2015. november 14., szombat

Hajdúböszörmény / Folytatáshoz kattints a posztra



 Hajdúböszörmény egy város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúböszörményi járás székhelye. Az ország negyedik legnagyobb települése területi nagyság szerint.
A Nyírség és a Hajdúság találkozásánál fekszik.
Közúton Debrecen és Miskolc felől egyaránt a 35-ös főúton közelíthető meg; Budapest irányából az M35-ös autópályán, vonattal pedig a Debrecen–Tiszalök vonalon.
Külterületi lakott helyei: Bodaszőlő, Pród, Rét, Telekföld, Vid, Zelemér.
 Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorláskori leleteket őriznek.
A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a tatárjáráskor kipusztultak. Magát a települést 1248-ban említik először,Nagyböszörmény néven. A 14. században a debreceni uradalomhoz tartozott,1410-ben mezőváros. 1405-ben Zsigmond királyhoz tartozott, azután Brankovics György szerb fejedelem birtokába jutott, majd Mátyás királyra és Corvin Jánosra szállt át a birtok.
hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.
A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami Wütender Armenier lett. Ez téves, komikus „szó szerinti fordítás” eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy „bősz örmény”.
A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, az árokkal és palánkkal megerősített kertség védte, a városközpontban az erődített templom állt. A 18. századra a kertségek lakónegyedekké váltak.
A 19. századbeli városrendezéskor alakult ki a mai főtér.

Nevezetességei

  • Hajdúsági Múzeum
  • Káplár Ház – Káplár Miklós festményeinek gyűjteményével ismertet meg
  • Református templom (Bocskai tér) 15. századi eredetű, barokk tornyos és festett kazettás mennyezetű. Gerster Károly építette át 1850–1867 közt, majd 1880–82-ben építették át (romantikus) stílusban Czieger Győző tervei alapján. Falán a város címere látható.
  • Bocskai István Gimnázium (Hajdúböszörmény)
Épületét 1864-ben emelték romantikus stílusban Vecsey Imre debreceni építőmester tervei alapján, az előtte levő parkban a visszaállított országzászló látható.
  • Városháza
  • Táncoló hajdúk szobra (Bocskai tér) Kiss István alkotása
  • Bocskai szobor (Holló Barnabás szobrászművész alkotása)
  • Hajdúböszörményi Városi Fürdő
  • Trianon emlékmű







Elhelyezkedése
Hajdúböszörmény (Magyarország)
Hajdúböszörmény
Hajdúböszörmény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 24″k. h. 21° 30′ 27″Koordinátáké. sz. 47° 40′ 24″, k. h. 21° 30′ 27″osm térkép ▼
Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar megye)
Hajdúböszörmény
Hajdúböszörmény
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...