2016. április 10., vasárnap

Putnok / Folytatáshoz kattints a posztra


 Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati részén helyezkedik el, a Sajó bal partján. Északi határa a Putnoki-dombság tagolt felszíni területére is kiterjed.Miskolctól 40 km-re (26-os főút), Ózdtól 20 km távolságra van közúton.
Vonattal elérhető a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonalon.

 A terület feltehetőleg már a neolit korban is lakott volt. 1283-ig királyi birtok volt, a gömöri uradalom része, később székhelye. 1283-ban IV. László király a Rátolth (később: Putnoky) családnak adományozza. A család sokat tett a település fejlődéséért, de a dinasztiaalapító Miklós halála után családi viszály kezdődött, amitől birtokaik lakossága is sokat szenvedett. A Putnokyak építtették a putnoki várat 1412-től 1427-ig. 1460 augusztusában Mátyás király volt a vár urainak vendége (útban Gömör felé), miután meghódoltatta a szomszédos sajóvelezdi, husziták oldalára állt Kövér György kicsiny várát. A vár a török hódoltság és az azt követő idők viszontagságai során elpusztult, helyére 1834-ben udvarház épült.
A 19. században a Serényi grófok birtokaként a város fejlődött, kulturális intézményeket alapítottak, ennek ellenére 1881-ben Putnok elveszítette városi rangját.
A trianoni békeszerződést követően a kettészakított Gömör és Kis-Hont vármegye Magyarországnál maradt részének székhelye lett 1920 és 1923 között, akkor azonban a megyetöredék kis mérete miatt Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye része lett.
1944-nyarán 500-nál több zsidó származású magyart deportáltak Auswitzba, akiknek többsége nem tért vissza. 2014-ben a putnoki vasutállomáson táblát állítottak a deportálás emlékére.
A második világháború utáni években Putnok folyamatosan veszített jelentőségéből, szerepét több értelemben is Ózd és Kazincbarcika vette át, 1989. március 1-jén azonban újra várossá nyilvánították. Putnok egyike annak a kevés észak-magyarországi településnek, amelyeknek a rendszerváltás inkább pozitívumokat hozott: a település fejlődésnek indult, bevezették a gázt a házakba, fejlődött a kulturális élet, a város egyre szépült. Putnok vezetősége hagyományt is teremtett a Gömöri Expóval, melyet már több alkalommal megrendeztek, valamint a kulturális jellegű Gömöri Nyár rendezvénysorozattal.


Nevezetességei

  • Gömöri Múzeum. 1987-ben nyílt meg.
  • Holló László Galéria. 1994-ben nyílt. Holló László (1887–1976) festőművész alkotásait, képző- és iparművészeti emlékeit mutatja be.
  • Bányász Művelődési Ház
  • Serényi László tér
  • Serényi-kastély – Az egykori végvár helyén épült a 18. században. Mai klasszicista alakját 1834-ben nyerte el.
  • Temetőkert - Itt található a Bányászemlékmű
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.
  • Római katolikus templom. Alapjait 1829-ben rakták le a romokban lévő vár déli részén. Soós Miklós építész tervei alapján készült, barokk stílusban. Szentháromság tiszteletére szentelték fel 1836. október 8-án. Tornya 1854-ben épült
  • Serényi-kripta. Neoklasszicista stílusban készült 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján. A köztemetőben áll, 1992-ben felújították. Műemléki védelem alatt áll.
  • Nepomuki Szent János szobra. 18. századi, késő barokk munka. A kastélypark és a templom kerítését képező kőfalban van. Műemléki védelem alatt áll.
  • Református templom. 1798 és 1804 között épült fel késő barokk stílusban. Orgonáját 1867-ben Bárány János építette.
  • Turul-szobor

Putnokon születtek, éltek

  • Itt született 1844. október 14-én Tóth Ede népszínműíró. A szülőháza helyén épült lakóházon emléktábla őrzi nevét. Putnoki élményei alapján írta A falu rossza című népszínművét.
  • 1750-ben itt született Péczeli József református lelkész, költő, műfordító.
  • Gróf Serényi Béla 1866-ban Pesten született.
  • Kalniczky Endre református lelkész, honvédhadnagy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt. 1830-ban született.
  • 1922-ben itt született Karsai Elek történész, levéltáros
  • Itt született 1924-ben Gábori György író, szociáldemokrata politikus.
  • 1955. szeptember 2-án itt született és itt is él Tamás István magyar költő, író, újságíró, a putnoki Tóth Ede Alkotókörelnöke.

Elhelyezkedése
Putnok (Magyarország)
Putnok
Putnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 17′ 38″k. h. 20° 26′ 12″Koordinátáké. sz. 48° 17′ 38″, k. h. 20° 26′ 12″osm térkép ▼
Putnok (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Putnok
Putnok
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...