2015. október 3., szombat

Dombóvár / Folytatáshoz kattints a posztra


Dombóvár madártávlatból

Dombóvár város Tolna megyében, a Dombóvári járás székhelye. Dombóvár a megye második legnépesebb települése a megyeszékhelySzekszárd után.
Tolna megye délnyugati részén, a Kapos völgyében található, Baranya és Somogy megye határának szomszédságában.

Megközelítése

Megközelíthető a 61-es főúton, amelyből innen indul a 611-es főút Sásdra. Jelentős vasúti csomópont: a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból ágazik le a Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes és a Dombóvár–Baja–Kiskunhalas-vonal.
 A Korona szálló az 1910-es években

Az itt talált leletek azt bizonyítják, hogy mind a kő-, mind a bronzkorban lakott hely volt. Az i. e. 4. században kelták szállták meg a Dunántúl területét, majd i. sz. 8-ban a rómaiak véglegesen meghódították és a birodalomhoz csatolták .Pannoniában Dombóvár kedvező fekvésének köszönhette létezését. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében Pécsről (Sopianæ) Győrbe (Arrabona) és Óbudára (Aquincum), a rómaiak jelenlétét számos régészeti lelet bizonyítja. A város a római korban Pons Sociorum Mansuectina néven (Kapos-folyó átkelő) létezett, de csak egy híd volt itt, míg egy közeli faluban, Alsóhetényben katonai erőd működött. Az 5. században „eltűnt” város, Iovia is a környéken lehetett.

Középkor

Dombóvár térségét a honfoglaló magyarok korán benépesítették, ezt bizonyítják az ebből a korból származó feltárt sírok. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt téglából épült vártorony, ami a 12. században már állt. A település nevét többnyire a szláv dobov(o) (=tölgyes) szóból eredeztetik.
Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai. Első ismert írásos emléke az Árpád-ház kihalását követő időkből származik, ekkor a Vencel-párti Henrik bán szerezte meg. Károly Róbert hatalmának megszilárdítása után az egykori királyi javakat visszavette és a vár csere útján, 1326-ban a Csák nemzetség birtokába került. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát.
A mohácsi vész után jelent meg Tolna megye birtokosai között Werbőczy István királyi kancellár, aki vagyonát ügyes házassági politikával és szerződésekkel gyarapította. Dombay János halála után felesége, Werbőczy Örzse révén a vár Werbőczy Imre birtokába került. A török tőle foglalta el a döbröközi várával együtt az 1543-44. évi hadjáratban.
Dombó vára a 15. században élte fénykorát. A vár falai között élt Dombó (Dombay) Pál jogtudós, a királyi tábla bírája, aki 1514-ben – több társával együtt – megbízást kapott Werbőczy Hármaskönyvének (Tripartitum) felülvizsgálatára, amelynek jelentős részét szerzője itt írta. Az 1517-ben kiadott mű négy évszázadon át döntően meghatározta Magyarországon a politikai és jogi gondolkodást.
A Dombó család egykori várában tartózkodott 1537-ben Tinódi Lantos Sebestyén. A várban szerezte „Jáson és Medea” című széphistóriáját. („Tinódi Sebestyén diák készítette, midőn bal kezét Dombóváron nehéz seb gyötörte.” - olvashatjuk a versfőkben.)
A oszmán hódítás Dombóváron várkastélyt és mellette mozgalmas kisvárost talált. A török az elfoglalt területeken igyekezett véglegesen berendezkedni. Az új közigazgatási rendszer szerint a budai pasalik (kormányzóság) koppányi szandzsákjának (kerület) egyik központja volt, s a török állandó katonaságot tartott benne.
 A Kossuth-szoborcsoport relief oldala

A törökök kiűzése után

A vár környékét 1683-ban a Bécs alól menekülő Ali Musztafa csapatai felperzselték. A török kiűzése után a várat felrobbantották, köveinek nagy részét széthordták. A lakosság az új település első házait a mai Kakasdombon emelte, majd innen terjeszkedett előbb északi, majd keleti irányba. A Dombóvár környékén gazdátlanná vált óriási területeket herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette, s ettől kezdve az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet játszottak település életében.
Az 1767. évi úrbéri összeíráskor Dombóváron már 112 család élt.
A Dombóváron 1848. április 10-én megalakult nemzetőrség létszáma 101 fő volt. Jelasics csapatai 1848. szeptember 27-én vonultak be a városba, két nap után továbbvonultak, ám Ozoránál Csapó Vilmos felkelői október 7-én lefegyverezték őket.
Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geographiai Szótára című művében többek között az alábbiakat olvashatjuk: „Dombóvár magyar mezőváros Tolna megyében. ... Lakja 1200 kath., 80 zsidó, kath. paroch., derék uradalmi épületekkel. Róna határa első osztálybeli, réttyei jók, szőlőhegye, erdeje bőséges...”
Utóbbi megállapítást igazolja az 1848-ban megjelent Hármas Kis-Tükör:
„Tolna megyét is ha van kedved eljárd,
Itt van Simontornya, Bonyhád, Kölesd, Szegzárd,
Nézd-meg Paksot, Tolnát, Hőgyészt, Battát (Bátát), Földvárt (Dunaföldvárt),
Döbröközt, Ozorát s a gazdag Dombóvárt.”

Vasútépítés és a 20. század első fele

Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1872-ben készült el a Dombóvár-Zákány, majd következő évben a Dombóvár-Bátaszék-Baja vonal. 1882-ben adták át a Budapest-Pécs közötti vasútvonalat, amely Újdombóvárt érintette. 1906-ban nyílt meg a Dombóvár-Veszprém közötti vasútvonal. 1908-ra építették át Újdombóvárra a bátaszéki vonalat, ezáltal Dombóvár az ország egyik legfontosabb és legnagyobb vasúti csomópontja lett.
Súlyosan érintette a várost az első világháború kitörése. Amellett, hogy a tervezett beruházásokat el kellett halasztani, a frontra kiküldött dombóvári katonák tömegesen estek el vagy sebesültek meg. Szepessy László költő 1915. augusztus 1-én esett el a doberdói fennsíkon, az alig egy éve létrejött gimnázium tanárai közül a fronton vesztette életét Regula Antal és Schneider András.
A Tanácsköztársaság kikiáltása után Dombóváron is létrejött a direktórium, tagjai Gyenis Antal iskolaigazgató, Molnár György rajztanár és Udvari Vince MÁV-kalauz voltak. A kommün bukása után mindhármukat kivégezték. A trianoni békediktátum Tolna vármegyét közvetlenül nem érintette.
A két világháború közötti Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elvesztett területek visszaszerzése volt. A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1919-ben kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. A település 1945-re gyakorlatilag felépült.
1925-re felhúzták az 1903-ban alapított Szent Orsolya-rendi zárdainternátus épületét Möller Károly tervei szerint, ahol 1959-ig - Kaposvárra történt áthelyezéséig - tanítóképzés is folyt. Ugyancsak 1925-ben adták át az Ipartestület mozgószínházát és vendéglőjét. 1927-re készült el az újdombóvári községháza Dvorzsák Rezső építész tervei alapján. 1929-ben átadták az Esterházy Miklós Nádor Gimnázium épületét, mely Alpár Ignác tervei alapján készült. 1929-ben adták át rendeltetésének a református templomot, a következő évben pedig elkészült az evangélikus templom. Ugyanebben az évben kezdődött meg a tanítás az újdombóvári iskola újonnan átadott épületében. 1934-ben szentelték fel az újdombóvári katolikus templomot, amelynek tervezője Fábián Gáspár műépítész volt. Ebben az évben adták át a városi strandfürdőt is.
A második világháború ugyancsak jelentős veszteséget okozott a városnak. A zsidók 1944-ben történt elhurcolásának 541 áldozata volt. 1944. december 1-én a bevonuló szovjet katonák mintegy 30 polgári személyt lemészároltak, ugyanennyit pedig – főleg németes nevük miatt – elhurcoltak. A világháborús emlékmű 217 áldozatot sorol fel.
 A királyi járásbíróság neoklasszicista épületének ünnepélyes átadására 1914. június 1-jén került sor

A második világháború után

A II. világháborút követő koaliciós éveket 1948-tól a kommunista diktatúra váltotta fel. 1956-ban a községben is népmozgalmat váltott ki a budapesti október 23-i események híre. Október 25-én mintegy 500 tüntető vonult a tanácsháza elé és követelésükre a tanács lemondott. Megválasztották a Forradalmi Bizottságot, melynek elnöke Kovács Gyula bejelentette, hogy Antal István tanácselnök a helyén marad, egyben a fegyverek kiosztását meghiúsította. Ennek köszönhető, hogy a forradalom mindvégig békés körülmények között zajlott. Október 26-án nagygyűlést szerveztek a szovjet emlékmű elé, ennek során az obeliszket – annak ellenére, hogy a pártbizottság rendeletére a vörös csillagot már levésték róla – ledöntötték.
A szovjet csapatok minden ellenállás nélkül foglalták el a községet november 4-én. A forradalmi tanács tagjait a Szovjetunióba, (Ungvárra) hurcolták. Szabadulásuk is rendhagyó volt, mivel Antal István tanácselnök és Daradics Béla a pártbizottság titkára személyes közbenjárására bocsátották őket szabadon, amikor már a kaposvári börtönben voltak. Hazaérkezésüket – Antal István visszaemlékezése szerint - nagyobb tömeg üdvözölte, mint amikor a forradalmi tanácsot megválasztották.
Dombóvár és Újdombóvár közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. Az 1960-as–1970-es években, az ötéves tervek keretében több üzemben korszerűsítésre és új üzemek létesítésére került sor. Így jött létre a kenyérgyár, a kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda, majd a Csavaripari Vállalat.
1970. április 1-én Dombóvárt várossá nyilvánították, ami újabb lendületet adott az iparnak és a kereskedelemnek. Áruház, szálloda, művelődési ház, új iskolák épültek, torna- és sportcsarnokok létesültek. 1973-ban kezdődött a város legfőbb idegenforgalmi vonzerejének, Gunaras termál-, és gyógyfürdőnek az építése.

