2016. január 11., hétfő

Horvátország magyar emlékei, látnivalói 2 / Folytatáshoz kattints a posztra !

Laskó (település)- 

A tökösi kastély (Dvorac Tikveš), Tito egykori vadászkastélya Tököspusztán
1061-ben I. Béla a vidéket frissen alapított szekszárdi Benedek-rendi apátságnak adományozta. Egy 1212-es oklevélben Kopács adományozása kapcsán szerepel először név szerint. A baranyai királyi várbirtok részét II. Endre a Győr nembeli Póth nádornak adományozza, e birtok északi határán az oklevélben Laskó a szekszárdi apátság birtokaként szerepel: " Meta terrea ecclesie de Saxard", ill. egy mintegy évszázaddal későbbi, a szomszédos Várdaróc adományozási oklevelében Laskóról ez olvasható: "Terra ecclesie saxardiensis Logcho vocata" ("Logcsó" szekszárdi egyház tulajdona). Az 1332-es pápai tizedjegyzékben Lusko alakban áll, a jegyzék az itt szolgáló papot is említi: "Joannes sacerdos de Lusko". A 15. században mezőváros. 1544-ben itt működött Sztárai Mihály prédikátor, aki a következő pár évben 120 falut térített evangélikus vallásra Szlavóniában és Baranyában, később Szegedi Kis István prédikátor működött itt. Az 1991-es háború idején a falu komoly károkat szenvedett, több tucat lakosa elmenekült.

A budapesti XVII. kerületben utca viseli a település nevét.

Laskó szülötte Laskai Demeter is! Sajnálatos módon neve elhomályosul, de nevéhez fűződik a második legrégibb verses magyar nyelvemlék. Címe: Úrfelmutatási imádság a kenyér színében jelen levő Jézushoz (1433).

 Zengg - A város látképe

 Zengg - A kikötő és a Nehaj-vár

 Zengg

Itt született Jurisics Miklós, Kőszeg védője 1490-ben, mellszobra áll a városban.

Az ókori város romjai a város feletti Nehaj-várhoz felsétálva jól láthatók. A Frangepánoké, majd 1469-től szabad királyi város. A város a középkorban a kalózkodó uszkókok központja volt, akik 1558-ban vezérük Iván Lenkovics parancsára erődöt (a Nehaj-várat) emeltek ide és 120 évig ellenálltak a török hódításnak. Az erőd építésekor pusztult el a Szent Péter templom a pálos kolostorral és az ókori épületek maradványaival együtt. 1617-ben Velence a köztársaság elleni kalóztámadások megtorlásául elfoglalta az erődöt, az uszkókokat pedig szétkergette.

 Novigradi vár
Nagy Lajos király özvegye, Erzsébet és leánya, Mária itt raboskodtak. A plébániatemplomban megtekinthető a rab királyné által hímzett palást darabja.

 
Zára (Zadar) - A történelmi belváros a székesegyházzal
A középkori Zadart Velence hosszú éven át ostromolta. A Horvát Királyság megalakulásával erőteljes politikai nyomás volt a helyi horvátok részéről, hogy átvegyék a város vezetését. A 10. században már a város neve horvát alakban szerepelt, amely igazolta, hogy a város összes fontosabb pozícióját horvátok foglalták el. A záraiak a Madijevci arisztokrata család vezetésével elszakadtak Bizánctól. 1069-ben IV. Krešimir horvát király saját királyságához csatolta a várost, majd a horvát királyok kihalásával 1105-ben Kálmán király seregei vették be. 1116-ban Velence foglalta el. 1167-ben kénytelen volt behódolni III. Istvánnak. 1181-ben, majd 1193-ban Velence sikertelenül ostromolta.

