2016. augusztus 1., hétfő

Vizsoly / Folytatás a posztban


 Miskolctól közúton kb. 55 kilométerre északkeletre fekszik.
 A környék az őskor óta lakott. A település a Hernád völgyében levő királynéi német telepesek ispánságának székhelye volt. 1215-ben Vislu néven említik először. Neve a német Visili személynévből származhat. A középkorbannagyobb jelentőségre tett szert, annak köszönhetően, hogy közel feküdt a Kassa, Lengyelország és Oroszország felé vezető úthoz.
1300 körül Amadé nádor törvénykező helye lett, 1322-től pedig Drugeth Vilmos nádor és bírája Perényi Miklós is itt ítélkezett az alája tartozó hét vármegye ügyeiben, és itt vívták meg a perdöntő gyalog- és lovaspárbajokat is, és olykor itt tartották a megyegyűléseket is.
A legnevezetesebb esemény, ami a községhez kapcsolódik, Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának kinyomtatása a vizsolyi nyomdában 1590-ben. Károlyi Gáspár Göncön volt tiszteletes és munkatársakkal dolgozott a Biblia fordításán.
 A falu birtokosai ekkor Ecsedi Báthory István szatmári és szabolcsi főispán, később országbiró, és felesége Homonnay (Drugeth) Euphrosina voltak, akikMantskovits Bálint könyvnyomtató segítségével 1588-ban itt Vizsolyban alapították meg Magyarország egyik legrégibb könyvnyomdáját, abból a célból, hogy abban a Károlyi Gáspár gönci prédikátortól fordított bibliát nyomtassák. Ez időtájt itt Göncön volt tanuló Szenczi Molnár Albert is, aki gyakran hordozta Károlyi Gáspártól a nyomdába és onnan vissza a kéziratokat és korrekturákat.
Volt korábbi magyar nyelvű bibliafordítás is, a Huszita Biblia néven ismert amiből három kódexben maradtak fenn részletek, a többi azonban az üldözések során elveszett. (Nagy kár érte, mert nyelvünk régebbi állapotát is bemutatta.) A község temploma is nemzeti kincs. Már a 12. századbanmegépült az Árpád-kori szentély és hajó, amit aztán később kibővítettek. Freskók maradtak meg benne a 13. századból. Egyik értékes freskója a Szent László-legendát mutatja be.

Látnivalók

A 13. századi román szentélyhez épült a 16. században, korabeli freskókkal. A falfestmények egyik csoportja a Szent László legendát örökíti meg. Kerítőfal övezi, mely egykor erődítésként szolgált.
  • A falu római katolikus temploma 1799-ben épült.
  • A „Vizsolyi biblia” (helyi nevezetesség. itt talált, középkori)
  • Nyomdatörténeti kiállítás az Öreg Nyomdász Vendéglőben
  • A Regéci vár romjai egy 624 m magas sziklás hegytornyon fekszenek. II. Rákóczi Ferenc és Thököly Imre sok időt töltöttek ebben a várban.

 Regéci vár egy 1300 körül épült vár a Zempléni-hegység középső részén.I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális a várat 1686-ban leromboltatta, azóta már csak a romjai állnak.
 A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél felé. Teljes kiépülése csak a 17. századbankövetkezett be, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziak) rezidenciájaként is szolgált. A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított másátSárospatakon csodálhatjuk meg.

Elhelyezkedése
Vizsoly (Magyarország)
Vizsoly
Vizsoly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 23′ 06″k. h. 21° 12′ 59″Koordinátáké. sz. 48° 23′ 06″, k. h. 21° 12′ 59″osm térkép ▼
Vizsoly (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Vizsoly
Vizsoly
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...