2016. október 27., csütörtök

Csíz / Folytatás a posztban


1274-ben "Chyz" néven említik először, de már korábban alapították. A pápai tizedjegyzék 1332-ben Chis néven említi. A Tukó családé, később más nemesek birtoka. 1566-ban és 1682-ben elpusztította a török. 1773-ban 15 jobbágy, 7 zsellér és egy vagyontalan család lakta. 1828-ban 71 házában 559 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "CSÍZ. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai Kubinyi, Abafy, és Hamvay Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Rima vize mellett, Rimaszétshez közel, ’s ennek filiája, Serkétöl fél mértföldnyire, határbéli földgye mindenféle gabonát bőven terem, réttyének fele jó, legelője szoross, fája nintsen, piatzozása két, és három mértföldnyire, gyümöltsös kertyei jók, káposztás földgyei hasonlóképen, keresettyek más helyeken a’ szőlö mivelésböl, malma helyben, kendert áztató vize alkalmatos, második Osztálybéli." 
Fényes Elek szerint "Csiz, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, a Rima és Balogh összefolyásánál, Rimaszécshez 1/2 órányira: 85 kath., 483 ref., 90 evang. lak. Róna határa első osztálybéli; rétje, erdeje elég. F. u. Abaffy, Kubinyi, Hamvay, s m." 
A földjében rejlő gyógyvizet 1860-ban egy helybeli gazda fedezte fel, aki kútásáskor ivásra alkalmatlan sós vizet talált. A későbbi vegyelemzés során kiderült, hogy a víz jód és bróm tartalmú. A fürdő létesítéséhez részvénytársaság alakult és a gyógyfürdő a környék kedvelt üdülőhelye lett. A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Putnoki járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozott. A fürdőt a II. világháborút követően korszerűsítették és bővítették.
 Az 1848–49-es szabadságharc emlékműve Tompa Mihály mellszobrával

Népessége

1880-ban 545 lakosából 491 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 555 lakosából mind magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 667 lakosából 658 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 691 lakosából 686 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 747 lakosából 662 magyar és 64 csehszlovák volt.
1930-ban 706 lakosából 541 magyar és 81 csehszlovák volt.
1941-ben 646 lakosából 602 magyar és 4 szlovák volt.
1991-ben 692 lakosából 398 magyar és 205 szlovák volt.
2001-ben 690 lakosából 493 magyar és 169 szlovák volt.
2011-ben 666 lakosából 417 magyar és 167 szlovák volt.
Újsághirdetés 1914-ből

Nevezetességei

  • A falu jódos-brómos vizű gyógyfürdőjéről híres, ma ez Szlovákia egyik legjelentősebb gyógyfürdője. Csíz fürdő a Rima és a Sajó folyó torkolatától 4 kilométerre, Csíz községben helyezkedik el, és kialakulását a sós ízű jódos-brómos ásványi vizének köszönheti (jódtartalma 26 mg/l). Az éghajlati viszonyok gyógyászati szempontból nagyon kedvezőek, sok a napfény, egészséges, száraz és tiszta a levegő. Központi fürdőépülete a 19. század végén épült.
  • Református temploma a 19. század végén épült klasszicista stílusban.
  • Barokk-klasszicista kúriája a 18. század végén épült.
  • Neoklasszicista kúriája a 19. század közepén épült.
  • A falu egykor híres Anna-bálok színhelye volt.
  • Kogler László – a fürdő múltját felelevenítő – falfestményei a helyi presszóban.

