2015. október 29., csütörtök

IRÁNY VITÁNY-VÁR / Többi képért katt a posztra !


A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.


Körtvélyesi erdei temető


A temetőről az 1800-as évek kezdetétől találhatók feljegyzések. Körtvélyespuszta egyházközösségi gondozását 1815. július 17-től bízták a felsőgallai plébánosra. A körtvélyesieken kívül ide temették Csákányos-, Szenttamás- és Kapberekpuszta német- és magyarajkú lakóit is.

Fiókegyházi vizitációkból ismert, hogy Körtvélyesen 1875-ben 85, 1929-ben 57, Csákányosban 1828-ban 60, Szenttamáson 1875-ben 9, 1912-ben 2 lelket számoltak. Kapbereken 1928-ban a két erdész és családjuk élt.

Jelenleg mintegy 15 darab síremlék látható a temetőben, néhány a földön fekszik, 2-3 darab el van törve.

A temető szélén van egy katonasír, amelyben a kopjafa tanúsága szerint hét magyar katona fekszik 1945 óta.

 A legkönnyebben az 1. sz. főút mellett, Szárliget közelében található Birkacsárdától lehet megközelíteni. Innen nyugati irányban mintegy 2,5 kilométert kell menni a kék jelzésen a Mária-szakadékon áthaladva (vagy azt a K+ jelzésen kikerülve). Mielőtt a kék jelzés eléri az aszfaltozott erdei utat, közvetlenül jobboldalt van a temető, az út szélén nagy tábla jelzi.




 A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban.

 Luxemburgi Zsigmond 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Albert király 1437-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba a várat, majd ennek fia, János I. Ulászló királytól adományként is megkapta. 1445-ben Újlaki Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta, 1453-ban ismét a Rozgonyiak birtokába kerül. 1493-ban Egerváry László horvát báné, majd Egerváry István magtalan halála után, 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, akitől Kanizsai László országbíró örökölte. A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába.


A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta. Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, akiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben azonban már újra a török birtokolta. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A 18. századtól az Esterházy család tulajdona volt.

Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.











Elhelyezkedése
Vértessomló (Magyarország)
Vértessomló
Vértessomló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 40″k. h. 18° 21′ 48″Koordinátáké. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 21′ 48″osm térkép ▼
Vértessomló (Komárom-Esztergom megye)
Vértessomló
Vértessomló
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...