A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bánya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bánya. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. április 3., vasárnap

Az öreg bánya titka (televíziós sorozat)

 Az öreg bánya titka Berkes Péter regényéből (1969) készített 1973-ban bemutatott magyar, fekete-fehér ifjúsági kalandfilm-sorozat. A sorozat 5 részből áll, egyenként kb. 30 perces epizódokkal.


A történet egy magyar bányászfaluban, Óbányán játszódik, ami az országhatártól mindössze 1 km-re helyezkedik el. A falutól 2 km-re van egy bányató, ahova a fiúknak tilos menniük.

  • 1. rész:

Egy különösen heves éjszakai vihar és esőzés után egy helyen megnyílik a föld és egy bányajárat tűnik föl benne. A bejáratot a faluban lakó fiúk fedezik fel. Már ekkor megjelenik Gasch Lipót (Bánhidi László), aki idegesen viselkedik és elzavarja a fiúkat. Azt lehet hinni, hogy a biztonságuk miatt aggódik, mert a betörő vízre, az omlásra, a szivárgó és felrobbanó gázra hívja fel a figyelmüket. Talán igaza is van, mert Lacó és Pöcök elhatározzák, hogy felderítik a bányát. Egy-egy elemlámpával felszerelkezve nekivágnak a járatoknak, hamarosan azonban utoléri őket Gasch Lipót és újfent elzavarja őket. Hogy a fenyegetésének nyomatékot adjon, a helyi határőrséget is kihívja. Pirosfej tizedes (Kern András) és két embere robbanóanyagot helyeznek el az újonnan keletkezett bejáratnál és berobbantják a lyukat. (közvetlenül előtte Lacó azt hiszi, hogy Kisvacak lement a lyukba, de kiderül, hogy csak egy közeli fára mászott fel).

  • 2. rész:

A fiúk elhatározzák, hogy a bejárat elzárásért bosszúból Gasch Lipót háza előtt robbantanak egy házi készítésű vegyületet (amit Pöcök készített és egy babahintőporos dobozba rakott). A doboznak robbannia kellene, ha ütés éri. Ekkor Irma, Gasch Lipót unokahúga tűnik fel egy Skoda kombi autóval, és véletlenül az autó egyik kereke ráhajt a „robbanótöltet”-re, az azonban nem robban fel. Az autóból négy nagy bőröndöt visznek be Gasch Lipót házába. Lipót elmondja Irmának, hogy a vihar nagy kárt okozott neki. A gyerekek megbeszélik, hogy délután találkoznak a tónál. A Kenguru ikrek megtalálják a kilapított dobozt, amit elhajítanak és az földet érve felrobban. Pecázás közben megállapítják, hogy a Lipótot ért „viharkár” (mivel csak egy épülete van, és azon nem látszik károsodás) és a négy bőrönd gyanús, amit ki kell nyomozni. Elhatározzák, hogy felváltva figyelni fogják a házat. Lacóéknál otthon a szülők arról beszélgetnek, hogy két-három hétre egy rokongyerek fog hozzájuk érkezni Budapestről, Tivadar.

  • 3. rész:

Lacó szándékosan nem megy ki a rokongyerek elé a buszmegállóhoz, mert attól fél, hogy a nehéz bőröndjét neki kellene cipelnie. A Budapestről érkező buszról Tivadar valóban egy nagy bőrönddel és egy hátizsákkal száll le. Tivadar a bőröndjén ülve várakozik, és amikor Irma arra megy az autójával, Tivadar lestoppolja. Irma elviszi a fiút Barát Laciék házához, ahova kérte. Miután lepakolják a fiú holmiját, Irma egy helybéli gyerek útbaigazítása alapján elviszi Tivadart oda, ahol a többi gyerek tartózkodik. Tivadar az előzetes várakozásokkal ellentétben (túlzott tisztaság és rendszeretet) lazára veszi a figurát, és a fiúktól a házi szabályok felől érdeklődik. Kiderül, hogy a szülők csak este 6 óra felé érnek haza, tehát a gyerekek egész nap azt csinálnak, amit akarnak. Tivadart hamar beavatják a Gasch Lipót körüli titkok feltárásába. Majd körbekérdezik a falusiakat, hogy mit tudnak „Lipi bácsiról”, akiről nekik „dolgozatot kell írniuk”. Mindenhol némi információmorzsához jutnak Gasch Lipóttal kapcsolatban és mindenhol étellel kínálják őket, amiből egy idő után elegük lesz. Ezalatt Pöcök otthon egy rádió javításával foglalkozik, majd Tivadar ötletét megfogadva a bánya fémtornyára mászik fel (a belépést tábla tiltja). Amikor a binokulárjával körbepásztázza a környéket, észreveszi, hogy Gasch Lipót udvarában ott van az unokahúga az autójával, és mellettük még egy ismeretlen férfi, overallban és bányászsapkában.

