A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hegység. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hegység. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. március 11., szombat

Zempléni hegyekben / Folytatás a posztban


Hirtelen felindulásból elkövetett kerékpározás a Zempléni-hegységben, 2013. áprilisában.
Ha már így alakult, hát sok kíváncsisággal indultam el ismét a Zemplénbe, mivel a 2007-es "nagy" Zemplén túrára rányomta bélyegét a közel 40°C os kánikula, azonban idén sem a nagykabáté volt a főszerep. Most csak egy napunk volt egy kis kört menni, így az egyetlen kimaradt várrom, Amadé vára mellett döntöttünk. A kezdés és a befejezés is Boldogkőváralján volt. Reményeink szerint még Regéc és Boldogkőváralja váraiba is fel kellett volna jutni, azonban a sors másképp hozta...


2016. október 28., péntek

Járd a táncot, ahogy én járom / Tovább a videóhoz


A Hargita-hegység lábánál kihelyezett élő webkamera rögzítette egy vadonélő nőstény barnamedve "táncos mutatványát" a vakarófánál.

2016. augusztus 20., szombat

Égbetörő sziklatornyok csarnoka / Folytatás a posztban

Gyalogtúra a Keleti-Kárpátokban,a Békás-szoros zergejárta sziklatetőin.
Helyszín: Gyergyói-havasok,Erdély//Privát kommentár/
További videók itt: http://cobranco.atw.hu/

Útvonal:
Békás szoros-Kis szerpentin-Lapos patak szurdoka-Szerelmesek sziklája-Kupás fal-Bardócz tanyák-Bardocz sziklája-Bardócz mezeje-Bernárdiak ösvénye-Görgeteg vápa-Oltárkő-Türelem vápa-Bardócz barlang-Őrtorony-Bardócz fal-Bardócz kilátó-Bardócz patak-Kis Békás kanyon

Térkép:
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...


2016. augusztus 18., csütörtök

Mátra-körtúra / Folytatás a posztban

 Bringás körtúra a Mátrában /privát kommentár/
Nagyrészt a "klasszikus kör",egy-két kitérövel./86km/

Útvonal:
Parádsasvár-Mátraháza-Kékestető-Sástó-Gyöngyös-Károlytáró-Mátraszentimre/-istván,-lászló/-Vöröstorony-kilátó-Galyatető-Parádsasvár

További videók,képek,túrabeszámolók itt:http://cobranco.atw.hu/

Túraútvonal-animáció és térkép:
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...

