2015. december 18., péntek

Egervár / Folytatáshoz kattints a posztra


Zalaegerszegtől 11 km-re északra, a (zalai) Sárvíz mellett.
Megközelíthető közúton a 74-es főúton; vasúton a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon (Egervár-Vasboldogasszony vasútállomás)
Egervár nevét a mocsaras környezetében gyakori égerfából és a XIII. században már létező várának a településnévben történő megjelenítéséből származtatják.
A vár első említése 1288-ból maradt fenn castrum Egerwar néven; ekkor adta át István bán fia Miklós János nádornak cserébe egy másik birtokért. 1325-ben a birtokosok a Geregye nemzetségből származó János és Mihály, akik utóbb az Egervári nevet vették fel. Egy 1409-es irat tanúsága szerint Henrik bán fiai lerombolták a várat. Az újjáépítésre Hunyadi Mátyás adott engedélyt Egervári László horvát bánnak 1476-ban. 1539-ben Nádasdy Tamás felesége, Kanizsai Orsolya örökölte a rossz állapotba került várat. A helyreállítást a nádor apja, Nádasdy Ferenc felügyelte.
Miután Kanizsa 1600-ban elesett, Egervár lett a végvár és így nőtt a hadászati jelentősége. 1664-ben sikeresen ellenállt a török ostromnak, de még ugyanabban az évben a törökök felgyújtották. 1671-ben a Wesselényi-féle összeesküvés következtében a várkastély a császár birtokába került. 1674-76 között a várkastély bérlője, Radonay Mátyás zalavári apát állíttatta helyre a megrongálódott épületet. 1676-ban a várat Széchenyi György kalocsai érsek kapta meg, aki folytatta az építkezést. 1712-ben a vár Széchenyi Zsigmondé lett, aki nagyarányú javításokat végzett rajta. 1760-ban a várat egy tűzvész nyomán ismét újjá kellett építeni. 1787-ben a vár ismét rossz állapotba került, és egyes részeit magtárként használták. A tulajdonosok már nem laktak benne, és a környező mocsár kiszárítása tönkretette a tartócölöpöket.
Az 1945 után tovább romló állapotnak csak az 1961-65 közötti helyreállítás vetett véget. Az 1970-es évek közepétől a kastély udvarán nyaranta színházi előadásokat tartottak – Egervári Esték –, amelyhez fokozatosan fejlesztették az infrastruktúrát. 2000-ben 450 fő befogadására alkalmas, sátorral fedhető nézőtér létesült. A várkastélyban ekkor turistaszálló üzemelt és a délkeleti toronyszobájában a vár történetét bemutató kiállítás kapott helyet.
A jelenleg is zajló helyreállítási projekt 2009-ben kezdődött, ekkor nyújtotta be az egervári önkormányzat az Európai Uniós pályázatot. A fejlesztés eredménye interaktív elemekkel, modern technikával, látogatóbarát kiállításokkal, okostelefonos és audioguide-os vezetéssel rendelkező látogatóközpont. A berendezést kipróbálható, korfestő bútormásolatok adják, korabeli tárgymásolatokból pedig tapintható tárlatot rendeztek be. A történelmi Magyarország további késő reneszánsz várkastélyait makettekkel és interaktív elemekkel dúsított kiállítás tárja elénk, de van reneszánsz süteményeket kínáló cukrászda is. A régészeti feltárások során számos érdekesség bukkant elő, egyebek közt az épület végvári korszakából a később befalazott lőrések, amelyek segítségével kiválóan be lehet mutatni a szakállas puskák használatát. Előbukkantak a végvári korszak befalazott lőrései is.












Elhelyezkedése
Egervár (Magyarország)
Egervár
Egervár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 08″k. h. 16° 51′ 13″Koordinátáké. sz. 46° 56′ 08″, k. h. 16° 51′ 13″osm térkép ▼
Egervár (Zala megye)
Egervár
Egervár
Pozíció Zala megye térképén

1 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...