  • 4. rész:

Amikor Pöcök erről beszámol Lacónak és Tivadarnak, azok értetlenkedve fogadják a hírt. Pöcök másodszor is felmászik a toronyba, és azzal jön vissza, hogy az udvarban senkit nem lehet látni. A fiúk, felhasználva, hogy Tivadar „városi fiú”, és iskolai feladatot teljesít, megpróbálnak Gasch Lipót udvarába bejutni, az öreg azonban elküldi őket. Ekkor Pirosfej tizedeshez fordulnak, akinek jelentik az ismeretlen férfi fel- majd eltűnését. Pirosfej tizedes beviszi magával Tivadart, mondván, hogy a fiúnak dolgozatot kell írnia, de csak a pajtában sikerül összeszedniük pár ócska holmit, idegent nem látnak sehol. Pirosfej tizedes csalódottan távozik. Másnap a torony tetején csillogást látnak, majd rájönnek, hogy azok Morse-jelek, és Gerlinda megfejti a jelentésüket: SOS. A toronyban Pöcököt találják. Pöcök elmondja nekik, hogy amikor a néni (=Irma) elment az autóval, Gasch Lipót és az idegen lementek a kerekeskútba.

  • 5. rész:

A Lacó és Tivadar elemlámpával felszerelve leereszkednek Gasch Lipót kerekeskútjába, Pöcöknek az a feladata, hogy ha húsz perc múlva nem érnek vissza, akkor „intézkedjen”. A bányában a fiúk Gasch Lipótot és az idegent látják, amint italokat pakolnak és a csempészésről beszélgetnek. A fiúk óvatlanságukban zajt csapnak, az idegen utánuk megy és megtalálja a hátrahagyott lámpájukat, majd őket magukat is. Eközben Pirosfej tizedes Irma autóját ellenőrzi az országúton, de az autóban nincs semmi tiltott dolog. Pöcök nagyon nyugtalanná válik, mert a fiúk túl sokáig vannak lent, és elmegy. Gerlinda és Kisvacak a fiúkat keresi, a Kenguru ikreket megfigyelésre hátrahagyja. Gasch Lipót és az idegen fogva tartják a két fiút, azon tanakodnak, hogy magukkal vigyék-e őket a határon túlra, vagy engedjék-e el őket. Pöcök visszatér hozzájuk, és a hangosbeszélője segítségével azt a látszatot kelti a két férfiban, hogy ő is egy felnőtt és fegyvere van. Megpróbálja elérni, hogy azok elengedjék a fiúkat.

A két Kenguru iker összeszólalkozik és birkózni kezdenek, aminek Pirosfej tizedes vet véget. A fiúk elmondják neki, hogy már reggel óta várnak a többiekre, és hogy Lacó és Tivadar a toronyba mentek, ahol Pöcök várja őket. Pirosfej tizedes felmászik a toronyba és távcsövével észreveszi Irma kocsiját. A nő átmászik a kapun, majd leereszkedik a kerekes kútba. Irma leleplezi Pöcököt és mindhárman fogollyá válnak. Pirosfej tizedes azonban utánamegy, és amikor az „idegen” egy bicskával fenyegeti a fiúkat, közbelép. Mindhármukat letartóztatják, a fiúkat pedig Pirosfej tizedes nagyon megdicséri.