2016. augusztus 17., szerda

Aggteleki Karszt: Ahol még a madár se jár / Folytatás a posztban


Az Aggteleki-karszt Magyarország legészakibb kistája; a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része. A „karszt” elnevezés arra utal, hogy a hegység területének legnagyobb részén többé-kevésbé karsztosodó kőzetek (különböző mészkőfajták) bukkannak a felszínre, és ezekben szembeötlően kifejlődtek a karszt felszíni és felszín alatti formaelemei. Utóbbiak közül a leglátványosabbak és nevezetesebbek a cseppkőbarlangok: ezek közül a legnagyobbakat az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án Berlinben a Világörökség részeivé nyilvánította. Hazánk élettelen természeti értékei közül egyedül ezek a barlangok kerültek fel a Világörökség listájára.
Az egész hegység természetvédelmi terület; az Aggteleki Nemzeti Park része.
A karszt már az ősidőkben lakott volt, és az emberi tevékenység a kőkorszaktól máig jelentősen átalakította a táj képét. A 19. század végéig a falusi lakosság hagyományosan állattartásból, mészégetésből, szénégetésből, (a filoxéra-járvány előtt) szőlőművelésből, fakitermelésből és kisebb mértékben (főleg a Jósva-patak völgyében) növénytermesztésből élt. Ebből adódóan a karszt növényzete zömmel másodlagos, amelyben az eredeti növényzetből csak egyes fajok őrződtek meg. A kaszálók és a „szőlőhegyek” kaszált aljú gyümölcsösei azonban bár mesterségesen kialakított, de rendkívül fajgazdag növénytársulásokká alakultak.
Az időben és térben változó területhasználat másik következménye a növénytársulások mozaikos jellege, amit a karsztfennsík szélsőségesen változatos mikroklímája is elősegít. A növényzet fajösszetételében jól tetten érhető kárpáti hatások mellett a meredeken délnek néző völgyoldalak már-már mediterrán hatást keltenek. Mindez együtt rendkívül változatossá teszi a karszt növényvilágát.
A hegységben idáig több mint negyven halfajt azonosítottak, azaz a Magyarországon ismert halak több mint felét. E fajok közül 13 védett.
A 16 hazai kétéltűfajból tizenhármat, a 15 hazai hüllőfajból kilencet figyeltek meg. Kétéltű az Aggteleki Nemzeti Park címerállata, a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) is.
A közel 370 magyarországi madárfajból hozzávetőleg kétszázat figyeltek meg a hegységben, illetve a Jósva-patak és a Bódva völgyében. Egyebek közt itt él Magyarország legnagyobb és legstabilabb császármadár (Bonasa bonasia vagyTetrastes bonasia) állománya (mintegy 50–60 pár). A hegység legjelentősebb madárritkasága a parlagi sas (Aquila heliaca). A nyírfajd (Tetrao tetrix vagy Lyrurus tetrix) az 1940-es, a kerecsensólyom (Falco cherrug) az 1980-as években költött itt utoljára.
A barlangok miatt a hegység legismertebb emlősei a denevérek, de a területen számos rovarevő, rágcsáló és kisragadozó is él. A nagyragadozók közül a szürke farkas (Canis lupus) az 1980-as évek közepén, az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) az 1990-es évek elején települt vissza. Medvék szórványosan át- átlátogatnak a Felvidékről, de 2008-ig még nem telepedtek meg. 2015-ben is felbukkant egy példány.

Az ismert turisztikai célpont kevésbé felkapott részei,egyedi látásmódban és kommentárral.
Várrom,kimustrált bánya,vadregényes tó,méteres dagonya,nyakig érő gaz és minden,mi szem -szájnak ingere!
Közlekedési eszköz: Kerékpár

Útvonal: 
Perkupa-Dobódél-Bódvarákó-Esztramos-hegy-Bódvaszilas-Szögliget-Szádvár-Ménes-tó-Ménes völgy-Szelcepuszta-Szelce völgy-Lófej völgy-Tohonya szurdok-Jósvafő?-Kecső völgy??-Kecovo???-Aggtelek????

Térkép :
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...



2016. augusztus 16., kedd

Pádis, avagy az "elveszett világ"./ Folytatás a posztban

Gyalogtúra a Bihari hegyekben/néhol extrém körülmények között/ 3 nap/privát kommentár/
További videók,képek,túrabeszámolók itt:http://cobranco.atw.hu/

Leirás:
" Léglegzetelállitó sziklaalakzatok,bövizű patakok,hihetetlen magasságok,félelmetes mélységek,feneketlen barlangok,érintetlen erdők,robajló zuhatagok,vadregényes kanyonok,valószerűtlen szinek,gyönyörű panorámák-azaz,a természet maga: PÁDIS-KARSZT" by Cobranco

Útvonal:
1.nap: CSODAVÁR:
Glavoj-rét -- Csodavár /Dolina 1,2,3 -- Tulogdi Gador -Balcon 1,2,3/ -- Ponor-rét -- Glavoj-rét
2.nap: GALBINA-KŐKÖZ
Glavoj-rét -- Porcika Zsomboly -- Galbina-kitörés -- Minerva,Ruzitska, Tombolo, Najád, Bujdosó, Eminenciás-vízesés -- Czáran-barlang -- Florarét -- Eszkimó-jégbarlang -- Galbina-szirt -- Glavoj-rét
3.nap: SZAMOS-BAZÁR
Pádis -- Aragyásza-barlang -- Medúza-zug -- Fortuna-liget -- Moloch-barlang -- Baál-tornya -- Cukorvár -- Belvedere-pont -- Babylon-kapuja

Térkép/Map/:
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...

A videóhoz tartozó "SLIDESHOW" megtekinthető itt:
http://www.youtube.com/watch?v=KxHxeB...

Walkingtour in Padis/Bihar Mountains,Transylvania/./hungarian speaking/
More videos,pictures here:http://cobranco.atw.hu/


Gyilkos-tó-Békás-szoros-Kis Cohárd / Folytatás a posztban

A keleti Kárpátok legdrámaibb természeti látványossága.alulról,felülről,privát kommentárral.
További videók itt: http://cobranco.atw.hu/

Útvonal: Békás-szoros /le-fel/,Gyilkos-tó/körbe/,Kis Cohárd/fel-le/

Túraútvonal-animáció és térkép:
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...

A túrához tartozó "slideshow" itt tekinthető meg:
http://www.youtube.com/watch?v=Rqrr0y...



Keresztül a Kelet-Mecseken / Folytatás a posztban

Túra a Kelet-Mecseken keresztül: Mecseknádasd - Óbánya - Óbányai-völgy - Kisújbánya - Cigány-hegy - Pusztabánya - Hidasi-völgy - Zobákpuszta 22km. jelzések: piros,zöld,kék,zöld+













2015. december 8., kedd

Csíkmadaras / Folytatáshoz kattints a posztra


Csíkszeredától 16 km-re északra, Gyergyószentmiklóstól délre 36 km távolságra fekszik a Hargita-hegység és a Csíki-havasok által körülzárt medencében az Olt folyó mentén.

 Nevét madarakban gazdag területéről kaphatta, de lehet hogy solymászok faluja volt.

 1332-ben említik először. A hagyomány szerint a falu eredetileg a Hámorkertben (Fejedelem kertje) települt. Lakói egykor vas és higanybányászattal foglalkoztak, ami fejedelmi monopólium volt. Nyugati határrészét ma is Hámornak, illetve Fejedelem Kertjének nevezik. Lakói szállították a vasércet Hámorra, ahol a vasolvasztást a dánfalviak végezték. A18. században kifogyott a vas, ekkor a felcsíki fazekasság központja, híres fazekasfalu lett. A 19. század végére azonban ez is eltűnt a faluból. Gazdag termálvízkészletei, kiaknázatlan vas és andezit telepei vannak. 1910-ben 2250 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.


Látnivalók

  • Római katolikus temploma 1790 és 1796 között épült, de csak 1828-ban szentelték fel. Tornya 1769-ből való.
  • A Fejedelem kertjében álló Szent Antal kápolna 1992-ben épült a régi kápolna romjaira.
  • Határában van a Hargita-hegység legmagasabb csúcsa az 1801 m magas Madarasi-Hargita.


Híres emberek

  • Itt született 1825-ben Kiss Ferenc katonai szakíró, 48-as honvédfőhadnagy, egyetemi tanár.
  • Itt született 1882-ben Cs. Bogács Dénes helytörténész.



Elhelyezkedése
Csíkmadaras (Románia)
Csíkmadaras
Csíkmadaras
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 29′ 39″k. h. 25° 44′ 43″

2015. október 30., péntek

MÁNFAI TEMPLOM / Folytatáshoz kattints a posztra




Mánfa a Mecsek – Hegyhát üdülőkörzetben helyezkedik el. Megközelíthető a 66-os számú úton (Kaposvár–Sásd–Magyarszék–Pécs). 
2012 őszén újították fel a Komló-Mánfa 6543. számú utat.
A mai település Mánfa és Budafa (Pécsbudafa) egyesüléséből jött létre. Nevét az oklevelek Manfa és Márnfa alakban írták.
A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökség birtoka lett. A török időkben is lakott hely volt, azonban lakossága megfogyatkozott. A hódoltság végén csak 12 lakost számoltak össze a településen.
1949-ban hozzácsatolták (Pécs)Budafát, majd 1958-ban Komlóhoz csatolták.1991-ben népszavazáson szakadt el Komlótól.

Nevezetességei



  • Római katolikus templom

Árpád-kori, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma a 12. században épült, román stílusban. A 13., 14. században kibővítették, bejáratát és ablakait gótikus stílusúra alakították át.

  • Mánfai-kőlyuk barlang - 1982 óta fokozottan védett természeti érték a Mecsek-hegységben. A Mélyvölgy alsó szakaszán, a Zsidó-völgy betorkollásánál nyíló barlang bejáratának mérete a hegységben egyedülálló. Elsőként Hölbling Miksa említette, aki 1844-ben járt benne. Feltárását az 1900-as évek elején Ozanich Gyula vezetésével kezdték meg.


Mánfai templom (Közép-Mecsek): A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt műemlék templom festői völgyben, a településtől nyugatra található. A 12. században román stílusú kis méretű, egyhajós templom épült, (maradványa: a déli kapu és lőrésszerű ablakok). A 13. században bővítették, és a homlokzatot aszimmetrikussá tevő ötszintes, ikerablakos torony készült és fallal vették körül. A 14-15. századi újabb, immár gótikus stílusú bővítéskor kapta a torony melletti kapuját és az északi fal támpilléréit. A hagyomány szerint a középkori település odébb költözött, a templom viszont túlélte a török idők pusztítását is, ám környékét visszavette a természet. Úgy találtak rá, hogy a rengetegbe tévedt, és szarvával a harangkötélbe akadt bika "harangozva" hívta fel rá a figyelmet. Mánfa (Közép-Mecsek, 203 m): a pécs-komlói műút men­­tén lévő, Árpád-kori község. A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökségé lett. A török időkben is lakott hely volt, de a hódoltság végén csak 12 lakost számoltak össze a településen. Lakói évszázadok óta főként bányászatból éltek, először a falu határában lévő jól faragható homokkövet fejtették, majd a környék szénbányái adtak munkát 1950-ben hozzácsatolták Budafát, majd 1958-ban Komlóhoz csatolták. 1991-ben népszavazással szakadt el Komlótól. A Budafával egybeépült falu lakóinak száma: 331. Látnivalója a megye egyik legismertebb műemlék temploma. Közelében van a Kőlyuki- barlang. A P+ és Z+ jelzés vezet át a falun.



A mai település Mánfa és Budafa (Pécsbudafa) egyesüléséből jött létre. Nevét az oklevelek Manfa, Márnfa alakban írták.

A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökség birtoka lett.



A kulcs átvehető:

Mánfai Önkormányzattól:

Cím:7304 Mánfa Fábián Béla u. 58.

Tel.: 72/482-145

ügyfélfogadás: hétfő-csütörtök: 8h-16h

péntek: 8h-13:30
 

Hurton családtól:

cím: Mánfa Borostyán köz 3.

tel: 72/484-864  és 72/487-159

 

Tóth Mihálytól:

cím: Mánfa Kaposvári u. 22.

tel: 72/485-332


Népmondák 1.

Koppány, amikor Szent István megverte sere­geit, fekete lován menekült. István fehér táltos lován vette üldözőbe. Kercseligeten, Oroszlón és Mánfán dob­bant­va szökkent a ló, így érte utol az árulót. A király ezen a három helyen emeltetett egy-egy templomot a sorsdöntő küzdelem emlékére.


Népmondák 2.

A török kiűzése után a mánfaiak új helyen kezdték építeni falujukat. Teheneiket a Meleg-mányi védett völgybe hajtották legelni. A tisztásokat elvadult őserdő zárta körül, ami az elfelejtett régi templomot is benőtte. Ami­kor egyszer a pásztor fel­ébredt ebéd utáni szunyó­kálá­sából, a tehenek között hiába kereste a bikát. Hirtelen harang kondult, elindult a hang irá­­nyá­­ban. A sűrű bozótban megtalálta az állatot: szarva be­akadt a fo­­­lyon­dárba, amely körülfonta a kis templom harangját is, és ahogy szabadulni akarva rázta a fejét, megszólalt a harang. A pásztor elmondta a faluban, hogy meg­ta­lál­ta a régi templomot. Aki csak tehette, másnap azon dolgozott, hogy megtisztítsa a templomot és környékét.




Elhelyezkedése
Mánfa (Magyarország)
Mánfa
Mánfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 09′ 30″k. h. 18° 14′ 26″Koordinátáké. sz. 46° 09′ 30″, k. h. 18° 14′ 26″osm térkép ▼
Mánfa (Baranya megye)
Mánfa
Mánfa
Pozíció Baranya megye térképén

PUSZTABÁNYA - GLASHÜTTE / Folytatáshoz kattints a posztra

Pusztabánya valamikori település a Keleti Mecsekben, ma a mecseki túrák egyik kedvelt pihenőhelye.



Pusztabánya mintegy 400 méteres magasságban fekszik, a Hidasi-völgy völgyfőjének oldalán emelkedő fennsíkon, kora kréta homokkő és bazalt alapkőzeten. Gépkocsival a Zobákpusztánál kezdődő erdészeti úton közelíthető meg. Gyalogosan a leggyakoribb útvonal Hosszúhetény, illetve a szomszédságában lévő Püspökszentlászló felől vezet Pusztabányára (Püspökszentlászlóról mintegy 2 km-es erdei séta).

Hosszúhetény felől végighaladva Püspökszentlászlón, a falucska végén a kék háromszög jelű útra kell rátérni. Egy mezőn, aztán fák közt visz az út, a Kis-tóti-völgyön keresztül a Daragói Nagy forráshoz, ezután lassan emelkedik az út és balról lesz a rekonstruált üveghuta.

Végigmegyünk a falu egyetlen utcáján, melynek csak a hegy-felöli oldalán állnak házak, a másik oldalon csupán az öreg harangtorony árválkodik. Az utolsó ház után (7,5 km) jobbra, a kék háromszög jelű útra térünk. Széles mezőn, majd fák közé érve a Kis-tóti-völgyön a Daragói Nagy forráshoz érünk. Az út fokozatosan emelkedik, nemsokára meglátjuk balról az üveghuta-rekonstrukciót és egy régi kemence maradványait (9,5 km).



Pusztabánya egyike a környék azon településeinek, ahol valamikor üveget fújtak a német bevándorló lakosok. Ennek a foglalkozásnak az emlékét mai is őrzik a közeli falucskák német nevei. A ma is lakott Kisújbányától (Neuglashütte) és Óbányától (Altglashütte) eltérően Pusztabánya teljesen elnéptelenedett, házaiból már semmi sem látszik. Valamikor kb. kétszáz lelkes falu lehetett, 'Vitriaria' néven, amit a Bajorországból és a Fekete-erdő vidékéről betelepített üvegművesek népesítettek be. A közelben kvarchomok bánya volt, amire szükség volt az övegkészítéshez.

Egyes vélemények szerint Kisújbányát a továbbvándorló pusztabányaiak alapították, miután környékükön megfogyatkozott a kemencék fűtéséhez szükséges fa. Ma sűrű erdő borítja.

Ezen a helyen az 1780-as és az 1810-es évek között fújtak üveget. Amikor a tüzelőfa megfogytával az üvegfújók elmentek, a helyen nem maradt állandó település, így senki nem használta fel a kemencék építőanyagát másra és fennmaradhattak.



A Pusztabányai réten ma kulcsosház és vadászház áll. A környező erdőkben 18. századi üvegfújó kemencéket tártak fel. Ezek közt van, amit működőképes állapotba hoztak és időnként használatba is vesznek kéküveg fújására. Története tájékoztató táblán olvasható. A kemencemaradványokat a Mecseki Erdészeti Zrt  gondozza ipartörténeti emlékhelyként.

A hosszúhetényiek és püspökszentlászlóiak májusban majálist szoktak tartani a pusztabányai réten.

Az üveghuta felújítására 1995 nyarán került sor, a Mecseki Erdészeti Rt. támogatásával. Az Országos Erdészeti Egyesület éves vándorgyűlésére készült el. A régi kemencék romjai mellett felépített két kemencében Asztalos Erzsébet üvegművész irányításával hutakék üveget készítettek, hatnapos felfűtés után.

A nagy tisztáson, a kulcsos turistaháznál látható Szatyor Győző pécsi faszobrász Életfa című alkotása.

Rövid erdei séta Pusztabányáról a természetjárók közt népszerű Hidasi-völgy.