A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hunyadi Mátyás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hunyadi Mátyás. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. augusztus 14., hétfő

Héreg / Folytatás a posztban


 Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő 1015 lakosú település.
Esztergomtól 29 km, Tatától 22 km, Tatabányától 20 km, s a szomszédos Tarjántól és Tardostól 6–6 km (utóbbitól közúton 13 km) távolságra található.
 Héreg területe, és környéke már a rómaiak idején is lakott hely volt. Az „újhegyi” szőlő dűlőjének tetején sokáig látható volt egy sánc, ahol többször találtak római kori (Nero római császár idejéből való) pénzérméket. A tatárjárás előtt valószínűleg az ún. faluhelyi dűlőn állott a falu, de a tatárok elpusztították, s jelenlegi helyére települt újra. A község határában a hagyományok szerint a domonkos-rendi barátoknak klastromuk is volt, de nyomai már nem láthatók.
A település első okleveles említése 1326-ból való „Hereg” alakban. Ekkor már az esztergomi érsekség faluja volt, s még az 1800-as években is voltak itt az érsekségnek birtokai.
A 15. század második felét idézi az a legenda, mely a településen található Királykúthoz fűződik. A hagyomány szerint Mátyás király gyakran pihent meg ennél a kútnál környéken való vadászatai alkalmával.
A török időkben „Zereg” néven említik. 1552-ben csak négy házat találtak a faluban, de 1690-re újratelepült. Katolikus lakosai a felvidéki (volt Komárom vármegyei) Ímelyről, a reformátusok pedig Ágóról (Bars vármegyéből) származtak ide.
A településen egy, a szabadságharc utáni időkből való esemény emléke is fennmaradt: 1849-ben az osztrákok az egész falut fel akarták égetni, mert a héregiek az őrjáratukra rálőttek, csak a plébános könyörgésére álltak el a szándékuktól, megelégedvén azzal, hogy a bíró házát kirabolták és félig lerombolták.
Héreg határában található egy elpusztult falu, Fyast nyoma, a jásti hegy és tó környékén, melyet 1326-ban még a fyasti egyház földjeként említettek.

Nevezetességei

  • Falumúzeum
  • Katolikus templom: késő barokk, 1794; bővítve: 1825.
  • Király-kút: a Nagy-Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.

Ismert emberek

  • Itt halt meg 1945. március 24-én Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány nemzetközi hírű művelője.
  • Itt él a televízióban Móka Mikiként ismertté vált Levente Péter feleségével, Döbrentey Ildikó írónővel.

Elhelyezkedése
Héreg (Magyarország)
Héreg
Héreg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 48″k. h. 18° 30′ 38″Koordinátáké. sz. 47° 38′ 48″, k. h. 18° 30′ 38″térkép ▼
Héreg (Komárom-Esztergom megye)
Héreg
Héreg
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

2017. február 18., szombat

Döbrönte / Folytatás a posztban


Döbrönte (németülDewrentenközség Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Látnivalók

Szarvaskő vára. A Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelt mai klasszicista plébániatemplom, amit 1815-ben építtetett a Somogyi család. Tervezője Charles Moreau volt, építésze pedig a bécsi Kornhausel József. A települést körülölelő Bakony kellemes túrák helyszíne lehet, kényelmes sétával elérhető az Ödön-forrás.

A vár rövid története

Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt kedvelt udvari emberének, Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy kővárat emeltethessen a döbröntei uradalmának területén. A XV. század elejére a nemesi család politikai befolyása lehanyatlott, így a környékbeli földesurak egyre nagyobb területeket ragadtak el tőlük, sőt 1401-ben az a csúfos eset is megtörtént, hogy a Rátóti Gyulaffyak fegyvereseikkel megtámadták és kifosztották az erősséget is. Mivel birtokaik bevétele erősen lecsökkent, maga a Himfy família is a rablólovagok szintjére süllyedt. Leghírhedtebb rablásuk során 1464-ben a családtagok fegyveres szolgáikkal megrohanták és kirabolták a Szent Márton-hegyi (Pannonhalma) apátságot is, jelentős értékű kegytárgytól fosztva meg a szerzeteseket. Ezt már Hunyadi Mátyás király sem tűrhette, a Himfy család birtokait elkoboztatta és Kanizsai László bárónak adományozta.
Rövidesen visszakerült a garázda Himfyek tulajdonába, akik most a családon belül perelték egymást. Így értesülünk egy 1469-es feljegyzésből, hogy az erősségből éppen kiszorult Lőrinc úr embereivel megtámadta és kifosztotta Döbröntét. 1499-ben Himfy Imre feleségül adta Orsolya nevű leányát Essegvári Ferenchez, aki egyúttal zálogba vette a döbröntei várbirtokot is. A törökkel vívott 1526-os mohácsi csata utáni belháborús időszakban urai igyekeztek megerődíteni, ekkoriban emelték a hatalmas, vastag falú rondellát, aminek lőréseiből pusztító ágyútűz alá vehették a rohamozó ellenséget. 1547-ben még a pozsonyi országgyűlés öt lovas katonát fogadott fel a kicsiny helyőrség létszámának növelésére, de továbbra sem számították a jelentősebb véghelyek közé. Nádasdy Tamás nádorispán 1555-ös jelentésében még épségben említette Döbröntét, pusztulását valószínűleg egy török portyázó csapat okozhatta, később a gazdátlan romok köveit a környékbeli lakosság elhordta. Döbrönte várromjának falait a XXI. század elején részben restaurálták, de még sok részletét a föld mélye rejti.


Elhelyezkedése
Döbrönte (Magyarország)
Döbrönte
Döbrönte
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 42″k. h. 17° 32′ 50″Koordinátáké. sz. 47° 13′ 42″, k. h. 17° 32′ 50″térkép ▼
Döbrönte (Veszprém megye)
Döbrönte
Döbrönte
Pozíció Veszprém megye térképén