 Tinódi Lantos Sebestyén szobra a főtéren

Nevezetességei

  • Természettudományi bemutatóterem
1991-től a Belvárosi Általános Iskola Oktatóközponti tantermében nyert elhelyezést a megye madárvilágának egy részét bemutató anyag. A madártani anyagon kívül trófeák, tojás-, fészek-, termés-, bogár-, és lepkegyűjtemény is megtekinthető a tárlókban.
  • Az Illyés Gyula Gimnázium az országban 2003-ban a 35. legjobb, ezzel a megyeszékhelyek és Budapest gimnáziumait kivéve a legjobb. Sok híres ember tanult itt, például Illyés Gyula költő és író, Pataki Ferencfejszámoló művész és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja.
  • Gunarasfürdő: A Gunarasi Strand- és Gyógyfürdő híres gyógyüdülő, amely a kénes termálvízre települt.
  • A Gunaras-dűlőn találták meg a termálvizet, amelynek a kiaknázása, hasznosítása az 1960-as években kezdődött meg. 1973 május 19-én nyílt meg a Gunaras Fürdőtelep a közönség számára. 1977. november 30-án adták át a fedett fürdőt és egyúttal hivatalos gyógyvíz lett Gunaras vize. 1981-ben a helyet üdülőhellyé minősítették. A gyógyászati részleg fejlesztését 1982. december végén fejezték be. 2004. tavaszán elkezdték Gunaras teljes átalakítását és nagy léptékű fejlesztését. Az elmúlt két évben Gunarasfürdőn közel 100 millió forintnyi fejlesztést hajtottak végre. 

    Leírása

    55 Celsius-fokos termálvize alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz, jelentős fluorid tartalommal - alkalmas mozgásszervi betegség, gyomor-, bél- és epebántalmak, nőgyógyászati-, fogíny- és szájbetegségek kezelésére. Eredményesen alkalmazható bizonyos légzőszervi, szív- és érrendszeri elváltozásoknál, továbbá a bőrgyógyászat területén. Az egész évben működő benti részlegben van sokféle gyógyterápia, szauna, gőzkabin, úszómedence és 3 termálmedence is. A májustól októberig működő kinti részben pedig egy strandmedence, egy úszómedence, egy ugrómedence, gyerekmedence, horgásztó, betonospálya, homokos röplabdapálya, focipálya és 5 csúszda van.
    • Az Arany János téri katolikus templom (barokk stílusú)
    • A Szigeterdő
    Öreg tölgyfákkal, virágos parkkal
    Dombóvári Reménykedő Fa /egy kocsányos tölgy/
Az első magyar kormány minisztereinek szobra csak itt tekinthető meg. A város büszkesége a Szigeterdőben felállított monumentális kompozíció. Horvay Jánosmunkája az országban az egyedüli olyan alkotás, amely az első felelős magyar kormány tagjait ábrázolja. 1959-ben az itt élők összefogásának köszönhetően Dombóváron talált menedéket.
  • A Szoborpark
  • A Tüskei-horgásztavak: halban gazdagon állnak a sporthorgászok rendelkezésére.
  • A Szigeterdőben található lakótoronyban van a Majoros házaspár állandó kerámiakiállítása.
  • Helytörténeti Múzeum Dombóvár, Szabadság út 16.
  • Dombóvári Helytörténeti Múzeum 2001. szeptember 22-én nyílt meg a város által felújított és e célra átadott volt főszolgabírói lakban. Szakmai működéséhez a társadalmi hátterét a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület (al.: 1984) biztosítja. A 19. század utolsó éveiben épült, ma már védett épület négy, különböző méretű helyisége, valamint a tágas folyosó-egység a gyűjtemény saját, valamint időszakosan kölcsönzött tárgyaiból rendezett kiállításokat szolgálja.
 Dombó vára 1686-ban


 A kör alakú földsánc, amely a központi kiemelkedést körülveszi, napjainkban is elég ép és jól mutatja, hogy mesterséges erődítmény maradványa

Dombóvári Helytörténeti Múzeum


Elhelyezkedése
Dombóvár (Magyarország)
Dombóvár
Dombóvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 60″k. h. 18° 07′ 52″Koordinátáké. sz. 46° 22′ 60″, k. h. 18° 07′ 52″osm térkép ▼
Dombóvár (Tolna megye)
Dombóvár
Dombóvár
Pozíció Tolna megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...