2015. október 18., vasárnap

Pécsvárad / Folytatáshoz kattints a posztra


 Keleti-Mecsek déli lejtőjén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 681 méter magas Zengő lábánál, a 6-os főút, a megszüntetett Pécs–Bátaszék-vasútvonal mellett fekszik, Pécstől 19 kilométerre. Szerves központja egy kisebb tájegységnek, a Kelet-Mecseknek.
 Szent István király alapította itt a Pécsváradi Bencés Kolostort, első apátja Asztrik volt, aki a Szent Koronát hozta el a királynak. 1212-ben Várad néven említik, a név kis várat jelent. Pécsvárad (Pechwarad) formában Károly Róbert király említette először 1316-ban.
1258-ban az egyházi fennhatóság alól kikerülni igyekvő városiak elérték, hogy saját bírójuk és önkormányzatuk legyen. 1333-ban említik először városként,1439-től mezővárosként.
A török hódoltság idején az öt baranyai bírósági székhely egyike volt. A török uralom idején hanyatlásnak indult. Lakosai ebben az időben tértek át a kálvinista vallásra. 1689-ben az akkori pécsváradi apát katolikus németeket kezdett telepíteni a városba.
1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a várost, a királyi kamara irányította, és feladata a budai egyetem fenntartása volt. 1849-ben megalakult a pécsváradi járás, amely 1966-ig állt fenn, majd 2013-ban ismét megalakul.
1909-ben kezdték építeni a Pécs–Bátaszék vasútvonalat, ahol 1912-ben indult meg a személyszállítás. 1997-től fokozatosan leépítik előbb a személyforgalmat majd a teherfuvarozást, és a vonal 2009-re véglegesen megszűntté vált.
1947-ben és 1948-ban magyar családok ezreit telepítették kényszerűen a Beneš-dekrétumok rendelkezései alapján a Felvidékről Pécsváradra és környékére, sorrendben Albárról, Alsószecséről, Alsószeliről, Érsekújvárról,Felsőszecséről, Felsőszeliről, Galántáról, Garamszentgyörgyről, Hegyétéről,Hidaskürtről, Hontfüzesgyarmatról, Ipolyhídvégről, Ipolypásztóról, Ipolyságról,Királyfiáról, Királyrévröl, Kiskoszmályról, Kismácsédról, Kispakárol, Lévárol,Nádszegről, Nagyfödémesröl, Nagymácsédról, Nemesorosziból, Rétéről ésTardoskeddből.
Pécsvárad 1993-ban kapott ismét városi címet.

Látnivalók

Pécsvárad műemlékekben, idegenforgalmi nevezetességekben gazdag város. Mai képe is érzékelteti a hajdani királyi alapítású egyházi központ méltóságát. Ezt az évszázados képet meghatározza a Zengő előterében magasló katolikus templom és a vár. Ezek lábánál húzódik a városka, a váltakozva módosabb polgárházakkal és egyszerűbb portákkal, de mindenütt sok kerttel, virággal, gyümölcsössel.

 A települést szőlők és szelídgesztenye-erdő koszorúzza. A város országos ritkaságszámba menő látnivalója a 10. századi kápolna Géza fejedelem és István király idejéből, korabeli freskómaradványokkal. A vár, amit Pécsvárad önkormányzata hosszú csatározások után 1996-ban saját kezelésbe vett és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Nevezetes épület a volt katonai kórház és lovassági laktanya, a gyógyszertár, a Kossuth téri épületegyüttes (kápolna, katolikus, református parókia, régi iskola), a német parasztházak. Szent István bronzszobrát 1969-ban állították, Borsos Miklós alkotása.

Múzeumok, rendezvények

Több állandó kiállítás tekinthető meg a városban. A várban múzeum mutatja be a monostor történetét. Itt található Kígyós Sándor (1943–1984) szobrászművész állandó kiállítása, László Károly bázeli műgyűjtő Bali-szigeti szoborgyűjteménye, valamint a 20. századi grafikákból álló kollekciója. Platthy György festőművész állandó kiállítása és a Nemes-Nágel emlékszoba, mely Nemes Endre festőművész és Nemes-Nágel Lajos könyvkiadó életművét mutatja be.
A városka központjában látogatható előzetes bejelentkezést követően Endrődi Sándor magángyűjteménye, mely a helyi és környékbeli kézművesség tárgyi emlékeinek és világítástörténeti emlékeknek ad otthont egy raktárkiállítás formájában.
A város népszerű rendezvényeknek is helyt ad. Augusztus 15-20. között a „Szent István Napok” során zenei rendezvényeket, kiállításokat tartanak a várban és orgonakoncerteket a római katolikus templomban. 2000 óta a Pécsváradi Vár ad otthont az augusztus hónapban működő Várszínháznak. Október 18-án rendezik a „Leányvásár”-t minden évben. Programja: hagyományőrző népi együttesek seregszemléje, menettánc, gálaműsor, népművészeti kirakodóvásár a város központjában. Minden páratlan évben „Gesztenyeszüret a Zengő alján” elnevezéssel tartanak szórakoztató rendezvényeket, ahol a város német és magyar tánccsoportjai, zenekarai adnak szabadtéri műsort a város központjában. Mindezt népművészeti kirakodóvásár, a helyi borok népszerűsítése és gesztenyeárusítás színesíti.


Elhelyezkedése
Pécsvárad (Magyarország)
Pécsvárad
Pécsvárad
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 09′ 29″k. h. 18° 25′ 20″Koordinátáké. sz. 46° 09′ 29″, k. h. 18° 25′ 20″osm térkép ▼
Pécsvárad (Baranya megye)
Pécsvárad
Pécsvárad
Pozíció Baranya megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...