2015. október 15., csütörtök

Nagyvázsony / Folytatáshoz kattints a posztra


 Kinizsi-vár

Nagyvázsony a Veszprém-Tapolca 77-es főút mellett helyezkedik el, a róla elnevezett medence közepén. Északon a 600 méterre magasodó Kab-hegy, délen a Balaton-felvidék dombjai határolják. A Vázsonyi-medence kőzetanyaga mészkő, de a bazaltfeltörések is elég nagy területet foglalnak el, jól látható ez a Kab-hegy óriási bazalttakaróján. A mészkő alól számos forrás tör elő, a község határát erdő övezi, a Balaton 14 km-re van a községtől. A falut keresztül szeli a Vázsonyi-séd.

 Az evangélikus templom és Kinizsi Pál szobra

Nagyvázsony és környéke már ősidők óta lakott terület. A római korban hadi út haladt itt keresztül, s az út mentén római kori település maradványaira bukkantak. A rómaiak ittlétét bizonyítják a szintén itt talált leletek és kőfeliratok.
A honfoglalás után a Váson nemzetség telepedett itt le. A település első írásos említése a tatárjárás idejéből való. Ebben az időben több falu volt ezen a környéken. Nagyvázsony egyik szomszéd faluja Nemesleányfalu volt, melyet már 1082-ben megemlítettek. A két falu 1950-ben egyesült.
A 14. században a település a Vezseny család tulajdonába került. A Vezsenyiek utolsó sarjának halálakor a birtok a koronára, Mátyás királyra szállt vissza. Mátyás király a birtokot 1472-ben Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi Pál a birtokon várat építtetett. A várnak köszönhetően a település virágzásnak indult. Nagyvázsonyt 1488-ra már a megye jelentős falvai közé sorolták. 15. században épült a Pálos kolostora. Kinizsi a szerzeteseket a szomszéd faluból hozatta.Majd 1552-ben Veszprém elfoglaltával a katonák felrobbantották a kolostort , nehogy beköltözzön a török. Nagyvázsony mezővárosi rangjára a jelentős heti vásárok, a településen lévő iparosok nagy száma és a templomok utaltak.
A 16. században Nagyvázsonyt is megtámadták a törökök. A Nagyvázsonyi vár hol török, hol magyar kézen volt. A várat véglegesen 1598-ban sikerült visszafoglalni. A török időkben a vár katonái a vár alján építették fel szállásaikat, így szinte egy új települést hoztak létre.
A 17. században a település megpróbálta helyrehozni a törökök által okozott károkat. 1649-ben a várat a király a Zichy családnak adományozta. 1651-ben már városként említették Nagyvázsonyt, holott jogállása nem érte el a mezővárosokét. A törökök még egyszer megtámadták a várat, s 1663-ban fel is gyújtották. A Rákóczi-szabadságharc után a vár elvesztette jelentőségét.
A település fejlődése megállt. Zichy Imre a 18. század elején német telepeseket hívott ide. Azonban a telepesek ittléte sem tudta felvirágoztatni a települést, s régi rangját és jelentőségét Nagyvázsony teljesen elvesztette. 1890-től még népessége is csökkenni kezdett, de ez a csökkenés az utóbbi időkben már megállt.

Nemesleányfalu

Nevezetességei

  • A Kinizsi-vár, benne a Kinizsi Pál Vármúzeum
  • Zichy-kastély
  • Postamúzeum
  • A pálos kolostor romjai
  • Schumacher Ház
  • Műemlék Szent István templom, gótikus eredetű, barokk stílusban átépítve
  • Műemlék református templom
  • Kinizsi-forrás (Tálodi erdő)
  • Turul-szobor
 Pálos templom- és kolostorrom

 Pálos templom- és kolostorrom

 A pálos kolostor romjai

Híres emberek

  • Teddi Kollek (1911–2007) politikus, Jeruzsálem polgármestere
  • Kinizsi Pál (1431–1494) hadvezér
  • Várnai Zseni (1890–1981) írónő
 A református templom


Szent István római katolikus templom

Elhelyezkedése
Nagyvázsony (Magyarország)
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 57″k. h. 17° 41′ 55″Koordinátáké. sz. 46° 58′ 57″, k. h. 17° 41′ 55″osm térkép ▼
Nagyvázsony (Veszprém megye)
Nagyvázsony
Nagyvázsony
Pozíció Veszprém megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...