Az öreg bánya titka 1973 1 rész. 14,454 views14K views. Feb 1, 2021. 124. Dislike. Share. Save. RÉGI Filmek. RÉGI Filmek. 297 subscribers.
YouTube · RÉGI Filmek · 2021. febr. 1.


Gyerekfilm a hetvenes évekből Kovács Krisztiánnal. Report. Browse more videos. Browse more videos. Az öreg bánya titka 1. rész. Playing next.
Dailymotion · Igazságkereső · 2012. márc. 21.





2017. február 16., csütörtök

KOMLÓ régi képeslapokon / Folytatás a posztban


Ismerd meg a múltat és nézd meg a jelent !
Rosenberg Sándor kereskedése saját házában-1910.

Komló (németülKumlauhorvátul Komlovészak-baranyai város, a Komlói járás központja. A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta KisbattyánMecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Új kultúrház-1941.

Munkás lakások-1922.

Szénosztályozó-1945 előtt

Új akna-1935.

Új munkástelep-1945 előtt

Látkép-1931.

 Mácskalik vendéglő a vadregényes Mecsek középpontjában-1945 előtt

Mánfa (Baranya m.) Árpádkori templom (Műemlék)-1944.

Sikonda Fürdő-1945 előtt

1945 után

1945 után

Lakóházak-1945 után

Egészségház-1945 után

1945 után

Bölcsőde-1945 után

Zrínyi tér-1945 után

Elhelyezkedése
Komló (Magyarország)
Komló
Komló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 28″k. h. 18° 15′ 40″Koordinátáké. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″térkép ▼
Komló (Baranya megye)
Komló
Komló
Pozíció Baranya megye térképén

2017. január 19., csütörtök

Komló / Folytatás a posztban


A település egy századon át szénbányászatáról volt nevezetes; bányakincseinek köszönhetően a szocialista időkben erőteljesen fejlesztették, 1951-ben nyilvánították várossá. Mára Észak-Baranya meghatározó gazdasági, közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Hozzá tartozik Sikonda üdülőfalu, 1954 óta KisbattyánMecsekfalu és Mecsekjánosi, 1958 és 1992 között pedig Mánfa is a része volt Pécsbudafával együtt.

Városrészei

  • Anna akna
  • Béketelep
  • Belváros
  • Béta akna
  • Cseresznyág
  • Dávidföld
  • Gadány
  • Gesztenyés
  • Hármas akna
  • Határtető
  • Kakastelep
  • Kenderföld
  • Kisbattyán
  • Kossuth akna
  • Kökönyös
  • Körtvélyes
  • Majális tér
  • Mecsekfalu
  • Mecsekjánosi
  • Mecsekjánosi-puszta
  • Sikonda
  • Somág-tető
  • Szent Imre-telep
  • Szilvás
  • Új-telep
  • Zobákpuszta

 Komló Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1256-ban említették először Villa Complov alakban írva. 1312-ben Cumplow, 1320-ban Kemle, 1321-ben Komlod, 1329-ben Komlou, 13321335 között Konlod, Komlod, Cumulod változatokban írták nevét.
Komló a pécsváradi apátság falvai közé tartozott. Az oklevelek 1256-ban, majd 1329-ben a Tolna vármegyei Jánosival határos településként írták le. 1312-ben és 1320-ban már említették papját is, aki a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 30, 1334-ben 10, 1335-ben 20 báni pápai tizedet fizetett.
A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
1910-ben 1513 lakosa volt, melyből 1002 magyar, 462 német, 40 cigány volt. Ebből 1449 római katolikus, 29 evangélikus, 19 izraelita volt.
1951-ben kapott városi rangot, 1954-ben hozzá csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (melynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit, majd 1954-ben Mánfát, mely azonban 1992-ben ismét önálló községgé alakult.

