2016. február 21., vasárnap

Dévaványa / Folytatáshoz kattints a posztra


A megye északi részén, a Sárréten terül el. Vasúti hálózattal kapcsolódik Gyomaendrődre és Vésztőre (A Kisújszállásra vezető vasútvonal az 1970-es évek elején megszűnt.). Utak vezetnek Kisújszállásra, Gyomaendrődre és Körösladányra.
  • Vonattal a MÁV127-es számú (Körösnagyharsány–Vésztő–Dévaványa–Gyoma) vonalán érhető el. A vasútállomás Kősziget és Kéthalom között található.

  • Írásos formában először az 1330-as évek elején említik. A település neve Jana falu,
  • 1334-ben Vana néven szerepel. Ekkor Dévaványa Békés megyéheztartozik.
  • 1422-ben Luxemburgi Zsigmond király Heves vármegyéhez csatolta.
  • 1523-ban - egy II. Lajos király által kiállított bizonyságlevél - már mezővárosként (opidum Wanya) említi.
  • 1528-ban kiadott, Magyarországot ábrázoló térképen is megtaláljuk Wama névalakkal (Lázár deák térképe).
  • 1621-től kezdődően vannak adatok a ványai nemességről .
  • 1647-ben Heves és Külső-Szolnok vármegye adóösszeírásában a 67 nemesből 14 Ványán lakott, akik az egész kettős vármegye legnépesebb együtt élő nemesi tömbjét alkották.
  • 1659-ből fennmaradt pecsétjének körirata: DEVA VANIA PEOCETI.
  • 1693-ban egy tatár sereg kifosztotta a községet, lakóinak egy része 1694-ben a Borsod megyei Tiszabábolnára menekült.
  • 1711. évi Heves megye összeírása a községet ismét "Oppidum Ványa", azaz Ványa mezőváros címmel illeti.
  • 1753-ban az elzálogosított határ megváltása következtében a ványaiak csupán házaikat és szőlőiket tarthatták meg, minden más javadalmuk visszaszállt az uraságokra. Ezzel "mint taxás nemesek" maguk is földesúri befolyás alá kerültek, s a határ további használatáért évente megújított szerződés értelmében bérleti díj (taxa) fizetéssel tartoztak.
  • Bár már a 17. században is illették oppidum névvel, Dévaványa hivatalosan csak 1774-ben kapott mezővárosi rangot, s azt 1872-ig meg is őrizte.
  • 1793-tól a római katolikus egyház helyi közösségének megalakulásával megszűnt a református egyház kizárólagossága.
  • Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje alatt néhány hétre Dévaványa lett Heves megye "székhelye", ugyanis a menekülő vármegyei adminisztráció itt talált menedéket.
  • 1854-ben a járási összeírás szerint Dévaványa 8165 lakosú.
  • 1867-ben egy éven át volt vándortanító a községben Kiss József.
  • 1872 áprilisában az addigi mezőváros e rang megszűnése nyomán nagyközséggé alakult.
  • Az 1876. évi XXXIII. törvény értelmében Heves és Külső-Szolnok vármegye déli részéből, valamint a Jász és Nagykun kerületekből Szolnok székhellyel megalakult Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, s Dévaványát ezen új vármegyéhez csatolták.
  • Az új vármegye 1879. évi kiadványában a község területe 54370 kat. hold, lakosainak száma 10626 fő.
 A település városképi jelentőségű épületei a református és katolikus templom. Ezek a város főterén állnak. A katolikus templom műemlékjellegű épület, 1908-ban épült késő barokk, klasszicizáló stílusban. A református templomot 1887-ben építették újjá. Uralkodó stílusa a neoklasszicista. Az épület tornya 63 m magas, a Tiszántúl egyik legmagasabb temploma. Kiváló az akusztikája, ez templomi hangversenyek rendezését teszi lehetővé. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény 2000 óta tárja az érdeklődők elé a település gazdag történeti, néprajzi értékeit, írásos és tárgyi hagyatékát. A Dévaványai Tájvédelmi Körzetben él Közép-Európa legnagyobb túzokállománya, de több más védett növény- és állatfaj is természetes közegében figyelhető meg. Az országos viszonylatban is jelentős apróvadállomány ide vonzza a vadászatot kedvelőket is. A most korszerűsített termál- és strandfürdő többféle szolgáltatással várja a vendégeket.