1202. november 24-én keresztes seregek foglalták el a várat, ellentételezésként azért, hogy Velence anyagilag és tengeri szállítással biztosította volna a következő keresztes háború hátterét. A pápa kiátkozott mindenkit, aki a kétes ostromban részt vett. 1204-ben a magyarok visszafoglalták. 1243. júniusban Velence ismét elfoglalta, majd megint magyar uralom alá került. 1313-ban ismét Velencéhez pártolt. 1345-ben újra a magyar királynak hódolt, de 1346. július 1-jén, Nagy Lajos csatavesztése után ismét Velencéé lett. 1357 áprilisában brentai győzelme után újra Nagy Lajos vette be, amit az 1358-as zárai béke szentesített. 1396-ban megalapították a város egyetemét a domonkos-rendiek.

1403. augusztus 5-én itt koronázták magyar királlyá a trónkövetelő Nápolyi Lászlót. 1409. július 9-én Nápolyi László eladta 100 000 dukátért a várost Velencének és évszázadokig velencei kézen is maradt. Ez azonban a városiak ellenállásába ütközött. Zára továbbra is Dalmácia központja maradt. Ebben az időben született az egyik legismertebb horvát szobrász, Juraj Matejev Dalmatinac. Ő készítette a sibeniki katedrális több szobrát is.
 

Trau (Trogir) vára – A világörökség része. Itt talált menedéket a tatárjárás idején IV. Béla és a családja. A Szent Lőrinc katedrális sekrestyéjében őrzik IV. Béla koronázópalástjának csuklyáját.
A horvát királyi ház kihalásával a terület a Magyar Királyság része lett és 1105-ben a város megnyitotta kapuit Kálmán király serege előtt. 1108-ban a király a várost kiváltságokban részesítette. 1116-ban Velence foglalta el, de még ez évben visszatért a magyar uralom alá. 1124-ben II. István ismét elfoglalta, de 1125-ben ismét Velencéé lett. 1137-ben II. Béla serege foglalta el. 1164-ben Bizánc békekötéssel szerezte meg, de 1167-ben behódolt III. Istvánnak. 1170-ben ismét bizánci sereg foglalta el, de 1180-ban III. Béla visszafoglalta. 1242-ben ide menekült IV. Béla az üldöző tatárok elől. 1322-ben a velenceieké lett, de 1356-ban Nagy Lajosnak meghódolt. 1420 júniusában a velencei sereg véres csatában foglalta el a várost, ezzel addigi kiváltságait elveszítette. A velencei uralom a 18. század végéig tartott. A város vezetői ez időszakban folyamatos harcot vívtak a kormányzók és nemesek önkényeskedései ellen. A török hódítók elleni szüntelen harc a 17. századra tönkretette a város gazdaságát.
Látnivalók

Az óváros a 13. és 15. század között épített városfalakon belül alakult ki. Védelmi rendszerének fő részei a Kamerlengo citadella és a Szent Márk torony. A Kamerlengo citadella a sziget délnyugati részén áll, mai formáját a 15. században nyerte el. Délebbre áll a Szent Márk torony, szintén 15 . századi építmény. A két építmény között a francia megszállás alatt épített klasszicista stílusú gloriett áll.
A város főterén áll a Szent Lőrinc-székesegyház, mely a 13. és 15. század között épült román-gótikus stílusban. Főkapuja Dalmácia legértékesebb épületszobrászati alkotása 1240-ben készült, Radovan mester műve. Keresztelőkápolnája 1464-ben készült, Andrea Alesi alkotása. A nyolcszög alakú szószék a 13. századból való. A gótikus kórus 14. századi, freskóit itáliai mesterek festették. A gótikus Szent Jeromos-kápolna 1438-ban épült, a Boldog Ivan Ursini kápolna 15. századi, a legszebb reneszánsz építmény Dalmáciában.
A székesegyház előtti téren a loggia 15. századi, a kis Szent Sebestyén templom reneszánsz stílusban épült. A loggia déli falát Ivan Mestrovic Tomislav horvát király reliefje (Kép) díszíti.
A kora középkori Szent Borbála-templom 9–10. századi, a legrégebbi templom a városban.
A városháza (Općinska palača) 15. századi épület, melynek homlokzata 1890-ben kapta reneszánsz elemeit.
A tengerparton áll a Keresztelő Szent János-templom. A 13. századból való középkori freskókkal és a Ciripko család sírjaival.
Szent Miklós erőd.
Vitturi erőd.
Déli városkapu (Porta Civitatis) a kikötő felől.
A Benedek-rendi Szent Miklós kolostorban többek között megtekinthető Kairos márvány domborműve.
Szűz Mária-templom
A Nikola Firentinac által építtetett Szent Péter-templom egy keskeny utcában.
Kármel hegyi Miasszonyunk templom
Szent János-kápolna
Óratorony
Az 1457-ben épült Čipiko palota
Lucuc palota
Garagnin-Fanfogna palota
Andreis palota
Katedrális Múzeum. Gazdag egyházművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. Egy 14. századból származó feszület, valamint Paolo Veneziano alkotásai a múzeum legjelentősebb műtárgyai közé tartoznak.


