2015. szeptember 29., kedd

Szekszárd / Folytatáshoz kattints a posztra

Garay tér

Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, németülSechshard vagySechsardmegyei jogú városTolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, aszekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa.
 Garay János szobra


A Római Birodalom idején Alisca néven hivatkoztak rá, a limes hadiút vonalánál, a Dunántúli oldalon.
Szekszárdot 1015-ben említik először. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren található a vármegyeházánál), itt is temették el.
Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.
A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilájeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját. A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.
1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.
A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1794-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei:
  • a városháza,
  • a megyeháza,
  • kórház,
  • több templom.
A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.
A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.
A 19. század közepén már 14 000-en lakták. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.
 Szent László szobra


 A Szentháromság-szobor


 Szekszárd területén talált római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából


Múzeumok

Rendezvények

  • Gemenc Expo-már nincs
  • Pünkösdi Fesztivál
  • Duna-menti Folklórfesztivál
  • Szekszárdi Szüreti Napok
  • Adidas Streetball fesztivál
  • Gemenc NAGYDÍJ (Az ország legrangosabb és legnagyobb kerékpárversenye UCI 2.2)
  • Gróf Zichy Futóverseny
  • Szent László napok - a Pörkölt és a bor ünnepe
 Gyűrűkert

Luther tér

Épületek:
  • Szekszárdi evangélikus templom (1928), Bajcsy-Zsilinszky u. 2.
Egyéb látnivalók:
  • Millenniumi kapu (2000)


Szent István tér


Épületek:
  • Wosinsky Mór Megyei Múzeum (1900-1901), Szent István tér 26.
  • Művészetek Háza, zsinagógának épült 1897-ben.
  • Garay János Gimnázium (1896-97), Szent István tér 7-9.
Egyéb látnivalók:
  • Szent István tér emlékoszlop (2000)
  • Wosinsky Mór szobra (1982)
  • A bölcskei kikötőerőd faragott kövei
  • Holocaust emlékmű (2004)
  • Szent István szobra (2002)
  • Babits Mihály szobra  (1971)
  • 1. világháborús emlékmű (1924)
  • 2. világháborús emlékmű (1992)
  • 1956-os forradalmi emlékmű (2000)
  • 1956-os forradalmi emlékoszlop
  • Korábban itt volt az 1919-es mártírok emlékműve, de 2009-ben eltávolították

Garay tér

  • A történelmi városrész központja a Garay tér. 1881-ig Zöldkút térnek hívták – a névadó kút helyén ma a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek Garay János szülőházának falán. A házat a 20. század elején lebontottak, az emléktáblát 1905-ben a helyére épült Diczenty-ház falára helyezték át.
Épületek:
  • Pirnitzer áruház (1890)
  • Deutsche Bühne Ungarn (német nyelvű színház, 1913), Garay tér 4.
  • Régi takarékpénztár (1895–96), Bezerédj u. 2. – Béla tér – Garay tér 18.
  • Garay pince, Garay tér 19.
  • Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda (1878), Garay tér 9.
  • Garay étterem (1893), Széchenyi u. 29-31., Garay tér 1-7.
Egyéb látnivalók:
  • Garay János szobra.

Béla király tér


Épületek:
  • Belvárosi katolikus templom (1802–1805)
  • Régi megyeháza (1828–1833), Béla király tér 1.
  • Bencés apátság romjai (1061), a régi megyeháza udvarán
  • Főispán Étterem Béla tér 1., a régi megyeháza pincéjében.
  • A Törvényszéki Palota (Béla tér 3-4.) volt a város első kétemeletes épülete (épült 1892-ben). Egyik részében a Szekszárdi Törvényszék működik, a másikban ügyészségek (Tolna Megyei Főügyészség, Szekszárdi Nyomozó Ügyészség, Szekszárdi Járási Ügyészség).
  • Fejős-ház, Béla tér 5.
  • Fischhof-ház (Vesztergombi borház, 1800 táján), Béla tér 7.
  • Városháza (1842–1846, átalakították 1908-ban), Béla tér 8.
  • Belvárosi plébánia (1775), Béla tér 9.
Egyéb látnivalók:
  • Béla király szobra (1986).
  • Az apátsági templom boltozati vállköve (1061), a régi megyeháza udvarán.
  • Gyűrűkert (2009) a régi megyeháza udvarán.
  • Borkút a régi megyeháza udvarán.
  • A mohácsi vész emléktáblája (1926) Béla tér 1., a régi megyeháza nyugati homlokzatán.
  • Tolna megye kőcímere: a 18. században készült címer másolata a régi megyeháza külső parkjában.
  • Bezerédj István emlékműve (1942), a régi megyeháza külső parkjában.
  • Szentháromság-szobor (1753).
  • Szent László szobra (2001).

Széchenyi utca

  • Mayer-ház (1838–1840), Széchenyi u. 19.
  • Augusz-ház (épült az 1820-as évektől), Széchenyi u. 38. Itt vendégeskedett többször is Liszt Ferenc.
  • Diczenty-ház (1898), Széchenyi u. 40.
  • Mattioni-ház, Széchenyi u. 53. (udvar) – Mattioni Eszter festőművész (1902–1993) szülőháza
  • Ellmann-ház

További látnivalók

  • Szent János és Pál kápolna (18. század), Béri Balogh Ádám u. 2.
  • Újvárosi templom, Pázmány tér 6.
  • Remete kápolna (18. század), a Balremete szőlőhegy dombján
  • Régi présházak
  • Kálvária kilátó a Bartina-hegyen
  • Prométheusz park mesterséges sziklákkal - a szobrok Varga Imre alkotásai
  • Frigyes főherceg kiállítási pavilonja – a Bárányfoknál, a Gemenci Kirándulóközpontban
  • Bati-kereszt kilátó
 Wosinsky Mór Megyei Múzeum


 Törvényszéki Palota ügyészségi része


 Szekszárd – Megyeháza-Bencés Apátság maradványai


 Szekszárd vasútállomása a város felől


Törvényszéki Palota bírósági része


Elhelyezkedése
Szekszárd (Magyarország)
Szekszárd
Szekszárd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′ 21″k. h. 18° 42′ 14″Koordinátáké. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″osm térkép ▼
Szekszárd (Tolna megye)
Szekszárd
Szekszárd
Pozíció Tolna megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...