2016. július 14., csütörtök

Csanádpalota / Folytatáshoz kattints a posztra


Makótól 20 km-re keletre a román határ közelében található. Legközelebbi település: Kövegy, ami csak 4 km-re fekszik a falutól. Közeli település még Pitvaros és Nagylak előbbi 11 utóbbi 10 km-es távolságban van.Csanádpalota vasúton is megközelíthető a MÁV 121-es számú 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes– Újszeged-vasútvonalának Újszeged-Mezőhegyes szakaszán közlekedő vonatok állnak meg állomásán. Ez munkanapokon nyolc pár vonatot jelentett a menetrendváltás előtt. Az új menetrendváltás miatt: hétfőtől-csütörtökig illetve szombaton 2 pár (4 vonat), pénteken és vasárnap 3 pár (6 vonat) közlekedik. Minden vonatpárt Bzmot szerelvények továbbítanak. A buszok a település belterületén három helyen állnak meg, tanítási napokon 18 buszjárat indul Makóra. Közülük 9 Szegedig közlekedik.
 Első írásos emléke 1421-ből származik Palota néven, ekkor a nagylaki Jánki család birtoka volt; nevét földesura díszes udvarházáról kapta. Hat évvel később Luxemburgi Zsigmond Nagymihály Albert dalmát és horvát bánnak adományozta a falut, később a Hunyadiak tulajdona lett. 1552-ben a török hadjárat idején elpusztult.
1562-ben tótokkal népesítették be a kihalt falut, a települést innentől fogva Tótpalota néven jegyezték. Miután Gyula 1566-ban, a negyedik Habsburg-török háborúban elesett Tótpalota is elnéptelenedett. 1637-ben I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem birtokába került; később III. Ferdinánd tulajdona lett - ekkor Mezőpalota volt a falu neve. 1646-tól újra magyarok lakták a települést. 1649-ben II. Rákóczi György, két évvel később Pálffy Tamás csanádi püspök lett a település birtokosa. 1686-ban a oszmán hadak elpusztították, területe az aradi uradalom része lett.
1750-ben Mária Terézia németeket telepített a faluba, de az új telepesek nem tudtak együttélni a románokkal és a szerbekkel, ezért elhagyták a települést és elköltöztek a német többségű Perjámosba. Ezáltal a falu ismét kiürült, de a kincstár 1768-ban katolikus magyarokat telepített le. Később Gömör, Nógrád,Heves és Hont vármegyéből magyarok és szlovákok vándoroltak be. 1756-ban már hivatalosan is Csanádpalotának nevezik. Hét évvel később Fekete György országbíró közbenjárásának köszönhetően római katolikus templom épült.
A település a szabályos típusba tartozó dél-alföldi településformájú, a belterület szabályos kiosztását a kamara mérnökei végezték. 1850. december 1-jén került sor határrendezésre, külterületéből két új községet alakítottak,Kövegyet és Királyhegyest.
1857-ben felépült a kétszintes iskola, 1893-ban az óvoda. Ezekkel a fejlesztésekkel párhuzamosan jött létre az első önálló postahivatal és ezidőtájt gördült be az első mozdony is a településre. A dualizmus ideje alatt több középület és téglagyár is épült.
Az első világháború után rövid ideig román megszállás alá került; A trianoni békeszerződés értelmében határának egy részét Romániához csatolták, ugyanakkor megkapta a nagylaki ugar Mezőhegyes felé eső részét. Lakossága a két világháború között gyarapodott, 6000 fő körül mozgott. Szövetkezetek és malmok létesültek. 1924-ig, illetve 1945 és 1950 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyéhez tartozott. 1937-ben bekötötték a faluba a villanyt. A fő munkaadók a Blaskovits uradalom és a nagylaki kendergyár voltak. Ebben az időben települtek a községbe makói hagymatermesztő gazdák; ők ismertették meg a csanádpalotaiakkal a makói hagyma termelésének módszerét.
A második világháborúnak 165 hősi halottja volt a településen. 1950-ben a Csanádpalotához tartozó Nagykirályhegyest és határát Királyhegyeshez csatolták. A Kádár-korszak alatt a lakosság viszonylagos jólétben élt; a településen határőrs működött.
Csanádpalota önkormányzata a várossá nyilvánításhoz szükséges szükséges pályázatot 2009 januárjában küldte el a regionális államigazgatási hivatalnak. A városi címet 2009. július 1-jén kapta meg. 2010 nyarán elkészült az óvoda új épülete, amely többek között napelemmel működő vízmelegítő rendszerrel is fel van szerelve.

Nevezetességei

  • Ablonczy László emléktáblája
  • Csanádi vár köve - Csanád nevű települések találkozója
  • Déri István festőművész domborműve
  • Az első gázláng emléktáblája
  • Felszabadulási és függetlenségi emlékmű
  • Hazáért és szabadságért zászlórúd
  • Iglódi István emléktáblája
  • Kálmány Lajos domborműves emléktáblája
  • Kelemen László sírja a római katolikus temető
  • Kelemen László szobra a művelődési ház előtt
  • Községháza
  • Lőcsei Mihály emléktáblája
  • Magyar millennium emlékkő
  • Második világháborús és 1956-os emlékmű
  • Névtelen hősök sírja
  • Az önkéntes tűzoltóegyesület emléktáblája
  • Római katolikus templom
  • Temetőkápolna
  • Volt főszolgabírói lakás
  • Zellmann-malom romja, egykori ipartörténeti emlék
  • Zsidó temető, kiemelt közép-csanádi zsidó épített emlék
  • Zsinagóga épülete, átalakítva


  • Itt élt Brengarten Henrik, főjegyző
  • Itt született Gyenes Dienes András, Petőfi-kutató
  • Itt élt Kálmány Lajos, népdal- és népmesegyűjtő
  • Itt élt Kelemen László, az első magyar színigazgató
  • Itt született Mikulich Tibor, páncélos főhadnagy (1914 - 1960)


Elhelyezkedése
Csanádpalota (Magyarország)
Csanádpalota
Csanádpalota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 14′ 38″k. h. 20° 43′ 21″Koordinátáké. sz. 46° 14′ 38″, k. h. 20° 43′ 21″osm térkép ▼
Csanádpalota (Csongrád megye)
Csanádpalota
Csanádpalota
Pozíció Csongrád megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...