 
Trogir Csontváry művészetében
Csontváry: Traui látkép naplemente idején

Csontváry Kosztka Tivadar 1899-ben egy öt darabból álló festménysorozatot készített az akkori Trauban a nap járásának fényviszonyait tanulmányozó „napút-programja” keretében. A ciklus egyik darabja 2012-ben bukkant fel magángyűjteményből.
 Klissza sziklavára – itt született Árpád-házi Szent Margit
Legkorábbi említése 852-ből való, amikor a horvát fejedelmek székhelye volt. A település mellett áll Klissza vára, amely a Subicoké, majd a Nelipciceké. 1241-ben ide menekült a tatárok elől családjával IV. Béla király. Még 1370 előtt királyi vár lett. 1390-ben Tvrtko bosnyák király foglalta el, de 1394-ben újra magyar kézen volt. 1401-ben Hervoja foglalta el. 1436-tól ismét királyi vár. 1522-ben Habsburg Ferdinánd foglalta el, 1527-ben a török –- megszállva a környező területeket –- elszigetelte az ország többi részétől. 1536-ban ostrommal foglalta el a török, akiktől 1596-ban az uszkókok foglalták vissza, de véglegesen csak 1648 szabadították fel velencei csapatok.
 Split – a dóm harangtornyán a magyar királyok középkori domborművei láthatóak, továbbá itt van eltemetve IV. Béla két lánya: Katalin és I. Margit.
A palota körül alakult ki a későbbi város, majd horvát uralom alá került. A 9. században elterjedt a kereszténység is és felépítették a város első templomát. A városi kikötőtől nyugatra lévő félszigeten a 10. században kezdték el építeni a benedek-kolostort, amelyet Szent István tiszteletére szenteltek fel. Ezt a félszigetet később Sustipan-félszigetnek nevezték el. 1105-ben magyar uralom alá került, amikor Kálmán király seregei vették be. 1116-ban Velence foglalta el, de még ez évben visszatért a magyar uralom alá. 1124-ben II. István rövid időre ismét elfoglalta, de 1125-ben ismét Velencéé lett. 1137-ben II. Béla serege foglalta el. 1164-ben Bizánc békekötéssel szerezte meg, 1167-ben behódolt III. Istvánnak. 1170-ben ismét bizánci sereg foglalta el, de 1180-ban III. Béla visszafoglalta. Itt szállt tengerre 1217-ben Szentföldre menvén II. András király. Ide menekült 1241-ben IV. Béla a tatárok elől, itt a székesegyházban vannak eltemetve lányai Katalin és Margit.

1322-ben a város Velencéhez pártolt, de 1357. július 8-án a magyarok visszafoglalták. 1420-ban azonban végleg Velence birtoka lett és a városállam uralma csak 1797-ben ért véget. Ekkor előbb osztrák, majd 1806 és 1813 között francia, végül ismét osztrák uralom alá került.
 Dubrovnik óvárosa - Világörökség
 Dubrovnik – A székesegyház kincstárában található Szent István ereklyéje, a ferences kolostorban pedig Szent László király ereklyetartója.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...