2016. szeptember 14., szerda

Vaja / Folytatás a posztban




 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Nyírség-ben található település.
Rohod 3 km, Őr 4 km, Jármi 9,5 km, Mátészalka 14,5 km, Vásárosnamény20 km távolságra található.
Közúton elérhető a 41-es főútról a 49-es főútra letérve (2 km); vonattal elérhető a Vásárosnamény–Nyíregyháza-vasútvonalon.

Vaja nevét az oklevelekben 1272-ben említik először, IV. Béla király birtokadományozásakor.1312-ben már a Vay család birtokaként van említve a település. 1370 körül Vay László váradi püspök a tulajdonosa. A család címerét Vay Titusz kapta Zsigmond királytól hűségéért, vitézi tetteiért.
1412-ben Csernavodai István, a szomszédos Papos birtokosának jobbágyait a Vay család tagjai Vajára költöztették.
1418-ban Vajának már pallosjoga is volt.
A Vajai vár egykor terjedelmes erősség volt, a mostani épülettől kissé távolabb álló templom volt a várkápolna. A vár jelenleg fennálló épülete a réginek csupán a lakórészét képezte. A tatár invázió alatt itt húzták meg magukat a szabolcsi rendek is, és itt tárgyalták meg Rákóczival a szatmári békét.
A 16. században – házasság révén – az Ibrányiak, valamint a Jármy család is szerzett itt birtokrészt.
1578-ban Nagyvaja és Kustosvég mint két különálló falu van említve.
Az 1700-as évek végén 650 fő lakosa volt a településnek. A református gyülekezet tagjainak anyakönyvezése 1714-ben indult meg.
 1711-ben itt, a vajai várban találkozott II. Rákóczi Ferenc Pálffy János gróffal, a magyarországi császári csapatok főparancsnokával, néhány nappal azelőtt, hogy végleg elhagyta az országot. A vajai vár urát, kuruc Vay Ádámot is bujdosásai során érte a halál. Danzigban halt meg 1719-ben. 1906-ban, Rákóczi és bujdosótársainak újratemetésekor Vay Ádám hamvait is hazaszállították, s Vaján temették el. Síremléke a református templom előtti parkban áll.
A jobbágyfelszabadításkor, 1848-ban a falu lakossága már 1002 fő volt. 1939 végén a faluból 524 fő református vajai költözött át a baranya vármegyei Magyarbólyba. A Vay család az1940-es évekig birtokosa maradt a településnek.
2009. július 1-je óta város.

Nevezetességei


  • A 16-17. században épült vajai vár – benne a Vay Ádám Múzeum, amelyVay Ádámról, II. Rákóczi Ferenc udvari kapitányáról kapta a nevét.
  • A kastély II. emeleti nagytermének mennyezet-freskója - A Vay család 1896-ban, a honfoglalás ezeréves évfordulójának emlékére készíttette. Alkotója Lohr Ferenc festőművész volt, aki az 1396-os nikápolyi csata azon eseményét örökítette meg, amikor a Vay család egyik tagja, Vay Titusz,Zsigmond királyt kimenekíti a csatából.
  • A kastély parkjában található a szoborpark, ahol a kuruc kor és a Rákóczi-szabadságharc híres személyeinek mellszobrai láthatók:
    • II. Rákóczi Ferenc
    • Zrínyi Ilona
    • Vay Ádám
    • Bottyán János
    • Béri Balogh Ádám
    • Radvánszky János
    • Vay Ádám Holló Barnabás által készített síremléke a református templom előtti parkban.
A váron kívül még két műemléki védelem alatt álló épület áll a városban: a középkori eredetű református templom és egy régi lakóház.
A kuruc emlékeket őrző faluban alakult meg a Rákóczi Tárogató Egyesület, amely magára vállalta, hogy összefogja a hagyományos magyar hangszer, a tárogató hazai és külföldi megszólaltatóit. Az egyesület évente országos tárogatós találkozót, négyévente pedig világtalálkozót rendez. Az utóbbi eseményre, amelyet más-más településen rendeznek, számos európai országból és még a tengerentúlról is érkeznek művészek.


Elhelyezkedése
Vaja (Magyarország)
Vaja
Vaja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 58″k. h. 22° 10′ 16″Koordinátáké. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″osm térkép ▼
Vaja (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Vaja
Vaja
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...