A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kegyhely. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kegyhely. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. november 8., vasárnap

Gödöllő / Folytatáshoz kattints a posztra


Szabadság tér

Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik.
Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezető alsóbbrendű utak vezetnek a településről.
A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is átvezet rajta.
 A Mária-oszlop a Szabadság téren

Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.
Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet.
A 18. században földesura, a labanc Habsburg tisztviselő magyar barátnak nem mondható Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt a református templom felhasználásával. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. 1763-ban mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.
Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.
 Grassalkovich-kastély főbejárata

A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné(„Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt.
A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. Kiépült a vasúti kapcsolat, 1884-ben pedig nagyközség lett. 1911 óta Gödöllőt HÉV-vonal is összeköti Budapesttel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek. Ugyanebben az évben honfoglaláskori lovassírra bukkantak Kaffka László államtitkár birtokán.
Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak.
A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott. 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.
 Szent István Egyetem főépülete

A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be.1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához.
A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor.
Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői Erzsébet-park az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.
Egykori Hamvay-kúria

Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult. A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.

A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-tól bővíteni kezdték, így ma már 350 hektárnyi területen működik. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.
Velekei József Lajos szobrászművész tölgyfából készült 9,3 méter magas Világfa című alkotását a Magyar Szabadság Napja keretén belül avatták fel 1992-ben. A szobrot 2008-ban egy vihar megrongálta, a pótlására készített, két méter magas kőtalapzaton álló 7 méter magas új alkotást 2010-ben adták át.
A gödöllői vasúti királyi váró felújított épületét 2011. június 18-án átadták.

Műemlékek

  • Volt községháza, majd Járási Hivatal, jelenleg Erzsébet Királyné Szálloda
  • Erzsébet-szobor és Kálvária az Erzsébet-parkban
  • Mária-oszlop és Szent Imre-szobor a Szabadság téren
  • Nepomuki Szent János-szobor a kastély mellett
  • Szent Flórián-szobor a tűzoltóság előtt

Elhelyezkedése
Gödöllő (Magyarország)
Gödöllő
Gödöllő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 55″k. h. 19° 21′ 03″Koordinátáké. sz. 47° 35′ 55″, k. h. 19° 21′ 03″osm térkép ▼
Gödöllő (Pest megye)
Gödöllő
Gödöllő
Pozíció Pest megye térképén

2015. október 29., csütörtök

A VÉRTESSOMLÓI KEGYTEMPLOM.../ Többi képért katt a posztra !



Vértessomló kegytemploma a településtől 1500 lépésre található az 1873. évi Visitatio szerint. Környéke kimondottan festői. A templomot egy szakadék választja el a kálvária dombtól.



Az új telepesek első csoportja a hagyomány szerint a Steinbründl forrásnál állapodott meg, ahonnan csengettyű hangja után indulva érkeztek egy szentképhez, illetve egy erdei kápolna romjaihoz és találkoztak össze András testvérrel, a harmadik rendi ferences remetével.



Az új telepesek mind katolikusok voltak. Egyrészt tehát az ő kedvükért, másrészt a Szent Szűz iránti mély tiszteletéből, akinek mai kegyképe akkoriban érkezett Vértessomlóra, a gróf a kis erdei kápolnát alapjaitól kezdve újra felépítette és kissé megnagyobbította.



Ez az építkezés 1735-1738 között folyt. Oly remekül márványoztatta, hogy a városi nagytemplomok megirigyelhették.



Ez a kápolna végre megújulva támadt fel ősi romjainál és lett a Boldogságos Szűz Máriának szentelve, Eszterházi József grófnak, ezen és a szomszédos vidék örökös urának jámbor óhaja szerint.



A kápolnát felváltva kapucinus és kamanduli atyák látták el, akiknek nagy segítséget nyújtottak a kápolna gondozásában a remeték.



A millennium évében a templomot kívülről felújították, és ekkor egy ünnepi szentmisén vehette át a falu a millenniumi zászlót.



A falusi emberek életében a hit gyakorlása a mai napig is fontos tényező. A falu lakosságának 95 %-a katolikus, így vallási nézetek különbözősége nem okoz gondot az együttlétben.



A templom Sarlós Boldogasszony tiszteletére van felszentelve. A mostani szentély lehetett az eredeti kápolna, melyhez később mindkét oldalon kiszélesített hajót építettek.



Szépségének egyik része a szentély kupoláját díszítő freskók. Az egyik a Szentháromságot ábrázolja, a másik az őrangyalt kis gyermekkel.







Egyedülálló és legdrágább kincse a kegykép "Szomorúak Vigasztalójának" képe.





Ez a szentélyben függ a vörös márványfőoltár felett. Régen aranysugarak özöne volt a háttere. A legutolsó restaurálás alkalmával azonban ezek nagyon megritkultak.





A templomhajóban a szentély melletti félköríves sarokban Szent Apollónia szűz és vértanú kis oltára áll. Ezt Hartvik Apollónia grófnő emeltette 1773.-ban. Ezért látni az oltár felett a főnemes Eszterházi család címerét, nevének kezdőbetűit és az évszámot. A kis oltárral szembeni sarokban áll a négy evangélista szobrával díszített aranyozott szószék. A templom belső kincsének és magának a templomnak szép hátteret ad a festői környezet.

A kegykép

A búcsújáróhely nagy valószínűséggel azért alakult ki, mert Bécsből idekerült egy Mária kép. A kép története Olaszországba vezet bennünket. A kapucinus barát Josef-Anton kapott egykor egy misszió alkalmával egy Mária képet ajándékba, amit hamarosan mindenki, aki ismerte tisztelt. 1727-ben érkezett a barát Bécsbe. A képet Erzsébet Krisztinának adományozta. A császárnő tovább adományozta a bécsi kapucínusoknak , akik a kapucínus templomban helyezték el. Itt egyre több tisztelőt talált a kép, többek között a somlói kép adományozóját is.
Christina Julianna Fahrerin lemásoltatta a képet és azt az eredetihez érintette. Majd átadta a Mosonmagyaróvári kapucínusoknak. Arra kérte őket, hogy olyan helyre juttassák, ahol a nép láthatja, tisztelheti. A helyről szabadon dönthettek, csak mindig az ő felügyeletük alá tartozzon, az ő rendjüké legyen.
Ezt a képet a mosonmagyaróvári barátok András barátnak adták, aki Tatától nem messze, egy Sömle nevű helységben élt. A képet átvette és elhelyezte hogy imádhassák. Így került a kegykép a kis erdei kápolnába.














Elhelyezkedése
Vértessomló (Magyarország)
Vértessomló
Vértessomló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 40″k. h. 18° 21′ 48″Koordinátáké. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 21′ 48″osm térkép ▼
Vértessomló (Komárom-Esztergom megye)
Vértessomló
Vértessomló
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

2015. október 11., vasárnap

DOBOGÓKŐ / Folytatáshoz kattints a posztra !



Az ország első, báró Eötvös Lóránd nevét viselő menedékházának ünnepélyes átadására 1898. június 5-én került sor. Ez az épület, tekintettel a turistaforgalom robbanásszerű növekedésére, igen gyorsan kicsinynek bizonyult. Jelenleg turistamúzeumként üzemel, ahol többek között a XX. század turista aktivistáinak személyes tárgyait lehet megtekinteni (nyitva tartás:csütörtök, szombat, vasárnap). A néhány évvel később épült, 1906. június 2-án átadott új menedékház is már több mint egy évszázada szolgálja az ide látogatókat.  Az ország egyik legszebb fekvésű kilátójából, 700 méteres magasságból, a Duna kanyargós medrével párhuzamosan páratlan panorámával tárulnak elénk a Pilis és a Dunazug hegység csúcsai: a Szakó-hegy, a Prépost-hegy, az Árpád-vára, a Rám-hegy, Magas (Mágus)–hegy, a Vadálló kövek és a Prédikálószék mellett sokan mások. Túl a vízen pedig a Börzsöny vonulata, szerencsés esetben a Tátra láncai láthatók. Közvetlen a kilátó alatt található a Siketek Mária-kegyhelye, ahol az 1926-ban történt jelenést követően alakították ki a szentélyt. A közelmúltban ismét felújításra került a kegyhely, melyet most már teljes fényében csodálhat meg a kedves látogató és róhatja le kegyeletét a hívő zarándok. Innen indul a S-körrel jelzett, Dr. Thirring Gusztávról (1861-1941) elnevezett ösvény, melyet sokan Turul-körútként ismernek. A térképet szemlélve valóban egy Dobogókőről felszállni készülő, szárnyait kitáró sólyommadarat vehetünk észre a turistaút rajzolatában. Ha igazán csendes, békés helyre vágyunk, érdemes a gerincen végigsétálva egy kis kitérőt tennünk a Napút-kilátóhoz (Rezső kilátó), ahonnan szintén fenséges panorámában lehet részünk. A Pilis lágy domborulatai mellett tiszta időben a visegrádi fellegvár bástyáit is megcsodálhatjuk. A kilátó alatt található kultikus helyet, a Szerköveket, a Táltos Iskola által kialakított pihenő felől, a Buda-Atilla kapun keresztül, mintegy 10 perces sétával tudjuk megközelíteni. A menedékház környezetében fekvő Turista Emlékparkban és a Thirring-körút mentén több, az elmúlt században emelt domborművet, emléktáblát találunk. Ezek többnyire a XX. századi magyar történelem áldozatainak, valamint a turistamozgalom főszereplőinek állítanak emléket. A központi kilátóból a gerincen keleti irányban haladva néhány percen belül elérhetjük a Makovecz Imre által tervezett Zsindelyes büfét, melynek szomszédságában az ország első sípályája szolgálja a téli sportok szerelmeseit. Érdemes ellátogatni a korábbi jezsuita központba is, mely jelenleg a Walden hotel épülete. Ősfás, arborétum szerű kertjében érdemes rövid sétát tenni, s ízléses éttermében elfogyasztani egy finom ebédet, majd meginni egy kiváló feketét.

















Elhelyezkedése
Dobogókő (Magyarország)
Dobogókő
Dobogókő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′k. h. 18° 54′