A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyim. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nyim. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. február 6., csütörtök

Túra a Patkó fához

A Patkó betyárfa Nyim és Som határában, a dombtetőn, a szántóföld közepén áll magányosan, méltóságteljes megjelenésével uralva az egész fennsíkot. „Patkó Bandi” és „Patkó Pista” néven elhíresült Tóth fivérekről kapta a nevét. Somogy megye „saját” betyárjának tartott Patkó Pista betyárvezért és társát 1862-ben a nyimi erdőben lőtték meg a csendőrök. Emléküket a hatalmas fenyő alatt és a nyimi temetőben is egy-egy kopjafa őrzi.
A távolról nézve tölgynek tűnő 160-200 év körüli fa valójában kapitális erdeifenyő, törzskerülete 276 cm, magassága 13 méter. Az ágrendszere fantasztikus formákat hozott létre az évek során. Felfedezhetünk rajta: szörnyeket, óriás szöcskét, szerelmeseket idéző ölelkező ágakat is.
Korabeli katonai térképek is jelölik. Sajnos 2012-ben kiszáradt, azonban edzett fája és torzója impozáns látványt nyújt a hegygerincen dacolva az elemekkel még sokáig.
Somogy megye egyik legtöbb látnivalót kínáló, és talán az egyik legnehezebb teljesítménytúrájának útvonala a Ságvári Löszölő túra is a Patkó fa felé vezet nyaranta, de egyéni utazók, túrázók, és kisgyerekes családok is szívesen megpihennek árnyat adó ágai alatt.



Betyáros emlékeket őriz még napjainkban is a Patkófa Nyim, Som, Ságvár és Bábonymegyer határában egy dombtetőn. Igaz, hogy mára kiszáradt de még mindig impozáns látvány az öreg fenyő de már mellette cseperedik az utód ami tovább őrzi a betyárok legendáit, mondáit. A bábonymegyeri temetőnél egy kopjafa is őrzi a Patkó legendát és emléket állít a betyároknak akik életüket vesztették az összetűzésekben. Mindennél sokatmondóbb az a tény, hogy a nép dédelgetve őrzi a legendát, miszerint egyfajta hősök voltak a szegény emberek szemében a gazdagok kárára. Dalok, mondák születtek róluk amikben mesélik, megéneklik a jótevő betyárokat és így cseppet sem halványult meg a legendájuk ereje az évtizedek alatt.

Kirándulás a Kási várhoz

A Nyimi patak völgyében megbúvó hazánk egyik legnagyobb, és épen maradt földvár- rom maradványa Somogy megye északkeleti részének egyik legértékesebb kincse. Nyim községtől 3 km-re található.
A valószínűleg mesterséges kialakítású meredek partoldal alatt 9-10 méterrel mélyebben 7-8 méter széles árok fut körbe, melynek külső szélét 2-5 méter magas sánc kíséri.  A sánc mögött újabb 1-3 méter mély, 7-14 méter széles várárok húzódik, majd a természetes lejtő folytatódik tovább.   A vár teljes területe 95×90 méter, 0,63 hektár.
Az ovális alapterületű földvár az Árpád-korban épülhetett, és védelmet nyújtott az alatta elterülő Kás falu lakóinak. A korabeli települést először 1229-ben említik, azonban az ásatások közben előkerült kerámiatöredékek tanúbizonysága szerint, a vár már az azt megelőző században is ott állhatott. A terület régi, lakott hely, de sosem volt számottevő lakónépessége. A történelmi múltban osztotta a Ságvár környéki lakott helyek sorsát, éltek itt avarok, hunok, rómaiak egyaránt.
Kás a XIII. században a székesfehérvári káptalané volt, a XIV. században azonban már a Csákok egyik birtokközpontja lehetett. A Csák nemzetség valamelyik sarja nemzetségi monostornak adományozza Kást. 1424-ben birtokos volt még itt a fehérvári Szent Miklós prépostság, és a budai káptalan is. Ekkor említik határában a Nagyhegyen várát. Aki feljutott ide, tanúsíthatja, hogy hajdanán pontosan fogalmaztak a „Nagyhegyen” elnevezéssel. 1460-ban Kás fele része Torvei Ugrón kezében volt. Az ő pecsétje is hitelesítette Hunyadi János kormányzóvá választásának iratát. Aztán következett a török hódoltság ideje.
A közeli foki és endrédi török erősségek nem nyújtottak védelmet a portyázó magyar végváriak ellen. Fenyegető közelségben volt a Balaton túloldalán a tihanyi erőd. A Kási vár kis alapterülete miatt hadászati jelentősége is csekély. Ez is hozzájárult, hogy a törökök nem itt, az amúgy jól védhető területen, hanem a közeli Ságváron kezdtek hozzá a várépítéshez 1558-ban. A pusztulástól Kást nem oltalmazhatta meg a bevehetetlennek hitt földvára sem. 1534-ben még a megye legnépesebb települései között volt a 24 portájával, 1565-ben már pusztaként említi a török adóösszeírás.
Ma kedvelt turistaútvonal, természetjárók, családosok, és az aktív kikapcsolódásra vágyók népszerű kirándulóhelye.
A várnál geoláda, és vendégkönyv is található, valamint Papp Árpád helyi kerületvezető erdész munkáját dicséri, a vár sáncárkába kihelyezett információs tábla.

2015. október 20., kedd

Nyim / Folytatáshoz kattints a posztra


Nyim község Somogy megyében, a Siófoki járásbanSiófoktól kb. 12 km-re délre. Megközelíthető a 65-ös főútról Ságvárnál letérve.





 A település régi, lakott hely, de sosem volt jelentős nagyságú népessége. 
A statisztikai adatok szerint 1880 körül lakták legtöbben, mintegy 510 fővel. 
A történelmi múltban osztotta a Ságvár környéki lakott helyek sorsát, éltek itt avarok, hunok, rómaiak egyaránt. 
A település neve 1193-ban említődik először Nyn néven. Majd 1229-ben kelt oklevél szerint III. Endre királyunk a székesfehérvári János lovagokat megerősítő oklevelében olvasható a község neve. Királyaink hol az egyháznak vagy valamelyik szerzetesrendjének, hol a királynak tett szolgálatokért egy-egy főúrnak adományozták a községet rövidebb - hosszabb időre. 
A análesek szerint kiváló szőlőtermő vidéknek számított. 
A török hódoltság alatt a falu elpusztult, csak 1773-ban említődik újra Nyim néven. 
Történelmi nevezetessége a Kási várrom, ettől nyugatra Szent László monostora és a hozzátartozó Szent László puszta, amely a középkori falu helyén található. 

Patkó Bandi fa

Nevezetességei

  • Kási vár (földvár)
  • Kásipusztai kúria
  • Patkó Bandi-fa

Kási vár


Nyimi Lovas-és Kutyás Terápiás Közhasznú Egyesület

A fenti linkre kattintva elérhető az oldal !



Elhelyezkedése
Nyim (Magyarország)
Nyim
Nyim
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 13″k. h. 18° 06′ 32″Koordinátáké. sz. 46° 48′ 13″, k. h. 18° 06′ 32″osm térkép ▼
Nyim (Somogy megye)
Nyim
Nyim
Pozíció Somogy megye térképén