2017. február 14., kedd

Kisbér az 1900-as években / Folytatás a posztban


Ismerkedj a múlttal és nézd meg a jelent ! Mozdulj ki !!!


Kisbér.
A méntelepi kastély és az istállóépület.
Kisbér, virágzó magyar nagyközség, a bakonyi völgyben. Házainak száma 397, lakosaié 3837. Vallásuk róm. kath., ág. ev. és ref., azonban a katholikusok vannak közöttük a legtöbben és csak ezeknek van itt templomuk, mely 1780-ban épült, de most is csonka két tornyát 1828-ban ragasztották hozzá. Van itt posta, távíró és vasúti állomás. 1277-ben szerepel először, a mikor IV. László a Beyr nevezetű három major földjét a hantai prépostságnak adományozza, 1612-ben a fehérvári őrkanonok birtoka, melyet Jankovich Endre őrkanonok gróf Enyingi Török Istvánnak ad bérbe; ekkor azonban már népes helység és Nagybér pusztája is említve van. A török dúlások után báró Jousseinet József lett az ura, a ki 1755-ben Horváth Józsefnek és nejének, Petrovszky Teréziának adta el, azonban a birtok, mivel azt Jousseinet József a gróf Batthyány Lajostól kölcsönzött 100.000 forint biztosítására, egyéb birtokaival együtt lekötötte, a Batthyányak tulajdonába került. Ebben az időben Kisbér már virágzó iparral dicsekedhetett, mert kartonfestő-, posztó- és edénygyára volt, melyeket gróf Batthyány Tivadar alapított és ő építtette azt a szép, nagyszabású kastélyt is, mely ma a magyar kir. ménesintézet lakó- és hivatalos helyiségeül szolgál. Az e kastély körül elterülő angolkert is híres volt és itt áll ma gr. Wenckheim Béla lovasszobra és Kozma Sándor bronz mellszobra. Évente négyszer országos vásárt tart. 1849-ig a Batthyányak voltak a birtokosai, a mikor elkoboztatván, az állam birtokába került, mely azután 1,800.000 forint kárpótlási összeget fizetett a családnak. 1853-ban vetette meg az állam az itteni ménesintézet alapját, mely tovább fejlesztetvén, most a ménesparancsnokság vezetése alatt álló híres kisbéri ménesből, és az állami ménesbirtok igazgatóságának vezetése alatt álló gőzmalommal, vaj- és sajtgyárral, stb. felszerelt gazdaságból áll. A község élénk társadalmi életéről tanúságot tesznek az itt fennálló egyesületek és testületek. Ezek az ipartestület, az iparosok betegsegélyző pénztára, a katholikus olvasókör, az ifjúsági kör, a »Vízcsöpp« jótékony egyesület, az izraelita nőegyesület, az izr. szentegylet, a dalegyesület, és két takarékpénztár. A ménesintézet tiszti- és tisztviselői kara ezenfelül zártkörű intézeti kaszinót is tart fenn. Az államkincstár kegyurasága alá tartozó róm. kath. hitközség ódon plébánia-épülete hajdan kolostor volt. 1849. évi január havában Perczel Mór a községben táborozott 4000 honvéddel, a róla elnevezett utcza helyén és innen nyomult Mór felé, hogy Jellasich-csal megütközzék. 1836-ban a kolera pusztította lakosait, 1862-ben pedig oly nagy tűz volt itt, hogy az egész Deák Ferencz-utcza leégett. A községhez tartoznak közigazgatásilag Battyán, Nagybér és Pula nevű puszták. Az állami ménesintézet kezelése szempontjából Kisbérhez, mint rendelkezési és kezelési központhoz, tartoznak e pusztákon kívül: az Ete községhez tartozó Apáti puszta, a Hánta községhez tartozó Nádasd és Ágazat nevű puszták, továbbá a Teleki községhez tartozó Ó-Tarcs, Új-Tarcs, Nagy-Tarcs és Lossonczy-telep nevű puszták, végre a Tárkány községhez tartozó Alsó-Vasdinnye, Középmajor, Felsőmajor, Ürgemajor, Parragh és Egyháza nevű puszták. Itt volt hajdanában Ó- és Új-Battyán és Ivánka-puszta is, mely utóbbinak a templomromjai még a közelmultban is láthatók voltak. A két Battyán-falu már 1250-ben említve van. A Vasdinnyey család birtoka volt és 1446-ban Dinnyei Vas Lászlót iktatják egy itteni zálogbirtokba. 1517-ben Kisbattyán is szerepel, a mikor Vas Máté és Csepi Józsa az urai. 1613-ban Battyán fele Kulcsár Orsolyáé. 1615-1616-ban Iványi Annát és Platthy Miklóst találjuk itt, a kik részeiket Gyárfás Mihálynak zálogosítják el. 1673-ban Gyárfás István és Miklós fia, Csapó György örököseinek és Pázmándy Gergelynek adják el itteni birtokaikat. Később a Némai Tárczayak lesznek az urai, de e családnak fiágban magva szakadván, a leányág kezére jut, melytől azonban a kir. ügyész visszaköveteli. Később ez is a Battyányak birtoka lett.

Kozma-emlék a kisbéri parkban.

Erzsébet királyné szobra a kisbéri parkban.

Elhelyezkedése
Kisbér (Magyarország)
Kisbér
Kisbér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 06″k. h. 18° 01′ 37″Koordinátáké. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 18° 01′ 37″térkép ▼
Kisbér (Komárom-Esztergom megye)
Kisbér
Kisbér
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...