2015. december 6., vasárnap

Madéfalva / Folytatáshoz kattints a posztra


 Madéfalva (1899-ig Csík-Madéfalvarománul Siculenifalu Romániában,Hargita megyében. A székelyek lakta falu neve mára egybeforrt a „ madéfalvi veszedelem” kifejezéssel.
A csíki medencében található felcsíki falu Csíkszeredától 10 km-re északra, a Madéfalvi Hargita lábánál (1710 m), a Mórhegyese aljában, 680 m magasságban települt az Olt két partján fekszik.

 Eredeti neve Amadéfalva volt. Első birtokosáról kapta a nevét. A falut már1333-ban említik Csíkrákos fiókegyházaként, de önálló községként csak 1567-ben szerepel még Amadéfalva néven.
1764. január 7-én az osztrák császári katonaság itt mészárolt le több száz székelyt, akik tiltakoztak a határőrezred felállítása ellen. Ezt a gyalázatos eseményt „siculicidiumnak” vagy „madéfalvi veszedelemnek” nevezik. Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása. 1910-ben 1908, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. 1992-ben 2812 lakosából 2644 magyar és 167 román volt.

 A település fontosabb részei Patakelve, Alszeg, Vargaszeg, Állomás környéke, és a Főút mellett.


Látnivalók

  • Az 1764. évi mészárlás helyén 1905. október 8-án avatták fel az emlékművet Köllő Miklós alkotását, a helyén egykor állt sírkereszt a csíkszentmihályi templom kertjében áll.
  • Római katolikus temploma 1913-14-ben épült Jézus Szíve tiszteletére.



Híres emberek

  • Itt született 1571-ben Szentandrási István erdélyi püspök.
  • Itt született 1727-ben Zöld Péter római-katolikus pap, az 1762–1764 közötti, kényszersorozások elleni székely ellenállás egyik vezetője.
  • Itt született 1747-ben Szentes Antal Regináld ferences szerzetes, színműíró.
  • Itt született 1784-ben Tamás András honvéd alezredes az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után kivégzett vértanú.


 madéfalvi vérengzés vagy madéfalvi veszedelem (régebben „mádéfalvi” formában is, latinul a Siculicidium, azaz székelygyilkosság kifejezést is használják rá) a székelyek egy csoportja ellen elkövetett tömeggyilkosság volt 1764-ben, Mária Terézia királynő uralkodása alatt.
bécsi udvar 1763-ban megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy szervezzen Erdélyben három székely és két román határezredet. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományukat, kiváltságaikat és ellenálltak a székely ezredek erőszakos felállításának, amely megszüntette a különállásukat. Buccow tábornokot ekkor Mária Terézia leváltotta.
A Buccow helyébe lépő báró Siskovics József altábornagy parancsot adott katonáinak Madéfalva megtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Egy havas téli éjszakán (1764. január 7-én, a Vízkereszt utáni hajnalon, akárcsak később Nagyenyeden), vad ágyútűzzel indított támadásban mintegy 200 embert (köztük ártatlan gyermekeket és asszonyokat) mészároltak le.
Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre. A mészárlás és az erőszakos katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban. 1774-ben Bukovina a török fennhatóság alól osztrák kéz alá került. Hadik András gróf közbenjárására megkegyelmeztek a székelyeknek, és behívták őket az újonnan megszervezett, elnéptelenedett tartományba, ahol 1786-ig megalapították falvaikat. Az alapított falvak: Istensegíts (Țibeni), Fogadjisten (1776Iacobești),Hadikfalva (Dornești), Józseffalva (1785Tolova), Andrásfalva (1786Măneuți). Innen rajzottak szét a későbbiekben szerte a világba. A falvak a mai Románia Szucsáva megye területén találhatók.


Böjte Péter elbeszélésében így emlékezik meg a madéfalvi veszedelemről:

Mária Terézia azt akarta, hogy a székelyek álljanak az osztrák élire, menjenek a határokra s álljanak őrséget, mert erőst jó katonák vótak. De azok nem vállolták! Azok nem. Inkább abba a nagy hidegbe béhuzakodtak a szalonkai erdőbe.
Egy reggel a Bukov katanái rejamentek a falukra s az asszonyokat s a kicsi gyermekeket kihajtották az emberek után. Hogy futtak azok szegények, s hogy sírtak!
Amikor az öregebbek s a kicsikék, akik gyengébbecskék vótak, kezdtek posztulni, akkor ők mind béhuzakodtak Madéfalvára. Az eppe Vízkereszt előtt való nap vót. Januárnak hetedikjén virradatkor, a katanaság rejik ment. ágyúkval mind esszelövöldözték a falut. Aki futott, kardokval mind levágták. átkozottak legyenek még haló porikban es!
A székelység nem felejtett: a 19–20. század fordulóján, 1899-ben Csík-Madéfalván hatalmas kőoszlopot állított, amelynek tetejére kitárt szárnyú turulmadarat helyezett. A kőpiramis alján egy táblán a SICVLICIDIVM szó olvasható, amely misztikus módon jelent mást is. A sors különös rejtvénye az, hogy ha a szó nagybetűinek római számértékét kivetjük, azok összege éppen 1764, a madéfalvi veszedelem esztendeje. Ennek a szójátéknak a neve kronogramma.
S mivel a január 7-én történtek következtében jött létre a bukovinai székelyek nemzetsége, a véres események ellenére a mai napig a bukovinai székelyek születésnapjaként ünneplik.
 Jegyzőkönyv utolsó előtti oldala, báró Roth Joseph bűnvizsgáló bizottsági elnök aláírásával


A rejtélyes kronogramma és az évszám


Elhelyezkedése
Madéfalva (Románia)
Madéfalva
Madéfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 25′ 56″k. h. 25° 46′ 10″

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...