2017. február 18., szombat

Döbrönte / Folytatás a posztban


Döbrönte (németülDewrentenközség Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Látnivalók

Szarvaskő vára. A Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelt mai klasszicista plébániatemplom, amit 1815-ben építtetett a Somogyi család. Tervezője Charles Moreau volt, építésze pedig a bécsi Kornhausel József. A települést körülölelő Bakony kellemes túrák helyszíne lehet, kényelmes sétával elérhető az Ödön-forrás.

A vár rövid története

Nagy Lajos király 1367-ben adott engedélyt kedvelt udvari emberének, Himfy Benedek pozsonyi ispánnak, hogy kővárat emeltethessen a döbröntei uradalmának területén. A XV. század elejére a nemesi család politikai befolyása lehanyatlott, így a környékbeli földesurak egyre nagyobb területeket ragadtak el tőlük, sőt 1401-ben az a csúfos eset is megtörtént, hogy a Rátóti Gyulaffyak fegyvereseikkel megtámadták és kifosztották az erősséget is. Mivel birtokaik bevétele erősen lecsökkent, maga a Himfy família is a rablólovagok szintjére süllyedt. Leghírhedtebb rablásuk során 1464-ben a családtagok fegyveres szolgáikkal megrohanták és kirabolták a Szent Márton-hegyi (Pannonhalma) apátságot is, jelentős értékű kegytárgytól fosztva meg a szerzeteseket. Ezt már Hunyadi Mátyás király sem tűrhette, a Himfy család birtokait elkoboztatta és Kanizsai László bárónak adományozta.
Rövidesen visszakerült a garázda Himfyek tulajdonába, akik most a családon belül perelték egymást. Így értesülünk egy 1469-es feljegyzésből, hogy az erősségből éppen kiszorult Lőrinc úr embereivel megtámadta és kifosztotta Döbröntét. 1499-ben Himfy Imre feleségül adta Orsolya nevű leányát Essegvári Ferenchez, aki egyúttal zálogba vette a döbröntei várbirtokot is. A törökkel vívott 1526-os mohácsi csata utáni belháborús időszakban urai igyekeztek megerődíteni, ekkoriban emelték a hatalmas, vastag falú rondellát, aminek lőréseiből pusztító ágyútűz alá vehették a rohamozó ellenséget. 1547-ben még a pozsonyi országgyűlés öt lovas katonát fogadott fel a kicsiny helyőrség létszámának növelésére, de továbbra sem számították a jelentősebb véghelyek közé. Nádasdy Tamás nádorispán 1555-ös jelentésében még épségben említette Döbröntét, pusztulását valószínűleg egy török portyázó csapat okozhatta, később a gazdátlan romok köveit a környékbeli lakosság elhordta. Döbrönte várromjának falait a XXI. század elején részben restaurálták, de még sok részletét a föld mélye rejti.


Elhelyezkedése
Döbrönte (Magyarország)
Döbrönte
Döbrönte
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 42″k. h. 17° 32′ 50″Koordinátáké. sz. 47° 13′ 42″, k. h. 17° 32′ 50″térkép ▼
Döbrönte (Veszprém megye)
Döbrönte
Döbrönte
Pozíció Veszprém megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése