2017. február 7., kedd

Pécsely /Folytatás a posztban


 Balaton északi partján haladó 71-es főútról AszófőnélBalatonudvarinál vagy Balatonakalinál is letérhetünk Pécsely felé. A falu a Balatontól 5 km-re, Veszprém és Balatonfüred szomszédságában, a dombokkal övezett Pécselyi-medencében fekszik.
A református templom fölötti, nyugati falurészben a 16-17. században kizárólag a nemesi rendhez tartozók laktak, községük Felsőpécsely, amely Nemespécsely néven ismert. A templomtól keletre fekvő Nagypécselyen jobbágyok laktak.
Pécsely falu 1942-ben alakult két település: Nagypécsely és Nemespécsely egyesítésével. A faluközpont a két korábbi falu közötti kis térségen épült ki.

Pécsely környékének nevezetessége a Zádor-vár vagy Himfy-vár. A Derék-hegyre (Zádor-hegynek is nevezik) épült a vár a XIV. század végén. Több történet is keletkezett róla, de a valóságban történelmi szerepe nem volt. A Derek-hegy 363 méter magas meredek kúpján mára már csak néhány falszakasz maradt. Az itt létesült kilátótoronyból szép kilátás nyílik a Pécselyi-medencére és Tihany irányába. A várhegy alatt fakad a kiváló vízminőségű Zádor-forrás. A község középpontjában emelkedő nagy református templomot egy XII. századból való kis templom helyén építették klasszicista stílusban. Ezen a vidéken van a Balaton-felvidék talán legszebb medencéje, dús növényzettel, bővizű patakkal. Nem véletlen, hogy szívesen jönnek ide a kirándulók, túrázók. Érdemes megtekinteni a faluközpont kopjafáit, és a Hosszú utca szép népi épületeit is.

Zádor-vár vagy Himfy-vár jelentős maradványai a Balaton-felvidék zöldellő lankái között terül el a csupán néhány utcából álló Pécsely község közelében. A községből kiindulva jó órányi kapaszkodás után érhetjük el a gazdátlanul pusztuló romokat, a 363 méter magas hegycsúcson.


Pécselytől északra fekvő meredek hegyre, a Derék-hegyre (Zádor-hegynek is nevezik) jelzett turistaút vezet a XIV. század végén épült gótikus stílusú Zádor-várhoz.


Históriájának ködbevesző részleteiről a kevés számú korabeli oklevél segít fellebbenteni a feledés fátylát. Az Árpád-házi királyok uralkodása idején a környék völgyeiben sűrű településhálózat alakult ki, amiből Barnag jobbágyfalut a Vezsenyi család birtokolt. Anjou Mária királynő 1384-es oklevelében engedélyt adott Vezsenyi László étekfogómesternek, hogy barnagi uradalmának területén egy kővárat építsen birtokközpontul. Az új erődítmény rövidesen elkészült, de létrejötte ellen a veszprémi káptalan tiltakozást jelentett be, mivel a Vezsenyiek erőszakkal távolították el az ő földjüket képező Pécsely határában emelkedő Szabad-hegyen felállított határjeleket, hogy annak helyébe várat emeljenek. A birtokvitából keletkezett pert végül a veszprémi káptalan javára ítélték meg, így a Vezsenyi família kénytelen volt elhagyni az új rezidenciát, helyette a közeli Nagyvázsony belterületén hoztak létre újabb szállást. A későbbiekben nem szerepelt a krónikákban, a török ellen létrehozott végvárrendszerbe sem tagolták be, így gazdátlanul omladoztak maradványai. A romos várat 1652-ben Zichy István kapta meg III. Ferdinándtól. A várról több történet is keletkezett, de a valóságban történelmi szerepe nem volt.





Elhelyezkedése
Pécsely (Magyarország)
Pécsely
Pécsely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 25″k. h. 17° 47′ 24″Koordinátáké. sz. 46° 57′ 25″, k. h. 17° 47′ 24″térkép ▼
Pécsely (Veszprém megye)
Pécsely
Pécsely
Pozíció Veszprém megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...