2015. november 15., vasárnap

Mátészalka / Folytatáshoz kattints a posztra



 Nyíregyházától 52 kilométerre keletre,Debrecentől 77 km-re ÉK-re található a Kraszna partján.
Nyíregyházáról a 41-es, majd a 49-es; Debrecenről a 471-es főúton érhető el.
Vonattal elérhető a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-, a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta- a Mátészalka–Záhony-, a Mátészalka–Csenger- és a Mátészalka–Nagykároly-vasútvonalakon.

 Mátészalka négy település (a két Máté, Külszalka és Belszalka) összeolvadásából jött létre.
A település neve először 1216-ban, majd 1231-ben tűnik fel az alapító ős utódainak, II. András poroszlójának Hunt comesnek és testvéreinek nevében. 1216-ban nevét Mathey,1231-ben Mathei alakban említik az oklevelek.
Máté falu a 12. század közepén létesült a Hontpázmány nemzetség ősi birtokán, a Szalkából Dobosra (Nagydobos) menő út mentén.
Amikor a Mátéi család utolsó férfi tagja Hunt ispán 1303 júniusában birtokait feleségére, nővére utódaira és asszonylányaira hagyta már két Mathey nevű faluról rendelkezett.
Az egyikben állt a család Szent Mihály tiszteletére emelt kegyúri temploma, és az ősi birtoktesthez tartozott Ejeg, Gurhó és Kapus (település), valamint a vásárolt Besenyő. Később e birtokok a leányági utódoké lettek. 1325 körül Magyar Pál gimesi várnagy szerezte meg, és 1327-ben királyi megerősítést is nyert rá.
Szalka, a testvérfalu a 10–11. században a mai Széchenyi utca és a Kossuth utca akkor egybefüggő, egyenes szakaszán jött létre.
 A 13. század végére a mai Kossuth tér környékén kialakult Belszalka (Belzalka). Ettől kezdve az ősi településrészt Külszalka (Kywzalka), a kettőt együttesen pedig Kétszalka(Keetzalka) néven is nevezték. A tatárjárást Szalka is megszenvedte. Ekkor pusztulhatott el első, a mai református templom helyén álló temploma is.
1268-ig királyi birtok a település, ekkor azonban V. István király a Karászi család ősének, Sándor szörényi bánnak adományozza.
Az 1270-es évekre már a csütörtök napi vásártartás jogát is elnyerte.
1295-ben Szalkán már megyegyűlést is tartottak, ami jelentős településre utal.
A 14. század elején a Karásziak átadták Szalkát Magyar Pálnak, így az 1325-ben határjárással elválasztott birtokok lassan egybekapcsolódtak. Előbb a közelebb fekvő Külszalka nőtt össze Mátéval a század közepén, észak felé terjeszkedve.
1381 után, mikor a terjeszkedés dél felé fordult, Belszalka is beleolvadt az északi településrészbe. Egyesülésüket nevük összevonása is tükrözi. Előbb Zalkamathe, majd MathhezalkaMatheyzalka,Mathezalkaya alakokban fordul elő. Az új névben egy ideig ingadozott a korábbi falunevek sorrendje, végül a Mátészalka változat maradt meg. W. Vityi Zoltán, Mátészalka helytörténésze szerint azonban a települést 1381-től a 16. század derekáig egységesen Szalkának nevezték. Az 1380-as években Szalka, az egykori kisnemesi település – Máté kivételével – egyutcás, szabályos alaprajzú település volt.
1325 és 1355 között a Magyar Pál birtokában lévő település terjeszkedése ugyan jelentős, de a vásártartás ez időtájt ment feledésbe, ami visszaesésre utal.
 1355 és 1367 között Mátészalka az óbudai Klarissza apácarend tulajdona. Rövid birtoklásuk idején a fejlődés felgyorsult, a telepesekkel is gyarapodó lakosság földesúri bíráskodás alá tartozott.
1361-ben I. Lajos király új adományként visszaszerezte a település korábbi vásártartási jogát is.
1367-től birtokosai a Káta nemzetségbeli Csaholyi család tagjai.
Az 1380-as és az 1560-as évek közötti időszakot Mátészalka mezővárosi fejlődése jellemzi.
A 14. század közepe táján a Csaholyiak uradalmi központjukat feltehetőleg az ujáépített templom környékére, a mai Kossuth tér területére helyezték át. Földesúri kúriájukat a későbbiekben Fellegvárnak nevezett településrészen építették fel. A 14. század végén a településnek már kiterjedt autonómiát biztosítottak. Erre utal az is, hogy Szalka bírái az esküdt polgároknak és a település közösségének nevében 1408-ban önállóan adtak ki oklevelet.
Vásárainak látogatottságát bizonyítja, hogy 1381 és 1480 között a környéken Bátor (Nyírbátor mellett a szalkai vásárokon hirdették ki a hatósági idézéseket. A szalkai kézművesek és kereskedők pedig a 14. században messzi vásárokra is elmentek áruikkal.
Egyre több jobbágyfiú jutott el magasabb iskolába, erre utalnak a gyarapodó Deák nevek is. Az egyik szalkai varga fia,Szalkai László esztergomi érsekként és az ország főkancellárjaként esett el a Mohácsi csatában.
