2017. február 18., szombat

Buzsák - 1900 körül / Folytatás a posztban


 Buzsák. Magyar kisközség, körjegyzőségi székhelylyel. Házainak száma 342, lakosaié 2288, a kik róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Lengyeltóti. A mai Buzsák helyén a középkorban Akts és Magyari falvak feküdtek. Ez a terület eredetileg a somogyi vár tartozéka volt, a XIII. században azonban egy része a Bő-nemzetség birtokába került. A Bő-nembeli Izsép fia János 1268-ban az itteni várbirtokokat jó szolgálatainak jutalmául kapta adományul IV. Béla királytól. János azonban nem érvényesítette jogait, hanem a kapott birtok részt visszaadta a várjobbágyoknak, de 1279-ben IV. Lászlótól új adománylevelet eszközölt ki az egész Magyari helységre. 1403-ban Magyari helységet Gordovai Fancs László fia, László, nyerte adományul. 1424-ben László fiai: János, Imre, Bertalan és László megosztoztak itteni birtokaikon. 1455-ben a Fancs család új adománylevelet nyert V. László királytól, de kívüle még az Alapi családnak is voltak itt birtokai. Alapi András itteni részbirtokait 1464-ben Gordovai Fancs Gáspárnak adta el. Magyari 1498-ban még a Gordovai Fancs családé! - Akts (Akcs) helység nevével 1449-ben találkozunk első ízben és ekkor a Bő-nembeli Laki Thúz, a Létai és a Szécsényi családoké. 1500-ban Corvin Jánost és Enyingi Török Imrét iktatták birtokába. Az 1536. évi adólajstrom szerint a két helység már egyesült. Az 1536. évi adólajstromban Akts-Magyari földesuraiként Laki Bakith Pál, Kürthösy Imre, Fajszi Ferencz, Kovácsy Péter és Török Bálint szerepelnek. 1549-ben Butsányi Korláthkőy Annát iktatták birtokába. 1559-ben Lakvárt, tartozékaival együtt, Tahy Ferencz főlovászmester és Zrinyi Ilona vásárolták meg. 1607 táján Lengyel János szigligeti kapitány és Kéthelyi Mátyás a helységet erőszakkal elfoglalták s Lakvárához csatolták. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben a szigligeti vár tartozékai között találjuk. 1675-ben Pribérdi Jankovics István, továbbá testvérei, Péter és Boldizsár, valamint rokonuk, Csopaky Judit, férj. Mészölyné, pert indítottak özvegy Lengyel Zsigmondné, szül. Kisfaludi Kata, mint fiának, Lengyel Miklósnak, gyámja ellen Akts-Magyari, másként Buzsák birtokáért. A per 1678-ban egyezségileg nyert befejezést, melynek értelmében Buzsák jobbágyait a Jankovics és a Lengyel családok között osztották fel. Ez a felosztás szolgált alapjául az újabb időben is használatos Jankovics-Buzsák és Lengyel-Buzsák elnevezésnek. 1715-ben 44 háztartást írtak össze e helyégben. 1726-ban felerésze még Jankovics Istváné, de a másik fele már a Lengyel és a Mérey családok között oszlik meg, míg 1733-ban már az egész helység Jankovics István földesúri hatósága alá tartozott. 1767-ben felerészén Jankovics Antal özvegye Fekete Julianna, felerészén báró Maithényi János, Vrancsics Pál vezérőrnagy, Baranyay Imre özvegye, Kis Barnoki Farkas Sándor, Mérey Lajos és Károly özvegye voltak a helység földesurai. Jelenleg 54Jankovics B. Gyulának, Kund Gusztávnak és gróf Széchenyi Imrénének van itt nagyobb birtoka. 1856-ban a kolera pusztított a helységben, a hol mintegy 400 áldozatot követelt. A lakosok hitelszövetkezetet és takarékmagtár-szövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartoznak: Buzsáki-major (azelőtt Bel-major), Kéka-puszta, Kistatárvár, Csiszta-puszta, Czeria-szőlőtelep és Kund-puszta. Kéka-puszta helyén a középkorban egy nagyobb falu feküdt, melynek 1327-ben lelkésze is volt. E helység előfordul az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is.




Elhelyezkedése
Buzsák (Magyarország)
Buzsák
Buzsák
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 56″k. h. 17° 34′ 43″Koordinátáké. sz. 46° 38′ 56″, k. h. 17° 34′ 43″térkép ▼
Buzsák (Somogy megye)
Buzsák
Buzsák
Pozíció Somogy megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...