2016. október 6., csütörtök

Gúta / Folytatás a posztban


Gúta (hivatalos szlovák nevén 1948-ig Guta, azóta Kolárovoszlovákiai település a Nyitrai kerületbenKomárom és Ógyalla mellett a Komáromi járás három városának egyike. 10 696 lakosával, melynek döntő többsége: 8201 magyar, 2083 pedig szlovák, a Csallóköz legnagyobb települései közé tartozik.
Kisalföldön, a Csallóköz keleti szélén, a Vág és a Kis-Duna folyók összefolyásánál fekszik Pozsonytól, az ország fővárosától mintegy 90 km-re délkeletre.
A város határában már a hallstatt korban (korai vaskor, i. e. 8–5. század) megtelepült az ember, amit a régészeti kutatások is alátámasztanak. A régi okmányok arról tanúskodnak, hogy a település fekvése az évszázadok során többször is változott. A legelső oklevél, amely Gúta környékére vonatkozik, IV. Béla adománylevele 1252-ből a turóci monostor részére.
A települést először 1268-ban említik először. Villa Gutta az esztergomi érsekség birtoka volt. Nevének keletkezésére többféle magyarázat született: néhányak szerint guta egy betegség neve, amiben a helyiek szenvedtek, mások szerint az arab nyelvből származik és vizenyős, lapályos helyet jelöl, de származtatják a latin gutta szóból, melynek jelentése csepp, vízcsepp. A 14. században létrejött egy másik település is, amelyet Nagy Gútaként emlegetnek. A helyi legendák szerint azÁrpád-házi királyok a Tisza mentéről ideköltöztetett lakosokkal növelték a környék népességét. 1311-ben Csák Máté trencséni kiskirály csatlósa, Chellus, Naszvaddal, Szímővel és Bajccsal együtt elpusztította.
A hagyomány és néhány írásos forrás Mária királynő nevéhez fűzi a gútai földsáncok és a Békevár nevet kapó földvár felépítését 1349-ben. Mária királynő azonban 1370-ben született és csak 1382-ben koronázták meg, ezért az 1349-es év vitatható a földvár építési éveként. Közvetlen írásos bizonyíték nem támasztja alá, de valószínűleg 40-45 évvel később épülhetett.
1551-ben Gútát várossá nyilvánították. Különféle kiváltságokat kapott, többek között évente rendezhetett országos vásárt. 1557-ben Naszvaddal együtt ezen adózási kiváltságaiban megerősítetett. A török hódoltság idején Gúta első települései elpusztultak, a lakosság pedig átmenekült a csallóközi oldalra, oda, ahol Gúta város ma fekszik. A várat 1548-1594 között több alkalommal megerősítették, 1662 és 1664 között pedig barokk stílusban átépítették, korszerűsítették. A városlakók az évszázadok folyamán sokat szenvedtek a török rajtaütésektől, a zsoldos katonáktól és az osztrák seregektől. 1570-ben Nagy Gútán 40 házban 101 személyt, Kis Gútán 17 házban 19 személyt, 1664-ben pedig Nagy Gútán csak 27 háztartásban 44 fejadófizető személyt, Kis Gútán 17 háztartásban 32 fejadófizetőt írtak össze. 1669-ben török egységek kifosztották és felégették Gútát. 1708. július 12-én Bottyán Jánosnak sikerült bevennie a sáncokat és a várat. A fogságba esett várvédőket Érsekújvárba vitték, a várat lerombolták. A pusztítás után a kurucok gúnyosan békák tanyájának,„békavárnak” nevezték a maradványokat. 1715-ben tűzvész pusztította el a települést. 1803-1808-ban ismét várerősítésre került sor, amikor I. Napóleon francia császár hadai veszélyeztették a Csallóközt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Görgey Artúr csapatai többször is tartózkodtak Gúta környékén.
Gútán készülnek a Babetta segédmotoros kerékpárok

