2016. január 8., péntek

Léva / Folytatáshoz kattints a posztra


 Garam völgyében, Selmecbányától légvonalban 34 km-re délnyugatra, a Selmeci-hegység előterében fekszik.
1347-ben említik először Leua néven. Ez a szláv Leva személynévből származik, amely a Lőrinc személynév szláv változata.

 A város az alacsony várdomb körül alakult ki, amelyen korábban kelta erődítmény állott. 1930-ban 72 darabból álló kelta érmeleletet találtak, amely ma a múzeum gyűjteményét gazdagítja. Az 5. század közepén a hun birodalom jelentős hatalmi központja. Az óvárostól északra levő dombon állnak várának romjai. A város legrégibb településhelye azonban a Baratka-domb, ahol 12. századi vár és templom romjai látszanak.
Léva vára a 13. század közepe táján épült, királyi vár, 1270-ben II. Ottokár hiába ostromolta. Csák Máté ezt is elfoglalta, 1321-ben újra a királyé, ettől kezdve Bars vármegye székhelye. Károly Róbert király a vár előtt fejeztette le Zách Felicián Sebe nevű lányát.
1544-ben Balassa Menyhért hősiesen megvédte a török támadás ellen, de hitszegése miatt kegyvesztett lett és Erdélybe menekült, a várat I. Ferdinánd hadai kemény ostrommal foglalták el. Várnagya volt Thury György, 1560-ban Dobó István kapta meg, aki 1571-ben várkastélyt építtetett a vár alatt, amely ma is áll. 1605-ben Bocskai serege a várost felégetve a várat sikertelenül ostromolta, de később Bethlen Gábor hadai bevették. 1663. november 1-jén kapitánya átadta a falai alatt megjelent nagy török seregnek.
1664-ben De Souches tábornok visszafoglalta, ekkor esett el Koháry István ezredes, akinek emlékművet állítottak. 1665 nyarán ismét ostrom alá vette a török, de De Souches felmentette. 1678-ban Thököly serege foglalta el, majd feladta, de 1685-ben ismét visszafoglalta.
1703. szeptember 17-én Ocskay kurucai vették be, de október 31-én a császáriak visszafoglalták. Rövidesen újra kuruc kézre került. 1708 októberében Heister tábornok serege foglalta el. Nemsokára azonban Bottyán seregei foglalták el, és mivel megerősíteni nem tudták, 1709-ben falait lerombolták. Azóta rom.
1885. május 7-én nyitották meg Léván a – Brach Ferenc megyei tisztiorvos kezdeményezésére társadalmi összefogással épült – 2. megyei kórházat (az első Hizéren volt). A kórház első igazgatója 1905-ig Karafiáth Márius volt.
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásának, 1938 és 1945 között pedig Bars és Hont k.e.e. vármegye székhelye (1944. december 20-án foglalták el a szovjet csapatok). 1945 után a város magyar lakosságának 8%-át deportálták, 9,3%-a elmenekült, túlnyomó többsége pedig reszlovakizált. A szlovák betelepítések, a reszlovakizáció és az 1945 után a szlovák falvakból történő felgyorsuló betelepülés hatására a magyarok aránya 1961-re 16,9%-ra esett vissza. 19912011 között az asszimiláció révén ez az arány tovább csökkent 15,2%-ról 9,2%-ra.

Nevezetességei

  • 13. századi várának romjai a várostól északra emelkedő dombon állnak.
  • 12. századi várának maradványai a Baratka-dombon láthatók.
  • Barokk plébániatemploma van.
  • Ferences temploma és kolostora reneszánsz stílusban épült, majd barokk stílusban átépítették, később a piaristáké lett.
  • Református temploma is barokk stílusú. Két harangját 1916-ban a hadsereg elkobozta. Az új harangokat Budapesten Szlezák László harangöntő mester készítette 1923-ban. A kisebbik 170 kg-os harangot 1943-ban ismét be kellett szolgáltatni. A H hangon szóló, 435 kg-os nagyharang átvészelte a háborút. A kisebbik harangot 2008-ban pótolták, az E hangon szóló 145 kg-os harang az őrbottyáni Gombos Miklós alkotása. 2007 októberében emléktáblát avattak a Beneš-dekrétumok következtében 1947-ben Csehországba deportált, valamint a Magyarországra kitelepített felvidéki magyarság tragikus meghurcoltatásának emlékére. Az emléktáblát Erdélyi Géza szlovákiai református püspök avatta fel.
  • Főterén 1945 októberében emlékművet emeltek a szovjet Vörös Hadseregnek. A 18,5 m magas, mészkőlapokkal borított obeliszket Taby Ica lévai szobrász tervei alapján építették. Oszlopfőjéről 1991-ben távolították el a kommunista jelképeket.
  • Lévai Vadásznapok
  • Barsi Múzeum

Itt született

  • 1740. szeptember 10-én Pállya István piarista rendfőnök, színműíró
  • 1805. október 29-én báró Bakonyi Sándor honvéd tábornok
  • 1811. április 9-én Szepesi Imre klasszika-filológus, nyelvész, az MTA levelező tagja
  • 1835. április 9-én Kereskényi Gyula régész, történész
  • 1884. október 10-én Kittenberger Kálmán Afrika-kutató
  • 1886. március 27-én Fizély Ödön evangélikus lelkész, a két világháború közti csehszlovákiai magyar evangélikusok egyik vezetője
  • 1919. október 6-án Kelly Anna énekesnő, színésznő, Ézsöl Anna néven
  • 1944. február 25-én Dóka Klára történész, levéltáros
  • 1948. április 6-án Grendel Lajos író, kritikus, egyetemi tanár

Itt hunyt el

  • 1664. július 19-én báró Koháry István főispán
  • 1836. november 27-én Ürményi Miksa királyi tanácsos, kamarás
  • 1907-ben Mácsai Lukács

Elhelyezkedése
Léva (Szlovákia)
Léva
Léva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 12′ 59″k. h. 18° 36′ 29″

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...