2015. október 10., szombat

Bóly / Folytatáshoz kattints a posztra


 Batthyány-kastély

Bóly (németülBohlhorvátul Bojaváros Baranya megyében, a Bólyi járás székhelye.
Bóly Baranya megyébenPécstől kb. 30 km-re kelet-délkeletre, Mohácstól kb. 15 km-re nyugatra, Nagynyárád és Borjád szomszédságában fekvő település. Az 57-es főúton közelíthető meg Szajknál, vagy a főváros felől az M6-os autópályán. Vasútállomása a Pécs–Mohács-vasútvonalon található, a településtől kb. 3,5 km-re
A város sík területen fekszik. Csupán kétszer három domb látható a település északi és déli határában. A várostól északra magasodik a Temető-domb, a Mária-hegy(Marienberg) és a Tukar. Az utóbbi két dombon vannak a szőlőterületek, az előbbin a Batthyány-Montenuovo mauzóleum és a temető tűnik szembe. A város déli területén emelkedik a Trischler-domb, a Szamárdomb és a Falu-dombja. Az utóbbi kettőn lakóházak vannak.
A város keleti határán egy kis patak, az úgynevezett Malom-patak folyik keresztül. Ha száraz az időjárás, víz alig-alig csörgedezik benne. Ma gazdasági szempontból teljesen jelentéktelen. A régi időktől kezdve a múlt század végéig viszont gazdasági szempontból is értékes lehetett. 1953-ban a pataktól nyugatra, régészeti leletmentés kapcsán egy Árpád-kori edényégető kemence került ki a földből. A kemence belsejét kitöltő földben rengeteg vízicsigaházat találtak. A kemence 38 méterre van a patak jelenlegi medrétől, tehát valamikor bővízűbb volt: hal, rák, egyaránt tanyázott benne és gyakran kiöntött, partján egykor malmok működhettek.
 A Batthyány-Montenuovo Mauzóleum. Épült 1879 és 1894 között Carl Gangolf Kayser (1837–1895) osztrák építész tervei szerint


A település neve korábban Németbóly volt, 1950 óta Bóly.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy ez a hely már a kőkorszakban is lakott volt. Az első írásos emlék 1093-ból, Szent László idejéből származik. Az adománylevél Bolok néven említi a települést, mely akkoriban egyházi birtok volt. A török uralom alatt a település szinte teljesen kihalt, majd a hódoltság után újraindult az élet. 1703-ban Bóly Batthyány (II.) Ádám gróf, országbíró(1662–1703) tulajdonába került. Mária Terézia uralkodása alatt német jobbágyok népesítették be. A mai lakosok nagyrészt a betelepülő németek leszármazottai. A 19. század végétől egészen 1945-ig a falu a Montenuovohercegi család birtokában volt. Erre az időre tehető a település mai arculatának kialakulása. A hercegi család 1770-ben svájci tehenészetet létesített. 1792-től a környező pusztákon „nagyüzemi” gazdálkodást vezettek be, és fejlesztették a szőlőművelést is. Fejlődésnek indult a kézműipar is.
A második világháború után a Németországba kitelepített lakosok pótlására aCsehszlovák–magyar lakosságcsere keretében felvidéki és bihari magyarokkal népesítették be a falut. A magyar–sváb falu 1997. augusztus 31-én kapta meg a városi rangot. A városban élők megélhetését a föld biztosítja, Magyarország egyik leghíresebb történelmi borvidéke itt található. Ezen kívül jelentősek a mezőgazdasági üzemek, a gabona- és vetőmagtermelés. Az 1980-as években uránércetkutatva termálvízre bukkantak 1300-1400 méter mélységben. A 2000-es évek elején elhatározták, hogy geotermikus energiával fogják fűteni a közintézményeket, amelyet 2005-re fejeztek be.
Légifotó a Batthyány-kastélyról


Nevezetességei


  • 1746-ban épült késő barokk katolikus templom
  • Szent Vendel-kápolna 1771-ből
  • 1771-ben épült Szent Bálint barokk stílusú kápolna, mely az egyetlen Szent Bálintnak szentelt kápolna Magyarországon
  • 1805–1807 között épült klasszicista stílusú Mountenuovo-kastély
  • 1840-ből származó lóistálló, tervezte Gyenes János mérnök. Ma helytörténeti kiállítás található benne
  • 1843-ból a Kálvária-domb stációi
  • a 19. század végén épült békáspusztai Szent József-kápolna
  • 1879–1894, a Mountenuovo hercegek neoromán családi mauzóleuma
  • 1880, Montenuovo-féle nagy istálló posztromantikus stílusban

Egyéb látnivalók


  • Batthyány-Montenuovo Mauzóleum
  • Csikós-rét, Karasica patak
  • Uradalmi Magtár
  • 42 000 kötetes Városi Könyvtár
  • Helytörténeti Múzeum
  • A városközpontban 11 hektáros kastélypark (természetvédelmi terület)
  • Bólytól 1,5 km-re, Békás-pusztán Agrártörténeti Múzeum
  • 34000 ha-os vadászterület és vadászpanzió
  • Zsidó temető

Hagyományok

  • Emmausz-járás (húsvéthétfő)
  • Motoros találkozó (június)
  • KántoRock (július)
  • Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztivál (szeptember)
  • Márton-napi újborünnep (november)
Elhelyezkedése
Bóly (Magyarország)
Bóly
Bóly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 58′ 02″k. h. 18° 31′ 06″


Bóly
Bóly

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése