2016. szeptember 7., szerda

Aba / Folytatás a posztban


 Székesfehérvártól 20 km-re dél-délkeletre, a Mezőföld északi részén található. A település a Sárvíz völgyében fekszik. Közigazgatási területe: 8805 hektár.

Megközelíthetősége

  • Vonattal a MÁV 45-ös számú ̺Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonalánérhető el. Aba-Sárkeresztúr vasútállomás Sárkeresztúrral közös - a település központjától messze; és még két megálló Bodakajtor-Felsőszentiván vasútállomás, illetve Belsőbáránd megállóhely (Abához tartozó, a várostól északra fekvő puszták, településrészek).
  • Autóval a 63-as másodrendű főúton lehet megközelíteni, de Soponyával és Seregélyessel is mellékút köti össze.
  • A közúti tömegközlekedést a KNYKK Zrt. autóbuszai végzik.
 Aba vagy Bes(e)nyő a Sár-vidéki besenyők legfelső telepe volt. Bögöd azon része, amely ma Felsőszentiván puszta nevet visel 1192-ben délkeleten a besenyőkkel, illetve falujukkal volt határos. Hogy a falu mióta viseli az Aba nevet, erre pontos adat nincs. 12981300 körül István országbíró egyik embere volt egy Aba nevű besenyő. 1361-ben Abai Andrást királyi emberként említik.
Településrészei közül Bodakajtort 1448-ban említik először, Kajtorként, Belső-és Külsőbárándot 1465-ben, Bárándként. Bögöd (Sár) 1192-ben, Bugudnéven van említve. A fehérvári vár és a Monoszló nemzetség birtoka volt.
1192-ben, III. Béla idejében a Monoszló nemzetségbeli Fulbert fia Gergely halála után Macharius comes (ispán) kapta és határát leíratta: A határjárás Bögöd délkeleti szélén a három Sár folyót délnyugat felé átszelve Soponya falu alá ért, s csak ezután északnyugat felé fordulva jutott a Sárvíz szigetére.(Az 1925-ös térképen ma Felsősárréti mj.), majd Csőszhöz, ahol újra az északkeleten fekvő part felé fordult; e határjárási adatból kiderül, hogy a körülírt föld a mai Felsőszentiván pusztának felel meg, s csak az ettől északnyugatra fekvő Bögöd várfalu őrizte meg a Bögöd psz. nevet. A délkeleten szomszédos Besenyő falu a mai Aba.
1231-ben Monoszló nemzetségbeli Miklós és Tamás comes Bögöd néven,1237-ben pedig Tamás bán fiai Tamás és Gergely Sár néven osztják ketté.1247-ben a fent említett Miklós András nevű fia örökségül kapott bögöti birtokát 5 szabadossal együtt eladta Tamás fia Tamásnak. 1270-ben a Monoszlaiak osztozásakor a birtok Péter fia Péternek jutott. 1294 előtt vásárlás útján Bögödöt a Tengerdiek szerezték meg. 1294-ben Tengerdi Miklós fiai tartozékaival együtt elcserélik a fehérvári káptalannal.
Ma két puszta Aba határában északnyugaton: Szentivány (puszta) és Felsőszentiván.
1543-ban török hódoltság alá került.
1559-ben I. Ferdinánd gróf Cseszneky Mihály és Baranyai Balázs várpalotai fővitézeknek adományozta.
A tizenöt éves háború idején elpusztult, a 17. században települt be újra. A 18. század végétől már iskolája is van. A lakosok aktívan részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban.
A 19. század végére a falu már vasútállomással, postával, csendőrőrssel és tűzoltóegyesülettel is rendelkezik, lakosainak száma 1900-ra eléri a 3500-at. A két világháború között tovább fejlődött.
A település sokat szenvedett a második világháború alatt. 1945. március 21-én a szovjet csapatok elfoglalták. A hosszú és súlyos harcok következtében 165 lakóház lakhatatlanná vált, és mindkét templom komoly károkat szenvedett.
A háború után a község újra fejlődésnek indult.
Aba 2013. július 15. napjával városi címet kapott.

Nevezetességei

  • Római katolikus templomát 1756-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték. Építészeti különlegessége, hogy háromszög alaprajzával és részletmegoldásaival (hármas elrendezésű ablakok, falképek) is a Szentháromságot jelképezi. Valószínűleg Paul Hatzinger linzi építész műve. A kupola falképe 1756-ban, a főoltár és a szószék 1764-ben készült. 1846 után hajóval és toronnyal bővítették. Harangjait Szlezák László öntötte. Orgonáját 1940 körül Fittler István készítette Berente számára, 1963-ban helyezték át Abára. A templomot és a plébániát 1700 után a székesfehérvári ferencesek, 1746-tól pedig a jezsuiták gondozták. Plébániájának anyakönyveit 1754-től, Historia Domusát 1897-től vezetik.
  • Református templom: 1948–1950-ben épült, 10 évvel azután szentelték fel, hogy a régi református templomot a német haderő a II. világháború végén felrobbantotta. A templomkertben két síremlék (Gál Lajosé és Szűcs Gedeoné) található, valamint egy úgynevezett szégyenkő a 17. századból”, mely arra szolgált, hogy a templomi szertartás kezdete előtt ráültették az „erkölcstelennek” bélyegzett nőket.
  • Az 1956-os forradalom emlékműve: 1992-ben emelték.
  • Második világháborús emlékmű: 1992-ben készült.
Régészeti emléke egy 7,5 cm × 3,5 cm-es, bizánci típusú bronz mellkereszt-ereklyetartó előlapja domborművesen öntött ábrázolással. A függőleges szárvégződések kissé kiszélesednek, a vízszintesek keskenyednek. Az öntvény nagyon vastag, durva, hátoldalán alacsony peremmel. A korpusz alig formált. A függőleges keresztszáron alul és fölül egy-egy mellkép, a vízszinteseken egy-egy fej. A kereszt tetején és alján egy-egy fül a csuklós záródású hátlaphoz erősítésre. Egy bizánci mellkereszt valószínűleg helyben készült 11-12. századi utánzata. 1922-ben vétel útján került a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba. Lelőhelyként Felsőszentiván-puszta bogodi dűlőjét jelölték meg, ahol középkori falu nyomai látszottak.
Minden évben a Pünkösd utáni hétvégén péntektől vasárnapig tartanak az ún. Aba napok, melyen kulturális rendezvényeket tartanak.
  • Kiskastély, amely ma egy élelmiszerboltnak ad helyet.
  • Nagykastély
  • Holcer-Jászay-Janiga-Spingler-kastély (Belsőbárándon)

Elhelyezkedése
Aba (Magyarország)
Aba
Aba
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 50″k. h. 18° 31′ 24″Koordinátáké. sz. 47° 01′ 50″, k. h. 18° 31′ 24″osm térkép ▼
Aba (Fejér megye)
Aba
Aba
Pozíció Fejér megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...