2017. február 2., csütörtök

Karancsalja / Folytatás a posztban


 A község Nógrád megye északkeleti részén a Karancs-hegység hegység részét képező Anna hegy, Bozóvár (Bozavár), Csepje (Secse, Gecse) és Gusztáv-, Verő hegy szorításában, a Kis-Dobroda völgyében fekszik, csupán öt kilométer távolságra a megyeszékhelytől, Salgótarjántól.

 A Dobroda-patak völgyében fekvő Karancsalja Árpád-kori eredetű település. Nevét a községtől néhány kilométerre északkeletre, Szlovákia és Magyarország határán magasodó 727 méter magas Karancsról kapta, amit a „Palóc Olimposznak” is szokás nevezni.
Már az Árpádok korában fennállt. A legenda szerint 1241-ben IV. Béla király egy éjszakára itt talált menedéket, amikor menekülni kényszerült a tatárok ellen vívott, tragikus végű muhi csata után. A hagyomány úgy tartja, hogy a király leánya, Szent Margit ezen nevezetes esemény emlékére építtette a Karancs csúcsán a Margit-kápolnát.
A falu török hódoltság korabeli és a késő középkori története eléggé feldolgozatlan.
1548-ban Bebek Ferenc birtoka volt.
1715-ben 8, 1720-ban 14 magyar háztartását vették fel az összeírók.
1770-ben Jankovich László, a 19. század elején pedig Jankovics Antal, az 1900-as évek elején pedig Balla Géza a legnagyobb birtokosa. Urilakát még Jankovich Miklós építtette, a 19. század elején, de új tulajdonosa 1909-ben átalakíttatta.
1873-ban nagy kolerajárvány pusztított a településen.
Karancsalja határában lévő – 19-20. századi – kőszénbányáknak nagy jelentőségük volt a lakosság életében, sok embernek nyújtottak megélhetést. 1944. november végén, december elején a községtől néhány kilométernyire lévő, az Etes felé eső karancslejtősi bánya tragikus események színhelye volt. A jobb körülményekért küzdő, a munkát megtagadó bányászok közül hetet agyonlőttek.

Tavas Vendégház

Az infrastruktúra (víz, gáz, szennyvíz, telefon, kábel tv) teljes mértékben kiépült, a belterületi utakat felújították. A község központjában 800 m hosszú szakaszon járda épült.
2000-ben szentelték fel a község zászlaját és címerét, ugyancsak ebben az évben készült el a település I. és II. világháborús áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, nem sokkal később egy díszparkot hoztak létre. 2003-ban felújították a sportpályát.
Kedvelt kirándulóhely a „Tavas" pihenőpark, ahol ünnepnapokon kulturális és sportprogramokat szerveznek. A község leglátogatottabb rendezvényei a július utolsó szombatján tartott Falunap, valamint az október elején rendezett szüreti felvonulás és bál.
2015-ben új helyen megnyílt a Községi Könyvtár. A könyves téka, a gyermeksarok, a helyi tájékozódáshoz kényelmet biztossító bútorzat és az internetes böngésző helyek kicsitől nagyig, időstől fiatalig mindenki számára lehetőséget teremt ismeretei bővítéséhez. A telepített internet közvetlen kapcsolatot teremt a Balassi Bálint Megyei Könyvtárral.

Elhelyezkedése
Karancsalja (Magyarország)
Karancsalja
Karancsalja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 55″k. h. 19° 45′ 22″Koordinátáké. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 19° 45′ 22″térkép ▼
Karancsalja (Nógrád megye)
Karancsalja
Karancsalja
Pozíció Nógrád megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...