2015. október 27., kedd

TATABÁNYA / Folytatáshoz kattints a posztra


























A megye déli részén, a Gerecse és a Vértes közötti völgyben (Tatai-árok) fekszik, a fővárostól 55 km-re. Helyzeténél fogva forgalmi csomópont, nem csak megyei, hanem regionális és országos szinten is. Az M1-es (E60, E75)Bécs – Budapest autópálya érinti, a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal átszeli a várost. A környék minden településével és az ország nagyobb városaival autóbuszjáratok kötik össze.
A város átlagos tengerszint feletti magassága: 199 m körüli.














Tatabánya területe már az ősidők óta lakott. Számos lelet bizonyítja, hogy területén a kőkorszak óta folyamatosan élnek emberek. Az ide érkező első magyar honfoglalók már számos, különböző etnikumú törzset találtak a területen. Az egykori tatai erődítéshez közeli Bánhidát már egy 1288-as dokumentum is megemlíti. Hamarosan Alsógalla és Felsőgalla települések is kialakultak Bánhida környékén. A közeli erődítések jótékony hatására hamarosan benépesült a környék, megjelentek a kézművesek, fellendült a mezőgazdaság és a kereskedelem.
A középkor során számos természeti csapás érte a területet, majd a 16. században elfoglalták a területet a törökök. A reformáció hatására a helyi lakosok reformátusokká váltak, és felépítették saját templomaikat. A török hódítás után a terület az Esterházy család birtokába került, akik számos német és szlovák katolikust telepítettek be, minek következtében a lakosság római katolikus lett.
Az 1785-ös népszámlálás adatai szerint Alsógalla lakossága 580 fő,Felsőgalláé pedig 842 fő volt. Akkoriban fedezték fel a környező szénmezőket, ami rohamosan megváltoztatta a környék életét. 1891-ben megalakult a Magyar Általános Kőszénbánya Társulat, mely fejleszteni kezdte a helyi bányászatot és fémipart, minek hatására jelentősen megváltozott az addig főként mezőgazdaságból élők élete. 1896 karácsonyán hozták fel az első csille szenet, a szénvagyont kb. 100 évre becsülték. A bánya körül kialakult kolónia néhány évig Alsógallához tartozott; 1902. szeptember 16-án vált önálló községgé Alsógalla bányatelep, 1903. május 1-jétől Tatabánya néven. Ebben az időszakban az ipar és a kereskedelem sokszínűbb lett, és jó néhány új társaság (cementgyár, téglagyár) jelent meg. A helyi lakosok élete felpezsdült, helyi újságok jelentek meg, szociális és kulturális szervezeteket alapítottak.
Röviddel a Tanácsköztársaság bukása után, 1919. szeptember 6-án a tatabányai bányaigazgatóság előtt szervezett bányászok tiltakoztak az ellenforradalmi kormány által drasztikusan megnövelt munkaidő és a szakszervezeti vezetők sorozatos letartóztatása ellen. A kivezényelt csendőrök a tüntetők közé lőttek, ennek következtében több munkás meghalt, sokan súlyosan megsebesültek. E tragédia emlékére egy 1950-es törvényben minden év szeptember 6-ára helyezte az Országos Bányásznap ünnepségeit.


























Látnivalók

Tatabánya iparváros jellegéből adódóan sok látnivalóval nem rendelkezik, azonban néhány műemlék épület, ipari műemlék és számos modern műalkotás található a városban.

Múzeumok


Műemlékek

  • Népház–Jászai Mari Színház
  • Tulipános ház
  • A bánhidai Szent Mihály templom és a Szent István templom 

Természeti látnivalók

  • Turul-emlékmű (Európa legnagyobb madárszobra) a Kő-hegyen
  • A Szelim-barlang és a Gerecse hegység (kedvelt kirándulóhelyek)
  • Az óvárosi Népház liget

Modern alkotások

  • Csónakázó tó: egy kis tó a város szívében, szigettel a közepén, melyen modern napóra található (Szunyogh László alkotása)
  • Péterfy László Életfája a Fő téren
  • Első világháborús emlékmű Bánhida központjában
  • Melocco Miklós Ady-szobra az Edutus Főiskola előtt 
  • Varkoly László Szent István szobra Felsőgalla központjában
  • Tatabányai Gyémánt Fürdő
  • Erkel Ferenc szobra az Erkel Ferenc Zeneiskola előtt
































A város híres szülöttei

  • 1926-ban itt született Záray Márta táncdalénekesnő.
  • 1933-ban itt született Josef Papp magyar származású amerikai mérnök
  • 1948-ban itt született Droppa Judit Munkácsy-díjas textiltervező.
  • 1949-ben itt született Reviczky Gábor Kossuth-díjas színművész
  • 1949-ben itt született Jakobi Anna Mária festőművész
  • 1951-ben itt született Faludi Ádám író
  • 1952-ben itt született Voga János énekes, tanár a néhai Voga–Turnovszky-duó duó tagja, műsorvezető a Neo FM rádióban
  • 1962-ben itt született Palik László sportriporter, tereprali-versenyző, a Hungaroring Zrt. korábbi elnöke
  • 1963-ban itt született Kiprich József 70-szeres magyar válogatott labdarúgó.
  • 1966-ban itt született Szalma József magyar válogatott labdarúgó.
  • 1966-ban itt született Murányi Tünde Jászai-Mari díjas színésznő.
  • 1974-ben itt született Macher Szilárd Harangozó Gyula-díjas balettművész, balettmester, egyetemi docens
  • 1975-ben itt született Kassai Viktor nemzetközi labdarúgó-játékvezető
  • 1976-ban itt született Farkas Ervin magyar festőművész.
  • 1976-ban itt született Sós Ildikó magyar válogatott vízilabdázó.
  • 1977-ben itt született Ferling Bernadett magyar válogatott kézilabdázó.
  • 1979-ben itt született Losonczi Szilveszter magyar rapzenész.
  • 1979-ben itt született Fehér Miklós magyar válogatott labdarúgó.
  • 1982-ben itt született Kinizsi Ottó színész, rendező, dramaturg
  • 1984-ben itt született Herr Orsolya magyar válogatott kézilabdakapus.
  • 1991-ben itt született Gyurcsó Ádám magyar válogatott labdarúgó .
  • 1993-ban itt született Aradi Balázs színész.




























Elhelyezkedése
Tatabánya (Magyarország)
Tatabánya
Tatabánya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 10″k. h. 18° 23′ 41″Koordinátáké. sz. 47° 35′ 10″, k. h. 18° 23′ 41″osm térkép ▼
Tatabánya (Komárom-Esztergom megye)
Tatabánya
Tatabánya
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...