 Mintha egy évszázadnyit visszarepülne az ember az időben, olyan érzése támad az idelátogatónak, mikor végigjárja Csízfürdő régi sétányát.
Csízfürdő (Číž)
A rendkívül jó állapotban megőrzött, ma is használatban lévő, favázas, téglából épített fürdőházak, szállodák, a gondozott parkok és a bennük meghagyott évszázados famatuzsálemek különleges hangulatot árasztanak. Szinte már azt várná az ember, hogy napernyővel sétálgató, füles, fürdőkben használatos bögrécskékből gyógyvizet kortyolgató hölgyekkel, keménykalapos urakkal találkozzon Csízben.
Hygiea, Themisz, Neptunus
Csízfürdő három antik kori istenségről elnevezett forrásnak köszönheti jó hírét. Az első forrást – amelyet Themisz istennőről, a természet és az emberi ügyek egyensúlyának fenntartójáról neveztek el később – kútásás közben, véletlenül fedezte fel Harnócz András helyi lakos 1862-ben. Az ásott kút rendkívül erősen sós vizének ivókúraként és kádfürdőben tapasztalt jótékony hatásait azonnal felismerték, a fürdő kezdetekben a helyieknek nyújtott felüdülést. 1865-ben Dr. Than Károly figyelt fel a csízi vízre, vegyelemzését elvégezve annak magas jód- és brómtartalmát állapította meg. Az ilyen összetételű és ennyire erős oldatú gyógyvíz ritkaság egész Európában. 1865 után Artur Glos geológus és bányamérnök kezdeményezésére újabb kutat kezdtek ásni. Több hónapos munka után végül 35 méteres mélységben találtak rá egy másik, bővizű forrásra. Ezt már Hygieáról, a tisztaság, az egészség és a közegészségügy istennőjéről nevezték el. A harmadik forrás a vizek és tengerek istenének, Neptunusnak a nevét viseli, ennek a vizét főleg a kádfürdők feltöltésére használták és használják ma is. Csízfürdőben ma már több mint másfél évszázados a fürdőkultúra, amely a település jó hírnevét messzire elvitte. 1888-ban a Rima-Murányi Társaság a gazdag vízforrásra alapozva elkezdte a fürdőhely fejlesztését, ekkor épült a Mária, Margit, Kamilla, Horváth és Ilona fürdőház és a szállodák.
Csodálatos szépségű a Mária szálloda

Mire jó a csízi víz?
A gyógyvizet ivókúrára és kádfürdős gyógymódban használják. Ez a forrás egyike azon keveseknek, amely jó eredménnyel gyógyítja a csípőízület gyermekkori nem gyulladásos eredetű elváltozását és a krónikus osteomielitis betegséget, azaz a csontvelőgyulladást. Emellett a csízi vízzel készült szappanokat a múlt század elején többféle bőrbetegségre is használták, főleg a fiatalkori akné gyógyításában értek el jó eredményeket. Ma már a stressz okozta betegségekben szenvedők számára is felüdülést kínál Csízfürdő, mozgásterápiával, fizioterápiával, rehabilitációs medence használatával is gyógyítanak. Néhány évvel ezelőtt melegített vizű szabadtéri stranddal is bővült a szolgáltatás. Kezdetekben csak a nyári szezonban működött a fürdő, majd az alpesi stílusban megépített szállodák megnyitásával egyre hosszabbodott a fürdőszezon ideje, 1956-tól pedig már egész évben fogadja a gyógyulni vágyókat a csízi fürdő. Az ízléses kis fürdőházak mellett 1975 és 1980 közt felépült egy – a falusi környezetbe egyáltalán nem illő – betonmonstrum is, lényegében ma már ebben, a Rimava nevű épületben összpontosulnak a szolgáltatások. A fürdőkomplexum 1996 óta részvénytársasági tulajdon, a szolgáltatások színvonala európai szintű, az árakat pedig igyekeznek a szlovákiai betegek pénztárcájához megszabni. Csíz gyógyvize nemcsak itthon, hanem bő egy évszázaddal ezelőtt az Egyesült Államokban is ismert volt. A palackozott vizet vonattal Fiuméig szállították, majd onnan Amerikába, ahol a Saint Louisban 1904-ben megrendezett világkiállításon aranyérmet nyert a gyógyvíz. Érdekesség az is, hogy 1934-ben T. G. Masaryk – akinek Alica nevű lányát kezelték a csízi gyógyfürdőben sikeresen – gyermekgyógyintézetet építtetett itt, ez a ma is működő Milan fürdőház. Csíz községnek a legutolsó népszámlálási adatok szerint 670 lakosa van, mintegy kétharmaduk magyar. A vendégszerető fürdőhelyen a helyiek emlékezete és a leírások szerint egykor híres Anna-bálokat tartottak. Talán a jövőben sikerül ezt a szép hagyományt újraéleszteni, akár turisztikai látványossággá fejleszteni.
Elhelyezkedése
Csíz (Szlovákia)
Csíz
Csíz
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 47″k. h. 20° 16′ 46″

2 megjegyzés:

  1. üdvözlöm a blog szerzőjét, nagyon tetszenek a tájak bemutatásai ezért szeretettel fogadom az értesítéseket. Orbán Magdolna vagyok Erdélyből a Hargita hegység lábánál fekvő Lövéte községből. szeretünk barátkozni férjemmel együtt ezért szivesen látunk minden Erdély iránt érdeklődőket vagy baráti kapcsolatra vágyókat. üdv. O.M.

    VálaszTörlés
  2. Szivesen elmennek kiprobalni a helybeli gyogyfurdot !

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...