatják végig, közel hét évszázad történetét. A földszinten található várbörtön, éléstár, magyar és török sütőház, kovácsműhely, fazekasműhely, múzeumpedagógiai terem, borozó és kápolna. A várbörtön négy helyiségből áll, ahol - Bűn és bűnhődés az egykori Magyarországon - címmel mutatják be a kivégző a testcsonkító a testfenyítő a kínzó-és a megszégyenítő eszközöket. Az emeleten várúrnői várúri és várnagyi lakosztályok, várúri hivatali szoba, a szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A felszentelt kápolna biztosítja a helyszínt keresztelők esküvők lebonyolításához, melyek hangulatához hozzá járul a középkori borozó is. A vár lovagterme alkalmas fogadások, konferenciák és egyéb jellegű rendezvények lebonyolítására. A gyermekeket múzeumpedagógiai foglalkozások várják a kor szellemében.











 A gyulai vár épségben vészelte át a török harcokat, és bár nem számított ekkor már komoly erősségnek, mégis szerepet kapott a Rákóczi-szabadságharcban. A kuruc ostromtechnika alacsony színvonalát mutatja, hogy Károlyi Sándor vezette erők hiába ostromolták 1705-ben. 1721-ig állomásozott katonaság a várban, amikor is átkerült az a környék új földesurának,Harruckern János Györgynek a birtokába. Az új tulajdonos a várban serfőzőt és pálinkaházat rendezett be, cselédlakásokat épített és helyreállíttatta a várbörtönt. Ő kezdte el építeni a külső vár helyén lévő Wenckheim kastélyt, valamint az ő nevéhez fűződik a szlovákok, románok és svábok Békés megyébe telepítése. Az 1735-ben még egy váratlan esemény során lett némi katonai jelentősége. A Péró-féle felkelés során az urasági hajdúk és a bemenekült nemesek véresen visszaverték a támadó parasztokat. Ezután katonai szerepe többet már nem volt.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik szomorú helyszíne volt a vár. A később Aradon kivégzett 13 honvédtiszt közül 9-et Gyulára hurcoltak és itt tartottak fogva a kivégzésükig. Fogva tartásuk helyszíneit emléktáblák jelzik. Ezután elhagyatott rom, amely egyre pusztult. A külső várat teljesen elbontották, helyet adva a terjeszkedő városnak.




 Az 1950-es években kezdődött meg az immáron állami tulajdonban lévő vár feltárása, helyreállítása. Az 1953-1961 között zajló munkák során a falakat állították helyre, majd 1970-1980 között a tetőt hozták rendbe. 1997-től kezdődött a komplex kiállítási információs anyag elkészítése. A vár manapság Közép-Európa legépebben megmaradt síkvidéki téglavára.



























Elhelyezkedése
Gyulai vár (Békés megye)
Gyulai vár
Gyulai vár
Pozíció Békés megye térképén
é. sz. 46° 38′ 45″k. h. 21° 17′ 09″

2 megjegyzés:

  1. Többször jártam itt, sajnos képeket nem készitettem, ez nekem szép emlék marad!

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szép részletes összeállítás

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...