 Szalkát mezővárosnak (opidumnak) – több mint egy évszázados mezővárosi fejlődése ellenére – csak1498-ban nevezi meg egy oklevél.
1504-ben említik először a Csaholyiak nemesi kúriáját, mely ekkor a család bárói ágának birtoka. Az élénk fejlődésnek az ország három részre szakadása vetett véget.
A Csaholyi család bárói ágának kihalása után Szalka bribéri Melith György birtoka lett, ki 1543 után Szalkán telepedett le, és az egykori Csaholyi kúriát fellegvárrá fejlesztette. 1559 és 1561 között azonban az állandó csatározások, hadvonulások útjában levő Szalkát elhagyta, és a biztonságosabb Csengerbe költözött. A magára hagyott mezőváros fejlődése megállt. Az 1560-as évektől a 18. század végéig terjedő időszakot a pusztítások és újjáépítések időszakának tekinthetjük. Mátészalka ekkor, az északkeleti háborúk idején szenvedte el első ismert megpróbáltatásait. Kastélyerőddé alakított kúriáját több ízben is feldúlták, és Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitány csapatai is valószínűleg kirabolták. A Melith családbeliek a Fellegvárnak nevezett kastélyt még ezt követően is rendbe hozták.Az újabb pusztítások a századforduló táján érték. Fosztogatták a törökök, Basta zsoldosai, tatár hadak dúlták.
Lakosságát több ízben is pestisjárvány tizedelte.
 1662-ben az újjáépített Szalkán Szatmár várának német zsoldosai garázdálkodtak, de a források szerint az évtized végéig még néhányszor feldúlták a helységet.
A Rákóczi első éveiben a település a teljes pusztulás képét mutatta. 1705 tavaszán a fejedelem küldöttei mindössze öt embert találtak Szalkán.
1784-ben, – majd nyolcvan év múlva – az első katonai felmérés idején viszont a városnak már 15 utcája volt. 1786-ban az első népszámlálás már 1325 lakost és 229 házat számlált össze.
 A 19. századtól a trianoni békeszerződésig terjedő időszak a polgári városiasodás korszaka:
1835-től az első kataszteri felméréstől a településfejlesztés már a tervszerűen irányított városépítés képét mutatja. 1864-ben korszerű mezőgazdasági gyártelep épült. 1887-től kiépültek a vasútvonalak, bankokat, patikákat nyitottak. 1890-ben megjelent az első napilap. A Piac utca (ma Kossuth utca) zártsorú beépítése, az egyre gyarapodó üzletek virágzó forgalma is ezt a fejlődést tükrözi.
1902-ben a településen iparoskör alakult. 1906-ban megnyitották az állami polgári fiúiskolát, sok középület, többszintes magán- és bérlakás épült. A két világháború közötti negyedszázad a városi rangját vesztett, ugyanakkor megyeszékhellyé vált nagyközség látványos fejlődésének időszaka. Mátészalka a trianoni békeszerződés után előbb Szatmár, majd 1923-tólSzatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye székhelye volt. Új városközpont alakult, területén nagyarányú építkezés folyt. Ekkor épült a vármegyeháza, a kórház, az iparosok székháza, a téli gazdasági iskola, a hősök iskolája, a sportpálya is.
1940-ben, amikor Szatmárnak a Romániához csatolt része újra Magyarországhoz került, Mátészalka helyett Szatmárnémeti lett a megyeszékhely. 1944 végére a lakosság a háborús veszteség, a zsidóság nagy részének deportálása és meggyilkolása és az elvándorlás miatt 9000 főre csökkent. 1944. október 28-án hajnalban érték el Mátészalkát a szovjet és román csapatok. 1945 és 1950 között Mátészalka az egyesített Szatmár-Bereg megye székhelye volt, és e szerepkörében ismét a térség központjává vált. Lakossága a vissza- és idetelepülőkkel jelentősen megnőtt.
Ipara azonban néhány jelentéktelen és korszerűtlen kisüzemen kívül alig volt, mezőgazdasága is csak az első bizonytalan lépéseket tette meg a nagyüzemi gazdálkodás felé. A település szerkezete a második világháború előtti Mátészalka arculatához képest alig változott.
 1888-ban, Magyarországon először – New York-kal egy időben - Mátészalkán, a mai Kossuth utca 16. szám alatt Szalkai Pál házában gyulladt ki a villany. Az áramot a Schwarcz Mór által az 1800-as évek közepén alapított Szalkai Gyártelep és Mezőgazdasági R.T. villanyáram-szolgáltató részlege biztosította. A Kossuth és a Rákóczi utca kereszteződésében levő téren pedig napjainkban is áll egy tömör vasból készült villanyoszlop, amely az első, eredeti villanyoszlopok közül való. Itt a két utca kereszteződésében levő téren áll Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész Lámpagyújtó című alkotása is. A Kossuth utca 16. sz. ház falán ma emléktábla áll. Az esemény emlékére minden év szeptemberének első hetében rendezik meg a Mátészalkai Fényes Napok Fesztivált.

Nevezetességei


  • Mátészalkai Uszoda és Termálfürdő - 2007 őszén készült el a strandhoz kapcsolódó új fedett uszoda, melyben hatpályás úszómedence található mellette tanmedencével, fedett és kiúszós szabadtéri gyógymedencével, szaunával.
A több mint 1000 méter mélyből feltörő 57 Celsius fokos kiváló minőségű gyógyvíz összetételéből adódóan legfőképpen mozgásszervi megbetegedések kezelésére, valamint reumatológiai panaszok enyhítésére alkalmas.
  • Szatmári Múzeum 
  • Vasúti Helytörténeti Gyűjtemény , MÁV Állomás Mátészalka.
  • Hét vezér díszkút (Bíró Lajos alkotása) – A millecentenárium évében avatták fel.
  • Szent István lovasszobor – Bíró Lajos alkotása.
  • Nagy Imre mellszobra – Sirpa Hannele Ihanus finn származású szobrászművésznő (Bíró Lajos felesége) alkotása, 2006

Múzeumok

  • Szatmári Múzeum 
A múzeum udvarán található – a maga nemében egyedülálló – több mint száz darabból álló szekérgyűjtemény, melyben személyszállító, fogatos és egyéb járművek is megtalálhatók.
A múzeum épületében gazdag anyagú helytörténeti gyűjtemény kapott helyet.
Gábor Marianne festőművész az épületben elhelyezett kiállítási anyaga is állandó kiállításon tekinthető meg.

Rendezvények

  • Országos Francia Nyelvű Gyermekfesztivál 
  • Mátészalkai Fényes Napok Fesztivál: 
  • Nemzetközi Amatőr Szinjátszó Találkozó




Elhelyezkedése
Mátészalka (Magyarország)
Mátészalka
Mátészalka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 15″k. h. 22° 19′ 18″Koordinátáké. sz. 47° 57′ 15″, k. h. 22° 19′ 18″osm térkép ▼
Mátészalka (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Mátészalka
Mátészalka
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

2 megjegyzés:

  1. Még szebb és biztonságosabb lenne,ha sikerült volna felszámolni a hátrányos helyzetű kisebbség kolóniáját a város végén,a Kocsord felé vezető út oldalában!

    Régen elkerültem arról a vidékről,de néha visszajárok,a testvérek és a nosztalgia miatt.A cigánytelepen nem sok minden változott,legalábbis az útról,autóból nézve...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezzel a megjegyzéssel sikeresen el is vetted a kedvét annak, aki netán szívesen megnézte volna a várost az írás alapján. Nem ez a jellemző a városra, annak ellenére, hogy valóban hozzátartozik az összképhez. Van jócskán látni- és szeretnivaló Szalkán.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...