2015. október 15., csütörtök

Tótvázsony / Folytatáshoz kattints a posztra


Tótvázsony a Balaton-felvidék egyik festői szépségű medencéjében, a Vázsonyi-medence keleti részén, a VeszprémTapolca közti 77-es főúttól délre fekszik, Veszprémtől 14,Balatonfüredtől 10 km távolságra. Az 1200 lelkes falutól északra a Balaton-felvidék nyúlványát képező Csatár-hegy, és hegyes-völgyes erdővonulatok találhatók. Határát átszeli a Vázsonyi-Séd patak. A település északon Szentgál, nyugaton Nagyvázsony és Barnag, keleten Nemesvámos és Hidegkút földterületeivel határos, délen PécselyenBalatonszőlősön és Aszófőn át érjük el a Balatont. A 440 lélekszámú Hidegkút falucska a Balaton-felvidék két mészkőkúpja, a Recsek-hegy és a Nagy-Gella közötti völgyben bújik meg. Határában ered a Hidegkúti-Séd patak. A település kialakulásához a hideg, friss vizű karsztforrás is hozzájárult. A Recsek-hegy kilátójáról ellátni egészen a Balatonig.
Tótvázsony és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén kőkori, későrézkori, késő bronzkori leletek kerültek napvilágra.
Később a kelták, rómaiak, majd az avarok telepedtek meg környékén.
Tótvázsony Árpád-kori település. Nevét már 1082-ben megemlítették egy oklevélben Touthwasun néven.
A település első ismert birtokosai a 11–13. századokban az Atyuz nemzetség, majd az Igmánd nemzetség tagjai voltak, majd 1309-től az Essegvári családé lett.
A török hódoltság alatt a falu lakossága a kettős adóztatás miatt nagyon megfogyatkozott, majd 1665–1679 között Tótvázsonyt már a néptelen települések közt említették, azonban hamarosan újranépesült és 1671-től már újra a lakott települések közt említették
A Rákóczi szabadságharc alatt 1707 februárjában Tótvázsonytól pár kilométerre nyugatra Győri Nagy János kuruc dragonyosezrede a megyei nemesi- és telekkatonasággal kiegészülve csapott össze az osztrák Rabutin-hadtesttel. Tótvázsony az ezt követő időszakban az Oroszy család kizárólagos birtokában volt.
A török háborúk után, 1720–1730 között, majd 1722–1723-ban a néptelenné vált falvakba, köztük Tótvázsonyba is Németországból, Baden-Württemberg tartományból érkeztek telepesek.
1910-ben 1623 lakosából 900 magyar, 721 német volt. Ebből 1338 római katolikus, 223 református, 36 evangélikus volt.
A 20. század elején Veszprém vármegye Veszprémi járásához tartozott.
  • A település katolikus temetőjében nyugszik Savanyó Jóska a legenda szerinti utolsó bakonyi betyár. Apja Orosziban volt számadó juhász. Első rablását 1881-ben követte el Csabrendeken, amikor kirabolták Háczky Kálmán földbirtokost és agyonlőtték Bogyay Antal főbírót. Rablóvezérségének fénykora 1881-től 1884-ig tartott. 1883-ban országos körözést adtak ki ellene és ezer forintos díjat tűztek ki fejére. 1884-ben statáriumot hirdettek elfogatására. Ez év májusában mulatozás közben került csendőrkézre a zalahalápi csárdában. 1884. május 4-én történt elfogatása után derült ki, hogy a rablások és fosztogatások jelentős részét nem Ő, hanem a nevében követték el. 1886-ban halálra ítélték, de kegyelmet és tíz év börtönbüntetést kapott. Az illavai és a váci fegyház foglya, 1906-ban gr. Csáky Károly váci püspök közbenjárására kegyelmet kapott. Testvéréhez Tótvázsonyba költözött, szabóműhelyt nyitott, de hamarosan öngyilkos lett. Tótvázsonyban temették el, ahol sírja idegenforgalmi látványosság. Betyártörténetek, népdalok, pásztorfaragások őrzik emlékét. Halála után levelezőlapokat nyomtattak arcképéről, színműveket írtak róla.
Elhelyezkedése
Tótvázsony (Magyarország)
Tótvázsony
Tótvázsony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 31″k. h. 17° 47′ 13″Koordinátáké. sz. 47° 00′ 31″, k. h. 17° 47′ 13″osm térkép ▼
Tótvázsony (Veszprém megye)
Tótvázsony
Tótvázsony
Pozíció Veszprém megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...