Nevezetességei

  • Városi Helytörténeti Múzeum 
  • Komlói Természettudományi Gyűjtemény
  • 13. századi gótikus templom romjai
  • Komlosaurus Carbonis - egy Komlóról elnevezett dinoszaurusz-faj, amely nevét a város környékén fellelt lábnyomainak köszönheti.
  • A város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtje napi négy alkalommal hangjelet ad, amely a bányászkodás élő emléke, hiszen a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg és délben. A kürtjel (az ún. "fújás"), az erőmű fekvésénél fogva a város legtávolabbi pontjaiban is hallható.
  • Kodály Zoltán a (ma már a zeneszerző nevét viselő) komlói belvárosi iskolának ajánlotta "Harasztosi legénynek" című gyermekkari művét.


Híres komlóiak

Komlón született, Komlón élő, vagy életük egy részében Komlón élt személyek
  • Alvics Gyula, olimpiai 5. helyezett ökölvívó (a Komlói Bányász volt sportolója)
  • Árgyelán György, fotográfus
  • Babina Éva, porcelánfestő
  • Bachmann Zoltán dr., Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima díjas építész
  • Bartha László, utánpótlás válogatott labdarúgó
  • Bérczesi Róbert, zenész, dalszerző (BlaBla, Hiperkarma, Biorobot)
  • Bugyik György, bokszoló, kickbox amatőr és profi Európa-bajnok, világkupagyőztes
  • Czukor Zoltán, gyalogló, háromszoros olimpikon (2000, 2004, 2008)
  • Dénes Gizella (1897–1975) írónő
  • Farkas Gábor, türelemüveg készítő
  • Ferenczy András, énekes
  • Füzesi József (Komló, 1966. július 21. −) festőművész
  • Garami József labdarúgóedző, volt szövetségi kapitány (a Komlói Bányász volt sportolója)
  • Glázer István, zeneszerző és szövegíró, a népszerű egykori Piros Gőzmozdony zenekar alapítója.
  • Glöckler Oszvald, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség egyik vezető munkatársa.
  • Gógl Árpád dr., orvos, volt egészségügyi miniszter (1998–2000)
  • Gyöngyösi Zoltán, fuvolaművész
  • Győri János, kétszeres magyar válogatott labdarúgó (2001–2002)
  • Hasznos Miklós, a KDNP alenöke, majd a Jobbik politikusa (fiatalon Komlón dolgozott)
  • Haui József, grafikus, a Magyar népmesék, a Vízipók-Csodapók, a Kérem a következőt! sorozatok alkotója
  • Jovánovics László roma származású magyar festőművész (1973-)
  • Király Csaba, zongora- és orgonaművész
  • Korcsmár Zsolt, U20 világbajnoki bronzérmes (2009) és U19 Európa-bajnoki bronzérmes labdarúgó (2008)
  • Lantos Mihály, olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes labdarúgó (1968-75 a Komlói Bányász SK edzője)
  • Leirer Tímea rádiós műsorvezető
  • Lővei Attila, autóversenyző
  • Megyeri Ferenc, punk énekes és zenész, a Hétköznapi Csalódások frontembere
  • Moldova György író (Komlón dolgozott, majd 1971-ben Komlóról írt könyvet)
  • Mózes Balázs, színművész
  • Orsós Teréz (1956-) magyar-cigány grafikus- és festőművész.
  • Ráczné Kalányos Gyöngyi (1965-) magyar-cigány grafikus és festőművész
  • Rejtőné Alföldi Andrea, gyalogló olimpikon (1992)
  • Rózsaszín Pittbull zenekar
  • Sáfrány Emese (Aleska Diamond néven sokszoros díjnyertes pornószínésznő)
  • Sárkány Kázmér operaénekes
  • dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, az alapvető jogok országgyűlési biztosának helyettese (2013-)
  • Takács Péter, festő és rajztanár

A városban forgatták Az ígéret földje című magyar filmet (1961) a kor neves színészeinek főszereplésével.

Elhelyezkedése
Komló (Magyarország)
Komló
Komló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 28″k. h. 18° 15′ 40″Koordinátáké. sz. 46° 11′ 28″, k. h. 18° 15′ 40″térkép ▼
Komló (Baranya megye)
Komló
Komló
Pozíció Baranya megye térképén

2016. augusztus 17., szerda

Aggteleki Karszt: Ahol még a madár se jár / Folytatás a posztban


Az Aggteleki-karszt Magyarország legészakibb kistája; a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része. A „karszt” elnevezés arra utal, hogy a hegység területének legnagyobb részén többé-kevésbé karsztosodó kőzetek (különböző mészkőfajták) bukkannak a felszínre, és ezekben szembeötlően kifejlődtek a karszt felszíni és felszín alatti formaelemei. Utóbbiak közül a leglátványosabbak és nevezetesebbek a cseppkőbarlangok: ezek közül a legnagyobbakat az UNESCO Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án Berlinben a Világörökség részeivé nyilvánította. Hazánk élettelen természeti értékei közül egyedül ezek a barlangok kerültek fel a Világörökség listájára.
Az egész hegység természetvédelmi terület; az Aggteleki Nemzeti Park része.
A karszt már az ősidőkben lakott volt, és az emberi tevékenység a kőkorszaktól máig jelentősen átalakította a táj képét. A 19. század végéig a falusi lakosság hagyományosan állattartásból, mészégetésből, szénégetésből, (a filoxéra-járvány előtt) szőlőművelésből, fakitermelésből és kisebb mértékben (főleg a Jósva-patak völgyében) növénytermesztésből élt. Ebből adódóan a karszt növényzete zömmel másodlagos, amelyben az eredeti növényzetből csak egyes fajok őrződtek meg. A kaszálók és a „szőlőhegyek” kaszált aljú gyümölcsösei azonban bár mesterségesen kialakított, de rendkívül fajgazdag növénytársulásokká alakultak.
Az időben és térben változó területhasználat másik következménye a növénytársulások mozaikos jellege, amit a karsztfennsík szélsőségesen változatos mikroklímája is elősegít. A növényzet fajösszetételében jól tetten érhető kárpáti hatások mellett a meredeken délnek néző völgyoldalak már-már mediterrán hatást keltenek. Mindez együtt rendkívül változatossá teszi a karszt növényvilágát.
A hegységben idáig több mint negyven halfajt azonosítottak, azaz a Magyarországon ismert halak több mint felét. E fajok közül 13 védett.
A 16 hazai kétéltűfajból tizenhármat, a 15 hazai hüllőfajból kilencet figyeltek meg. Kétéltű az Aggteleki Nemzeti Park címerállata, a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) is.
A közel 370 magyarországi madárfajból hozzávetőleg kétszázat figyeltek meg a hegységben, illetve a Jósva-patak és a Bódva völgyében. Egyebek közt itt él Magyarország legnagyobb és legstabilabb császármadár (Bonasa bonasia vagyTetrastes bonasia) állománya (mintegy 50–60 pár). A hegység legjelentősebb madárritkasága a parlagi sas (Aquila heliaca). A nyírfajd (Tetrao tetrix vagy Lyrurus tetrix) az 1940-es, a kerecsensólyom (Falco cherrug) az 1980-as években költött itt utoljára.
A barlangok miatt a hegység legismertebb emlősei a denevérek, de a területen számos rovarevő, rágcsáló és kisragadozó is él. A nagyragadozók közül a szürke farkas (Canis lupus) az 1980-as évek közepén, az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) az 1990-es évek elején települt vissza. Medvék szórványosan át- átlátogatnak a Felvidékről, de 2008-ig még nem telepedtek meg. 2015-ben is felbukkant egy példány.

Az ismert turisztikai célpont kevésbé felkapott részei,egyedi látásmódban és kommentárral.
Várrom,kimustrált bánya,vadregényes tó,méteres dagonya,nyakig érő gaz és minden,mi szem -szájnak ingere!
Közlekedési eszköz: Kerékpár

Útvonal: 
Perkupa-Dobódél-Bódvarákó-Esztramos-hegy-Bódvaszilas-Szögliget-Szádvár-Ménes-tó-Ménes völgy-Szelcepuszta-Szelce völgy-Lófej völgy-Tohonya szurdok-Jósvafő?-Kecső völgy??-Kecovo???-Aggtelek????

Térkép :
http://users.atw.hu/cobranco/terkepek...