2015. október 21., szerda

Nyíregyháza / Folytatáshoz kattints a posztra



Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye). Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa (Debrecen után). A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat.
A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet elkerülhetetlen.
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Székhelye a Nyíregyházi járásnak is. Az ország hetedik legnagyobb városa, több mint 119 000 lakossal. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. A térség gazdasági és kulturális motorja. Vonzó turisztikai célpont.
 Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török időkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-iErdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.
A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy-, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.
Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.
A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.
A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.
A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az Örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.
A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a Csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.
1952-ben Nyírpazonytól Sóstóhegyet, 1954-ben pedig Orostól Borbányát átcsatolják Nyíregyházához.
Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa.

Látnivalók


Belváros

  • Városháza (Kossuth tér)
  • Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.
  • Megyeháza (Hősök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte.
  • Zrínyi Ilona utca: a belvárosi utca intim hangulatát a szecessziós, csodálatos mozaikokkal díszített épületek adják.
  • Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel.
  • Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyűjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója.
  • Városi Galéria (Selyem utca)
  • Római katolikus társszékesegyház (Kossuth tér)
  • Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal.
  • Református templom (Kálvin tér)
  • Görög katolikus templom (Bethlen Gábor utca)
  • Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
  • Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca)
  • Bizánci Kápolna és Egyházművészeti Gyűjtemény.
  • Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény
  • Tuzson János Botanikus Kert (a Nyíregyházi Főiskola területén - Sóstói út)

Sóstó

Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m² területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Erdei környezetben található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek. A Sóstói Állatpark (Nyíregyházi Állatpark), ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él, a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be. A Zöld Piramisban megtekinthető többek között az indonéziai sárkánygyík (Komodói varánusz) és sok más trópusi állat (krokodilok, különböző kígyó-, illetve bogárfajok, stb.). Ugyanitt nyitották meg az Óceánáriumot is, ahol hal- illetve cápa fajok láthatók egy üvegalagúton keresztül.
A Sóstói Múzeumfalu a megye tájegységeinek népi építészetét, illetve életviszonyait mutatja be; 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja.
Igrice mocsár: Az egykori nyírvíz lápok utolsó hírmondója a 70 hektáros védett területté nyilvánított Igrice mocsár.
Sóstói erdő: "Erdők a Tisza hullámterében". A Nyírerdő ZRT által működtetett természetes parkerdő.

Strandok

  • Sóstói Parkfürdő: Sóstógyógyfürdőn.
  • Júlia Fürdő: Nagy része fedett. A hűvösebb nyári napokon kiváló.
  • Aquarius Élményfürdő: Nyíregyháza aquaparkja.
  • Tófürdő: Sóstógyógyfürdőn.

Tavak

Horgászati lehetőségek Nyíregyházán:
  • Császárszállás-oláhréti víztározó: Jellemző halak: ponty, amur, csuka, harcsa, süllő, kárász, keszegfélék
  • Bujtosi-tó: Jellemző halfajták: ponty, amur, kárász, csuka, busa, compó, keszeg, süllő, sügér, bodorka, razbora.
  • Orosi-tó: A tóban fogható halak: kárász, keszeg, ponty, busa, csuka, folyami harcsa, afrikai harcsa és compó (védett).
  • Sóstói-tó
  • Szatmári-tó: Jellemző halfajták: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, kárász, compó, más keszegfélék, afrikai harcsa.
  • Tüskevár Horgásztó
  • Verba Tanya Horgásztó: tükör és pikkelyes ponty, amur, csuka, busa, balin, közötti dévér és kárász.
  • Erdélyi-tó (Oros)

Események


  • Vidor Fesztivál, vagyis a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje, amely az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja – minden év augusztus-szeptemberében kerül megrendezésre.
  • Nyírségi ősz minden év szeptember 2. hetében megrendezésre kerülő gyümölcsfesztivál
  • Gyümölcskarnevál minden szeptember 1. szombatján megrendezésre kerülő karnevál, melyen gyümölcskocsik vonulnak végig a városon.
  • Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál, amelyen ételeket lehet kóstolni Magyarországról, és a környező országokból.
  • Cantemus Fesztivál, a két évente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. A fesztivál során rengeteg hangverseny és egyéb rendezvény szórakoztatja az ide látogatókat. Központja a Kodály Zoltán Általános Iskola.

Híres emberek

  • Nyíregyházán születtek:
    • 1844. január 28-án Benczúr Gyula festőművész, az Magyar Tudományos Akadémia tagja
    • 1878. október 21-én Krúdy Gyula író
    • 1880. október 14-én Haeffner Zsigmond, evangélikus kerületi felügyelő, miniszteri osztálytanácsos, az Önkéntes Őrsereg vezető-parancsnoka.
    • 1886 november 2-án Zay Dezső katonatiszt
      • 1887. január 23-án nagykállói Kállay Miklós miniszterelnök
      • 1906. május 28-án Gádor Béla József Attila-díjas író
      • 1909. október 4-én Szalay Sándor fizikus
      • 1922. augusztus 30-án Mádi Szabó Gábor Kossuth-díjas színész, többek között a Nemzeti Színház, a Vígszínház, a szolnoki Szigligeti Színház és abudapesti Katona József Színház tagja volt.
      • 1924. december 25-én Váci Mihály költő
      • 1926. március 3-án Kovács József olimpiai ezüstérmes atléta, futó
      • 1930. március 6-án Mitró György olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó
      • 1937. november 21-én Kósa Ferenc Kossuth-díjas rendező, Cannes-i nagydíjas, forgatókönyvíró, politikus (MSZP)
      • 1940. szeptember 17-én Móna István olimpiai bajnok öttusázó
      • 1943. november 24-én Szikora Tamás Munkácsy Mihály-díjas festőművész
      • 1949. február 28-án Aknay János Kossuth-díjas festőművész
      • 1958. július 2-án Friderikusz Sándor TV-s műsorvezető, riporter
      • 1960. január 6-án Juhász Ferenc MSZP-s politikus, honvédelmi miniszter
      • 1960. június 14-én Sipos László Forster-érmes fotóművész
      • 1962. március 5-én Bagi László Jr. grafikusművész.
      • 1962. október 2-án Kocsár László triatlonista, hosszútávfutó, hegyikerékpáros
      • 1963. augusztus 23-án Szilágyi János festőművész
      • 1974. március 23-án Mészáros Árpád Zsolt színművész
      • 1976. december 18-án Dragony Tímea zeneművész,( A Batsányi-Cserhát Művész Társaság zenei vezetője, Arany és Gyémántdiplomás zeneszerző))
      • 1977. május 2-án Lutter Imre Radnóti-díjas előadóművész, producer, újságíró, drámapedagógus
      • 1990. április 24-én Muri Enikő, a 2011-es X-Faktor felfedezettje
      • Nem itt született:
        • Itt élt Cserhát József költő, újságíró (1915–1969) Batsányi-díjas és József Attila pályadíjas költő. Az ő nevét viseli a Batsányi-Cserhát Művész Kör Budapesten.
        • Zenthe Ferenc színművész (1920–2006) a Magyar Királyi Katolikus Gimnázium (a mai Szent Imre Gimnázium elődje) tanulója volt 1931-től 1938-ig.
        • Itt nőtt fel Balczó András (1938–) olimpiai bajnok öttusázó. Öccse, Balczó Zoltán politikus itt született 1948. március 24-én.
        • Itt él Bodnár István (1943–) költő, újságíró.



Elhelyezkedése
Nyíregyháza (Magyarország)
Nyíregyháza
Nyíregyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 11″k. h. 21° 43′ 38″Koordinátáké. sz. 47° 57′ 11″, k. h. 21° 43′ 38″osm térkép ▼
Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyíregyháza
Nyíregyháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...