2017. augusztus 1., kedd

Komárom - Esztergom Megye települései


Komárom-Esztergom megye az ország északnyugati részén található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest megye, délről Fejér és Veszprém megyék, nyugatról 
Győr-Moson-Sopron megye határolják. Székhelye Tatabánya. Az ország legkisebb területű, és a második legsűrűbben lakott megyéje.

A Dunántúli-középhegység három nagy vonulata közül a Bakony, a Vértes-Velencei-hegyvidék és a Dunazug-hegység egyaránt érinti a megyét. (A Bakonyból a Súri-Bakonyalja, a Vértesből a Bársonyos környéki hegyek, az Által-ér-völgy, a Vértes-fennsík és a Vértes peremvidéke, a Dunazug-hegységből pedig a Gerecse majdnem teljes területe és a Pilis egyes részei tartoznak a megyéhez. A Kisalföld kistájai közül a megyében található az Almás-Táti-Duna-völgy teljes területe, a Győr-tatai-teraszvidék és az Igmánd-Kisbéri-medence jelentős része. A Dunakanyar és a Visegrádi-hegység egy része szintén a megye területén van. A megye legmagasabb pontja a Pilis hegységben található Nagy-Szoplák (710 méter), legalacsonyabb pontja pedig a Duna mellett, Dömös határában található (108 m).

Védett területek:

Duna-Ipoly Nemzeti Park (Strázsa-hegyi tanösvény)


Gerecsei Tájvédelmi Körzet


Dunaalmási kőfejtők Természetvédelmi Terület


Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület


Vértesszőlősi előembertelep Természetvédelmi Terület



Komárom-Esztergom megye jogelődjeit Komárom vármegyét és Esztergom vármegyét Szent István király alapította. Mindkét vármegye jócskán átnyúlt a mai Szlovákia területére is. Történelmük során a két vármegye határai többször módosultak, és több ízben is egyesítették őket.

Amikor Esztergom várát 1543-ban elfoglalták a törökök, a vármegye vezetése elmenekült. Hosszú évtizedekig Érsekújvár, Komárom és Tata volt az a három végvár, amely a török támadásoknak útját állta. Esztergom a török hódoltság alatt egy több megyényi szandzsák központja lett. Komárom vármegye viszont folyamatosan működött, vára soha nem került a hódítók kezére. Esztergom vármegye nemesi közgyűlése csak a török kiűzése után 1696-ban szerveződött újjá. A Rákóczi-szabadságharc idején tevékenységük megszakadt, és csak a szabadságharc után alakultak újjá, Esztergom vármegye 1710-ben, Komárom vármegye pedig 1712-ben.

Esztergomi vár


Esztergom vármegye egyike volt a két vármegyének, amelynek közigazgatási vezetői nem egyházi vagy világi főnemesek, hanem köznemesek voltak (a másik Pest-Pilis-Solt vármegye volt). A főispáni rang nem illette meg őket, mint a többi vármegye vezetőit, hanem csak főispánhelyettesek, vagyis hivatalnokok voltak.
A két vármegye első egyesítésére 1786-ban került sor, amikor II. József Tata székhellyel összekapcsolta őket. Az egyesített megye az uralkodó halálát követően 1790-ben szét is vált, Esztergom és Komárom visszakapták megyeszékhelyi rangjukat.

1848 májusában mindkét nemesi vármegye megszűnt és átadta helyét a vármegyei bizottságoknak. Komárom vármegye bizottsága a szabadságharc végéig működött. Az Esztergom vármegyeiét viszont megszakította az 1849. január 15-i császári katonai megszállás. A forradalmi bizottmány újjáalakult, de székhelyét előbb Bátorkeszibe majd Komáromba tette át. A szabadságharc leverését követően császári-királyi biztos került a vármegyék apparátusainak élére.

1851-ben a két vármegye Duna jobb partján lévő részét Esztergom székhellyel Esztergom vármegyeként, a bal parti részeket pedig Komárom székhellyel Komárom vármegyévé szervezték át. Az így kialakított vármegyék csak 1860-ig működtek. Ekkor az 1848-ban választott vármegyei bizottmányok újították fel működésüket. A 17. század végétől Komárom vármegyéhez tartozó Lábatlant és Piszkét az 1876-os megyerendezéskor Esztergom vármegyéhez csatolták.

Nevezetességek Komárom-Esztergom megyében Közép-Dunántúl turisztikai régióban:

Komárom



Nevezetessége a komáromi erődrendszer, részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén. A 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata. Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A balparti várakkal szemben, Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd. Mindhárom erőd ma látogatható.

Csillag erőd


Kisbér

Makettpark


Nagyboldogasszony római katolikus templom: A település barokk stílusú római katolikus temploma, mely két csonka toronnyal rendelkezik, 1783-ban épült. Gyönyörű késő barokk főoltárát és copfstílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette és toronnyal bővíttette. A templomot 1938-ban Döbrentei Gábor tervei alapján freskókkal díszítették, üvegablakait 1982-ben Mohay András festette.

Oroszlány–Majk

A Majki műemlékegyüttes


A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban. A barátlakokon kívül a komplexum része a templomból megmaradt, ma csonkán álló torony, illetve a főépület is, amelynek falai között – miután II. József rendelete nyomán a rendet megszüntették – az Esterházyak alakították ki vadászkastélyukat.

Tata



A „Vizek városa”-ként is ismert település, barokkos képét az Esterházy család uralma idején nyerte el, ebből az időszakból származik a Szent Kereszt-plébániatemplom illetve az Esterházy-kastély. További látnivalói a Kálvária-kápolna, a víztorony, a Kapucinus-templom, az Öreg vár és az Öreg-tó, a vízi vágóhíd, az Angolkert, a Kiskastély, és a Pálma ház, és az 1510-ben Tatán lezajlott országgyűlés emlékét őrző Harangláb is.



Vértesszőlős

A település neve az 1960-as években vált ismertté szerte a világon, ekkor fedezték fel az előemberrel (Samu) kapcsolatos lelet-együttest. Több ezer éves leleteket őrzött a föld négy egymás feletti rétegben. Mivel az előember nem tudott tüzet gyújtani, így a villámcsapás által keltett tüzet őrizte szálláshelyén. Valószínűsíthetően ez az első nyom a Földön, mely a tűz használatára utal. 1965 tavaszán dr. Vértes László (1914–1968) régész további leletekre akadt. A Samu névre keresztelt Homo erectus paleohungaricus átmenet a felegyenesedő és az értelmes ősember között. A szabadtéri múzeum jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítóhelye.

Bábolna

bábolnai ménesbirtok



Esztergom



Kikötőváros a Duna folyam partján, egykor magyar főváros, az esztergomi érsek székvárosa, a római katolikus egyház magyarországi központja. A híres bazilikával Európa harmadik legnagyobb temploma a római Szent Péter-bazilika illetve a londoni Szent Pál-katedrális után 5660 m² alapterületével. Egyúttal az ország legnagyobb egyházi épülete, a magyar katolikus egyház főszékesegyháza. Építették 1822-től, 1856-ban szentelték fel. Igen értékes emléke a bal oldali kápolna (Bakócz-kápolna), melyet Packh János épített be az épületbe.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...