  • Épületek, régiségek
    • Kopjafa a Körösladányi út mellett
    • Kopjafa Dévaványa határában, Gabonáspusztában, Vitéz Bilkei Lipcsey Márton őrgróf emlékére
    • Tőkerészi iskola és kút
    • Állomási "iskola"
    • Kossuth úti iskola
    • Hajós úti iskola és kút
    • Eötvös úti óvoda épülete
    • Református templom stílusa neoklasszicista
    • Katolikus templom műemlékjellegű épület, késő barokk, klasszicizáló stílusban
    • Parókia épülete, plébánia
    • Vágóhíd épülete
    • Jéggyár
    • Állomás - víztorony
    • Kéthalom - iskola
    • Szőnyegszövő
    • a régi malom épülete
    • Világháborús Hősök Emlékműve
    • Kádár Ferenc a Népművészet Mestere népművész szobra 2003.
  • Természeti értékek
    • Öreg tölgyek a vasútnál (Kisújszállási úton, állomással szemben)
    • Zrínyi utcai gesztenyefák
    • Kossuth utcai hársfák az iskola előtt
    • Polgármesteri Hivatal udvarán lévő fenyőfák a baglyokkal
    • Templomkertek
    • Szérüskert és Vágásszél közötti „bágergödrök” (szerkők költőhelye, a nádasban más vízimadarak)
    • Túréri-tó
    • Tókert-régészet
  • Turisztikai adottságok
    • Az Országos Kék Túra útvonala áthalad Dévaványán is
    • Dévaványai Termál- és Strandfürdő
    • Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény
    • Dévaványai Túzokrezervátum
 A városban élő művészek, népi iparművészek
  • Kádár Ferenc – 1891–1983 - pásztor – juhász, kanász; Népművészet Mestere 1958., nádsíp, furulya, klarinét,tárogató, hegedű; fafaragó, festő; Lehel kürtje első megszólaltatója, ugyanis a jászberényi múzeumban az idős népzenész ezt is megszólaltatta. Korábban ez senkinek sem sikerült, mivel a becses történelmi ereklye megsérült. Kádár Ferenc a repedést kályha samottal és méhviasszal tömítette el, így kerülhetett annak hangja szalagra.
  • Nácsa János - (1908–1986) Földműves, a Népművészet Mestere (1978), Citerakészítő, citerás-énekes és híres vőfély. Külföldi szerepléseivel több országban bemutatta szülőhelye népi kultúráját. 1970-ben meghívást kapott a Röpülj páva népdalverseny margitszigeti gálaműsorába, ahol nagy sikerrel szerepelt. Tanítványai 1972-ben bejutottak a televízió KI MIT TUD elődöntőjébe.
  • Erdős Csaba - publicista, újságíró
  • Faragó Imre - festő
  • Giriczné Gyányi Mária - költő
  • Gyányi Mariann - író, költő
  • Hajdú Ildikó - fazekas, népművész
  • K. Nagy Imre - festő
  • Kovács Zsolt - festmények, rajzok
  • Kovács Gyuláné - pergelt torta
  • Kónya András - fémmegmunkálás, restaurálás, másolatkészítés, kertépítés, öntözőrendszerek
  • Ladányi Mihály - író, költő
  • Laskai Tibor - festő
  • Mályi Sándor - író, költő
  • Molnár Antal - festő
  • Papp Erzsébet - író, költő
  • Pappné Kulcsár Ilona - festő
  • Sándor László - festő
  • Simon Christopher Metcalfe - művész
  • Tóth Bálintné - kosárfonó
  • Tóth Auguszta- színművész
  • Tóth Róbert - bőrdíszműves
  • Vad Zsigmond - költő
  • Dr. Ágoston Sándor történész – tanár
  • Vitéz Bilkei Lipcsey Márton Őrgróf


Elhelyezkedése
Dévaványa (Magyarország)
Dévaványa
Dévaványa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 48″k. h. 20° 57′ 32″Koordinátáké. sz. 47° 01′ 48″, k. h. 20° 57′ 32″osm térkép ▼
Dévaványa (Békés megye)
Dévaványa
Dévaványa
Pozíció Békés megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése