2016. január 24., vasárnap

Őriszentpéter / Folytatáshoz kattints a posztra


 A település az Őrség dombjain terül el. Kelet felé végigfolyik rajta a Zala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered.
A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Jelentősek továbbá az ettől nyugatra fekvő KovácsszerSiskaszer,TemplomszerKeserűszer és Galambszer (ez utóbbi szintén a Zala déli partján).
 Őriszentpéter első említése 1280-ból való. Lakói szabad határőrök voltak. A temploma is ekkortájt épült. A törökök többször portyáztak a területen, hadisarcot szedtek, ám nem adóztatták az itt élőket. Ekkortájt lett a római katolikus templomból református.
A 17. században a Batthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot, ami, tekintve a föld rendkívül rossz termőképességét, alaposan megviselte az itteniek életét.
Bár az Őrség központja és része, de a 18. században és a 19. században a szlovén többségű tótsági járás része volt és térképek a Tótság egyik nagy településének tüntetik fel. A településnek a középkorban lehetett szláv lakossága is. Az első világháború végén szlovén politikai vezetők a történelmi hagyományok alapján szerették volna Őriszentpétert is bevonni az autonóm Szlovenszka krajinába, amelynek teljes függetlenedése is szóba került. A trianoni békeszerződés viszont nem csatolta a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz.
Habár Őriszentpéter vezető szerepe a környék települései között megmaradt –1783-tól már anyaegyház – az életszínvonal csak nagyon lassan javult; kisebb pozitív változást a Körmend és Muraszombat közötti vasútvonal megépítése hozott. A 20. században Őriszentpéter továbbra is elmaradott település volt, és ezen csak rontott a Zalalövő – Bajánsenye vasúti szakasz megszüntetése, ami nagyban visszavágta az akkor épülő turizmust.
Komoly fordulatot az 1990-es évek hoztak, amikor a vasfüggöny lebontása óriási piacot (Ausztria és Szlovénia) nyitott a turizmusnak. Rohamléptekben építették ki az addig elzárt vidék infrastruktúráját és turisztikai létesítményeit. A vadregényes és csendes környék immár a magyar érdeklődőket is vonzza. A 2000 decemberében megnyitott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal jelentősen megkönnyíti a településre jutást mind Szlovénia, mind Magyarország többi része, de Ausztria felől is.
2014-ig, a kistérségek megszűnéséig az Őriszentpéteri kistérség székhelye volt.

Nevezetességei

  • Helytörténeti Gyűjtemény (Őrség Múzeum)
  • Városszeri református templom
  • Román kori katolikus templom
  • A tájegység parasztházai
  • Őrségi Nemzeti Park központ: Siskaszer 26/A.
  • Turul-szobor

Elhelyezkedése
Őriszentpéter (Magyarország)
Őriszentpéter
Őriszentpéter
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 20″k. h. 16° 25′ 16″Koordinátáké. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 25′ 16″osm térkép ▼
Őriszentpéter (Vas megye)
Őriszentpéter
Őriszentpéter
Pozíció Vas megye térképén

1 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...