2017. június 7., szerda

Körtvélyesi kirándulás / Folytatás a posztban


 Csákányospuszta helyén valaha falu állt. A középkori települést a XIII-XIV. századi birtoklevelek tanúsága szerint Csákányosegyháznak nevezték. A nemrég folytatott régészeti ásatások alatt meglepő dolgokra akadtak: megtalálták az egykori Csákányosegyháza falut, annak a templomát és temetőjét, amik a föld alatt rejtőztek. Temetőjében László János régész, a Tatabányai Múzeum munkatársa és segítői tárták fel a templom mellett lévő sírok egy részét,  kiásták a kápolnát, amit ma is meg lehet tekinteni. 1947-ig Felsőgallához tartozott, akkor az anyaközséggel együtt Tatabánya része lett. 
 A templom épségben maradt alapjai még láthatóak. Bejárata mellett egy szép román kori kőfaragványra, valamint egy edénymaradványra bukkantak. A település többször hosszú ideig lakatlan volt, de a neve máig megmaradt.


 Az Országos Kéktúra útvonaláról a szépséges Mária-szakadék felső végén érdemes egy kis kitérőt tennünk egy új kilátóhoz.
A körtvélyesi erdei temetőnél a Kis-Kopasz-hegy csúcsának meghódítása előtt érdemes megállnunk. Még a múlt század derekán is temettek el itt embereket, de ma már csak egy szépen gondozott, körbekerített sírkert a Vértes keleti végében. Innen néhány perc alatt elérhetjük a 2015 tavaszán átadott Körtvélyesi-kilátót.

 A legenda szerint Szvatopluk és Árpád seregei vívtak véres küzdelmet, amely bár a magyarok győzelmével végződött, a szláv uralkodó még aznap a Dunába veszett menekülés közben, Árpád vezér és három fia nem élte túl a súlyos sérüléseket.




 Körtvélyesi erdei temető
 A temetőről az 1800-as évek kezdetétől találhatók feljegyzések. Körtvélyespuszta egyházközösségi gondozását 1815. július 17-től bízták a felsőgallai plébánosra. A körtvélyesieken kívül ide temették Csákányos-, Szenttamás- és Kapberekpuszta német- és magyarajkú lakóit is.
Fiókegyházi vizitációkból ismert, hogy Körtvélyesen 1875-ben 85, 1929-ben 57, Csákányosban 1828-ban 60, Szenttamáson 1875-ben 9, 1912-ben 2 lelket számoltak. Kapbereken 1928-ban a két erdész és családjuk élt.
Jelenleg mintegy 15 darab síremlék látható a temetőben, néhány a földön fekszik, 2-3 darab el van törve.
A temető szélén van egy katonasír, amelyben a kopjafa tanúsága szerint hét magyar katona fekszik 1945 óta.


 Körtvélyespuszta határában a Kék és a Kék+ turistautak találkozásánál, jól eldugva található a Béla-forrás, mely I. Béla királyról kapta a nevét az 1051-es győzelem emlékére. I Béla nevéhez fűződik a hadsereg, kik  III. Henrik csapatait visszaverték, fegyvereiket, felszerelésüket, vértjeiket elhagyva menekültek- Vértjeik beborították a hegyoldalakat, innen lett a Vértes név.
 A kápolna akár országúti biciklivel is kényelmesen felkereshető.



MÁRIA-SZAKADÉK

Mária-szakadék árnyas, hűvös sziklái között egy mélyülő szurdok található.
A fehér mészkőlépcsőkön valaha egy patak folyt, de az mára már elapadt.

Elhelyezkedése
Csákányospuszta (Magyarország)
Csákányospuszta
Csákányospuszta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 41″k. h. 18° 28′ 04″

2 megjegyzés:

  1. Apai nagyanyám is itt van eltemetve a körtvélyesi temetőben és talán az utolsók között. 1941 májusában temették.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Zoltán (a fotók felirata alapján). A camptocamp.org oldalon szeretném elkezdeni magyarországi utak bevitelét is (eddig nem találtam ehhez az oldalhoz hasonló szervezettségű, az itthoni bicikli/turista/mászó utak leírását is tartalmazó portált). Jártunk ugyan a Béla forrásnál 2 hete, de akkor még nem gondoltam erre, és csak olyan fotókat készítettem, amin a családom is szerepel. Használhatnám a fotót a camptocamp.org oldalon az I. Béla forrás mint útpont beviteléhez?
    Köszönöm
    Barna Dániel (mr.barna.daniel@gmail.com)

    VálaszTörlés