A 19. század végén és a 20. század elején a helyi lakosság élete minden területen fellendült. 1886-ban hozták létre a Gútai Önkéntes Tűzoltóságot. Felépültek az árvízvédelmi töltések, 1915-ben a Kis-Dunán a város mindkét végén átadták a vashidakat. Megépítették a Komáromot Gútával összekötő közutat és vasutat, a gőzmalmot valamint a téglagyárat. Üzembe helyezték a Kohn-féle halászhálógyárat is. A Vágon megindul a személy- és teherszállítás. Ebben az időszakban alakult meg a fogyasztási szövetkezet és az ármentesítő társulat. Az első világháborúbanezerhatszáz gútai lakos harcolt az Osztrák–Magyar Monarchia oldalán, közülük 332-en vesztették életüket. A háború után a trianoni békeszerződés értelmében a Magyar Királyságtól elszakítva Gútát Csehszlovákiához csatolták.
A községet az I. bécsi döntés értelmében 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz, azonban a második világháborút lezáró nagyhatalmi döntések által 1945-től ismét Csehszlovákiához került. 1947 kezdetén a község 1767 magyar lakosát Csehországba deportálták, majd ezen év nyarától kezdődően további, megközelítőleg 2000 magyar lakosát erőszakkal Magyarországra telepítették át, elsősorban Mezőberénybe,Medgyesegyházára és Pitvarosra. A kitelepített magyarság helyére Magyarországról önként áttelepülő szlovákok érkeztek. A háborút követő magyarellenes intézkedések hatására ezenkívül további 700 lakosa reszlovakizált.
1948 augusztusában a falu nevét a szlovák hatóságok hivatalosan Kolárovo-ra változtatták, állítólag a helyesírásra nem ügyelve, Kollár János klasszicista költő és lelkész után. 1954-ben a község határából különválasztottak egy részt Ifjúságfalva(Dedina Mládeže) néven. A vitathatatlan fejlődés ellenére az akkori Csehszlovákia legnagyobb falva megtartotta mezőgazdasági jellegét. Építészeti szempontból földszintes vályogházak jellemezték.
Jóllehet a lakosság igen tapasztalt volt az árvizekkel való harcban, 1965-ben mégis meglepte őket egy olyan pusztító áradat, amely a mai napig ott szerepel emlékeik többségében. A város krónikája az alábbiakat őrizte meg az árvízről:
1965 tavasza rendkívül esős volt. A Vág és Duna vízszintje állandóan növekedett. Május közepén árvízkészültséget rendeltek el. Június 17-én a Duna vize átszakította Csicsónál a töltést. Újabb védőgátakat emeltek, megkezdődött a harc a községhez kérlelhetetlenül közeledő természeti elemmel. Június 19-én megkezdték a gyermekek és az idős emberek evakuációját. A községből 1800 személyt szállítottak el. 1965.június 25-én a víz átszakította a töltést, és Gúta néhány óra elteltével víz alá került. A felbőszült ár lerombolt minden házat, amely az útjában állt. A lakosok csak a legfontosabbat mentették meg, gyakran csupán a puszta életüket. 10687 lakosból addigra már csak 620 maradt a településen. Két hónap elteltével, amikor a víz leapadt, feltárult Gútán a pusztulás szörnyű képe. A községben 768 ház dőlt össze, 1568 súlyosan megrongálódott, csak 107 hajlék maradt ép.
Megkezdődött a károk felszámolása. Csehszlovákia különböző részeiből jött a segítség. Az újjáépítésben leginkább Prága, Pozsony és Brünn, de az olomouci, nagyszombati, nagytapolcsányi és az érsekújvári járás is segített. Új családi házak épültek, hiszen ebben a helyzetben ez volt a legfontosabb. 1965 végén már 175 családi ház állt. A lakossági ellátás intézményeinek felújítását 1966-ban kezdte meg a község. Elkezdődött a 12 osztályos alapiskola és a 200 személyes diákotthon építése, épülni kezdett a két óvoda és a bölcsőde, felépült az egészségügyi központ és a benzinkút. Megkezdték a község csatornázásának építését és a távfűtés rendszerének lefektetését. A gútai gyermekek az 1965/66-os tanévben Csehszlovákia különböző községeiben, üdülőhelyein térítésmentesen tanulhattak.
1967-ben kezdődött a kultúrház, továbbá az új üzletközpont építése. Megkezdték az utak javítását, felállítottak egy gömbkutat (hidroglóbusz), és korszerűsítették a villanyvezetéket. Két év sem kellett, és a község felépült romjaiból az ország lakosságának és üzemeinek önzetlen segítsége nyomán.
 Gútaiak deportálása

A római katolikus templomot, amelyet Szűz Mária mennybemenetelének szenteltek, 1723-24-ben építették barokk stílusban, a régebben leégett gótikus stílusú templom helyén. 1772-ben az épületet kibővítették. A 17. századtól a templomot egy kőfal védte, de azt a 20. század 50-es éveiben lebontották. A templom belsejét neobarokkban épült boltív és a Lütgerndorff Ferdinánd által 1832-ben készített, Szűz Mária mennybemenetelét ábrázoló oltár díszíti.
A volt temetőben (a mai városi parkban) az 1750-es években barokk stílusban kápolnát építettek, amelyhez a volt temetőbe vezető kapun lehet bejutni.
A templomparkban egy 1831-ben épült szentháromság oszlop áll, amelyet a kolera áldozatainak szenteltek. Egy 1835-ben készült, Szent Bálintot ábrázoló szobrot a volt piac bejáratánál építettek fel. Ma, miután számos alkalommal áthelyezték, a kápolna mellett áll. Az első világháborús emlékművet, Rigele Lajos alkotását az 1920-as években készítették. A Dachau és Schönberg koncentrációs táboraiba elhurcolt gútai lakosok emlékműve Reicher János szobrász és Lukačovič István építész alkotása. Az emlékmű eredetileg a városi hivatal mellett állt, de ma már a rózsakertben található. A Földanya szobor, amely Nagy János szobrász alkotása, a művelődési központtal szemben áll. A városházával szemben található az erők találkozása nevet viselő szökőkút, és az emberek összefogását ábrázolja az árvíz idejéről. A második világháború áldozatainak készült emlékmű az elhunytak neveivel a városi parkban található, a kápolnával szemben.
„Békavár” erőd
A gútai erődítményt a Mária magyar királynő utasítására építtetett vár helyén építették fel. A nagyobb komáromi és érsekújvári erődök mellett a Gútainak mindig kisebb szerepe volt a történelem során. A török megszállás elején, 1527-ben, az erődöt felújíttatta a vár kapitánya, Martonosi Pesthényi György, hogy megvédje azt Szapolyai János seregei elől, aki az Oszmán Birodalmat támogatta. Még abban az évben aSzapolyai alatt szolgáló Ráskay Gáspár seregei betörtek Gútára, és feldúlták. Néhány év után az erőd az osztrák seregek kezébe került.
1584 és 1594 között a várat olasz hadmérnökök segítségével megerősítették. 1662 és1664 között a töröktől való félelmükben a várat ismét modernizálták. Ebben az időben, a gútai vár belsejében kőből épült házak álltak.
Gútaiak deportálása


 Hajómalom
A Dunán és a Vágon is hazai jogokat élveztek a hajómalmok, de egytől egyig eltűntek, főként a folyószabályozások, a vízierőművek építése és a dunai hajóközlekedés rohamos fejlődése miatt.
A volt Komáromi Járási Építkezési Vállalat 1980-ban felkérte a Pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Építészmérnöki Karának az építészet elméletével és történetével foglalkozó tanszékét egy hajómalom tervének a kidolgozására. Az az ötlet, hogy kettős csónakra építsék a hajómalmot, az i. e. 6. századból, az ókori Rómából eredt. A Felvidéken a legtöbb ilyen malom a 19. században működött a nagyobb és lassú folyókon. Bizonyos helyeken egész hajómalomszigetek épültek, mint például Komárom környékén, Dunaradványon,Párkányban, továbbá a Vágon, főként Galgóc és Gúta közelében.
A terv kivitelezői számára fontos szempont volt, hogy történelmi hűségre törekedjenek a dunai hajómalom, és annak eredeti, régimódi technológiai berendezése megtervezésében, a legrégibb ismert típus alapján. Elengedhetetlen követelmény volt az is, hogy vegyék figyelembe a Dunán kialakult új feltételeket, például azt, hogy az új létesítmény nem munkára, hanem szemléltetésre, múzeumi célra készül. Ezek alapján kidolgozták a hajómalomnak, mint kiállítási tárgynak a tanulmányát.
A technológiai berendezést megvásárolták és beszerelték, de az erőátviteli berendezést – néhány más alkatrésszel együtt – újjal helyettesítették. Mivel a körülmények nem tették lehetővé a valósághű rekonstrukciót, jelentéktelen mértékben megnagyobbították a malom befogadóképességét a látogatók fogadása végett, de ragaszkodtak az eredetileg tervezett anyagokhoz, a malom táji jellegének megőrzéséhez a legapróbb részletekig. Elvitathatatlan érdemeket szerzett a kivitelezésben a komáromi Szlovák Hajógyár.
A hajómalom 1995-ben a Szlovák Természet- és Tájvédő Egyesület Túzok Alapszervezetének a tulajdona lett. Mint minden hasonló régi műszaki berendezésnek, ennek is az a rendeltetése, hogy bemutassa a szerkezet ötletességét. A jelen számára a leghasznosabb e malmoknak az a képességük, hogy megszerzik a munkájukhoz szükséges energiát a vízből anélkül, hogy ökológiai kárt tennének a tájban. A folyó vizét oxigéndúsabbá, tehát a vízi élővilág számára hasznosíthatóbbá teszik.




  • 1743-ban itt született Hadaly Károly matematikus.
  • Itt élt Magvaši Péter, Szlovákia volt munkaügyi minisztere.
  • Itt született 1894-ben Borka Géza költő, író, tanár, lapszerkesztő, színműíró.
  • Itt született 1942. április 24-én Szabó György válogatott labdarúgó, a Tatabánya egykori játékosa.
  • Itt született Adamis Anna költő is, akinek dalszövegeit megénekelte az LGT és az Omega is. Ő szerezte a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical szövegét.
  • Itt született 1982. augusztus 24-én| Telekes Péter, Hegedűs Gyula-emlékgyűrűs magyar színművész, a Vígszínház tagja.
  • Gútán élt Gőgh Kálmán labdarúgó.
  • Gútán él Vadkerti Imre, aki A Társulat c. szereposztó műsorban megkapta a jubileumi István, a király rockopera előadásainak Koppány főszerepét. 2011-től a Kormorán énekese.

Elhelyezkedése
Gúta (Szlovákia)
Gúta
Gúta
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 55′ 01″k. h. 17° 59′ 44″

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése