2016. október 6., csütörtök

Magyarszombatfai fazekasság / Folytatás a posztban


 Közel 700 éves élő hagyománnyal büszkélkedhet az őrségi, belső-őrségi fazekasság. Van rá remény, hogy tovább fejlesszék e hagyományt, új műhelyeket hozzanak létre. A magyarszombatfai fazekasság egyre népszerűbb a turisták körében is. Az ott készült gyönyörű, a hagyományokból építkező motívumú eszközöket, egyre többen keresik. Szívesen vásárolják az ide látogatók. A termékek országosan is elismertek.

 Vas megye délnyugati részén a hegyekből folyó egyik patak völgyében található Magyarszombatfa, ahol emberemlékezet óta a lakosság nagy része gerencsér. Gerencsérnek vagy gelencsérnek mondják az agyagművest a Dunántúl délnyugati és az Alföld déli részén. Már a XIV. században ismeretes volt az őrségi fazekasság. Az Őrség agyagos talaja megalapozta a fazekasság kialakulását. A jó minőségű, tűzálló agyag és az edények égetéshez szükséges rengeteg fa tette lehetővé az itt élő emberek megélhetését. 
 Az igazán jó minőségű kékes vagy fehér földért négy-hét méterre is le kellett ásni. Fele-fele arányú keverékéből használati edényeket, a felette lévő sárga földből víztartó edényeket készítettek. A régi agyagbányák kutakra emlékeztetnek, ahonnan melencébe rakva adogatták ki az agyagot a felszínen várakozóknak. Az agyagot hazaszállították, gondosan letisztított helyre rakták, ahol az eső megáztatta, fagy megszaggatta. Az előkészített agyagot áztatták, majd a műhelyben tömbbé verték. Ezután jött a szelés majd a taposás, melyet több alkalommal is megismételtek. Az agyag pattogtatása és gyúrása után következhetett az edények megformálása. Nem a díszítettség adja meg művészi értéküket, hanem a fejlett formaérzék az edények nemes vonala, a részletek kidolgozásának finomsága. 
 Az edényeket az alábbi színekben mázolták: zöld, barna, sárga, fehér.  Készítményeiket Somogy megyébe vitték, mert ott jó a termőföld, de agyag nem volt. A két vidék termékei kölcsönösen kiegészítették egymást, hagyományos cserekereskedelem alakult ki közöttük; a fazekas termékeket szemes takarmányra cserélték. 
A Belső-Őrség jellegzetes agyagműves foglalkozása nemzedékről-nemzedékre szállt; a korongozás szakmai titkain kívül az agyag kitermelésének és előkészítésének fogásait is átörökítették.  Magyarszombatfa, Gödörháza és Velemér tarozik a híres belső-őrségi fazekas falvakhoz, de legjobban Magyarszombatfán maradt fenn a fazekasság.
 A településen működik az Őrségi Fazekasok Egyesülete, melynek célja a hagyomány megőrzése, továbbvitele. Az egyesület 15-20 tagból áll. 2012-ben több fazekas is elnyerte a nemzeti parki védjegy megtisztelő címet. A településen működő Fazekas-házban megtekinthető a mesterség története; ennek célja, hogy a fazekasságot megismerhessék az Őrségbe látogató turisták. 
Az őrségi fazekasság az egész megye számára jelentős értéket jelent.



Elhelyezkedése
Magyarszombatfa (Magyarország)
Magyarszombatfa
Magyarszombatfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 42″k. h. 16° 20′ 16″Koordinátáké. sz. 46° 45′ 42″, k. h. 16° 20′ 16″osm térkép ▼
Magyarszombatfa (Vas megye)
Magyarszombatfa
Magyarszombatfa
Pozíció Vas megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése