2016. június 28., kedd

ORFŰ / Folytatáshoz kattints a posztra


 Orfű község Baranya megyében, a Pécsi járásbanPécstől mintegy 14 km-re észak-északnyugati irányban, a Mecsek hegyhát közepén.
 Már a történelem előtti időkben laktak a területen emberek. Jelenlétüket a környéken megtalált használati eszközök igazolják. Erdőlakó, kóborló, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak. A táj természeti adottságai, a hegy, a patakokban gazdag völgyek és a síkságok változatossága alkalmassá tette a területet a letelepedésre. A kora vaskor idején telepedett meg itt az első ismert nevű nép, az illyrek, őket a kelták követték.
A római útvonalak nagyjából a ma is használt utak irányában futottak. Az egykori lapisi vadászház mellett feltárt római őrtorony nyomai meghatározzák az északra vezető út irányát. Az 1960-as években, mikor az orfűi tavakat létesítették, római pénzeket mosott ki az egyik hegyoldali forrás vize.
A rómaiak után a népvándorlás törzsei vonultak át a tájon. Hunok, germánok,avarok, szlávok érkeztek a területre, majd megjelentek a honfoglaló magyarok is.
 Orfű, Kovácsszénája, Mecsekszakál és Bános nevét a 14. század elején említik először írásos források, oklevelek. Az oklevelek a helységek nevét különbözőképpen és a maitól eltérő formában írták. Orfű nevét a 14. században Orfev-nek, Orfeu-nek, Orfew-nek írták. Kovácsszénája így szerepel: Koatzevaza, Konachenaja. Mecsekszakállal lehet azonos Zacal, s a mai Bános talán a hajdani Balvanus vagy Balvanos (Bálványos) szóból rövidült. Ezek a falvak a középkorban virágzó magyar települések voltak.
A török hódoltság korában elnéptelenedett a táj. Talán csak egy-egy dűlőnév őrzi ma már ezeknek az elpusztult falvaknak az emlékét. A helyi hagyományok számontartói szerint néhány dűlőnév: Lipóc, Érszeg, Nyárás, Egrestó, Kiskövesd és Öregtemplom-dűlő.
 A 18. század elején lassan indult meg csak az újjáépítés. A kihalt tájra, a lerombolt falvak helyére zömmel német jobbágyok érkeztek több hullámban és Németország különböző tájairól. A század közepén már a magyar népesség is jelen volt a faluban. Az 1930-as években a falu lakosságának 93%-a német, és csupán 7%-a volt magyar anyanyelvű.
A 19. században Kovácsszénáját már Kovatzenának írja a térkép,Mecsekrákos és Mecsekszakál neve elől pedig még hiányzik a hegység neve. A falvak lakossága az elmúlt évtizedekben nagymértékben lecsökkent. Ez a városiasodás folyamatával hozható kapcsolatba. 1970-ben Mecsekszakálon csak 77-en éltek , Tekeresen 102-en.




  • Legfőbb vonzereje a falunak a hatvanas, illetve hetvenes évek során megépített 3 mesterséges tó, név szerint az Orfűi, a Pécsi, illetve a Herman Ottó tó. Az első kettő turisztikai jellegű, míg a Herman Ottó tó inkább tájvédelmi jellegű, fürdeni nem, csak horgászni lehet benne.
  • A falu másik nevezetessége az Orfűi-tó mögött található Malommúzeum. , *Az üdülővendégek szórakozását, kikapcsolódását és pihenését szabadvízi és kiépített strandok, sportpályák, lovardák, illetve a tavakon horgászati, kajakozási, vitorlázási és csónakázási lehetőség szolgálja.
  • Fishing on Orfű fesztivál
Látványosság a Kemencés Udvar és Tájház, mely kivételes néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, az Orfűi Malommúzeum és a Vízfő Forrás a tanösvénnyel. Az Orfűi Lovasnapok, díjugrató versenyek, öttusa és a régi időket idéző vadászlovaglások emelik ki Orfűt Baranyában a lovassportok központjává, továbbá lehetőség nyílik a Mecsek egyedülálló barlangrendszerében való kalandtúrázásra. Otthon érezhetik magukat a vadászat és a kirándulás szerelmesei is. 10 km-es körzetben termálvizes fürdési lehetőség található Magyarhertelenden és Sikondán.Abaligeten cseppkőbarlang és Denevérmúzeum 
látogatható.













Elhelyezkedése
Orfű (Magyarország)
Orfű
Orfű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 08′ 18″k. h. 18° 09′ 21″Koordinátáké. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 18° 09′ 21″osm térkép ▼
Orfű (Baranya megye)
Orfű
Orfű
Pozíció Baranya megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...