2015. december 29., kedd

Kisvárda / Folytatáshoz kattints a posztra



Kisvárda, főtér

Kisvárda (németülKleinwardeinváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban két nagy tájegység határánál fekszik, keleten a Nyírség, nyugaton a Rétköz határolja. A település a Rétköz mocsarának védelmében épült egykoron. Beceneve VárdaNyíregyházától 47 km-re északkeletre, a 4-es főút és a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal mellett, az ukrán határtól 22 km-re terül el. Északról Döge, északkeletről Fényeslitke, keletről Pap, délkeletről Anarcs, délről Ajak, nyugatról Rétközberencs, északnyugatról Kékcse határolja.
Kisvárda elnevezése egészen a honfoglalás koráig nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok az itt talált földvárról nevezték el a települést. A középkorban Warda, Warada néven fordul elő az oklevelekben a település. A nevében szereplő „kis” szó a várostól 200 km-re fekvő Nagyváradtól különbözteti meg.

 Bessenyei György Gimnázium és Kollégium főbejárata

A honfoglaló magyarság 895-ben birtokba vette a települést, amely elsődlegesen a földvárra épített határvédő rendszer központja.
1085-ben Szent László magyar király itt állította meg és győzte le Kutesk kunfejedelem támadását. A fényes győzelem emlékére a településen Szent Péterés Szent Pál apostolok tiszteletére templomot alapított.
A 12. században, a határvédő szerep csökkenésével, Kisvárda a Gutkeled nemzetség tulajdonába kerül, amelynek egyik ágának névadójává vált.
Már ebben az időben is jelentős Kisvárda gazdasági szerepe, mivel rendszeresen tartanak heti vásárokat. Az Árpád-korban a Borsovai alesperességi központ.
A város tulajdonosa a Várday család jelentős szerepet játszott Kisvárda felvirágoztatásában. Nemcsak a kisvárdai vásárra igyekvők számára nyertek királyi védelmet, hanem országos vásártartási jogot is szereztek, s 1421-ben városi joggal ruházták fel településüket.
1468-ban Várday István bács-kalocsai érsek, bíboros, I. (Hunyadi) Mátyás király fő és titkos kancellárja jelentősen bővítette a település önállóságát. Ennek is köszönhető, hogy a század végén több mint ezren éltek a városban.
Az itt élők védelmét szolgálta a 15. század ban megindult várépítés, mely vár romja ma a város kulturális életének központja. 1415-ban Várday Pelbárt kapott kővár építési engedélyt Kisvárdára, ahol a század közepén megkezdődnek a ma is álló kőfalak építési munkálatai. A 16-17. század háborús évszázadai, az Európában lejátszódó gazdasági átalakulás hátrányosan hatottak Magyarország gazdasági fejlődésére. Ebben a korszakban a kővár védelmében Kisvárda Szabolcs vármegye központja, mely több ostromot is szerencsésen átvészelt. A település gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 1591-ben megalakult a város első céhe, a Csizmadiacéh.
Két évszázados pangást követően, a polgárosodás hozott új lendületet Kisvárda életében. A fejlődés dinamizmusára jellemző, hogy a település lélekszáma egy évszázad leforgása alatt megötszöröződött. Kisvárdán bankok, ipari és kereskedelmi vállalkozások jelentek meg, fellendült a kereskedelmi élet. E fejlődésnek köszönhető, hogy Kisvárda urbanizációs szintje ma is négyszerese a megyei átlagnak, s az iparban foglalkoztatottak aránya is kétszerese a dinamikusan fejlődő megyeszékhelynek, Nyíregyházának.
A gazdasági fejlődés ilyetén mértékéhez nagyban hozzájárult a betelepedő zsidó lakosság, kiknek aránya település 1/4-t tette ki. A második világháború emberpusztítása semmisítette meg az itt élőket, a kisvárdai gettóból, mintegy 4000 zsidót indítottak útra Hitler halálgyáraiba, zömmel Auschwitzba. A második világháború után a kommunista hatalomátvétel igyekezett elpusztítani az itt kialakult polgári értékeket.
Az újabb fellendülésre a 20. század hatvanas éveiben került sor, melynek eredményeképpen Kisvárda 1970-ben ismét városi rangra emelkedett. A gazdasági fejlődés sem maradt el, számos üzem telepedett meg Kisvárdán. Napjainkra Kisvárda gazdasági szerepe mellett a kulturális élete is kimagasló, 1989-óta Európa egyik legrangosabb színházi találkozójának, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának ad otthont Kisvárda. Kisvárdához kötődik a Nemzeti Őrsereg radikális jobboldali szervezet megalakulása is.

 A római katolikus templom

Nevezetességei

  • Görög katolikus temploma - 1877-ben épült csúcsíves, gótikus ablakokkal, ajtó fölötti barokk díszítéssel.
  • Kisvárdai vár (ma színház)
  • Református temploma - 1871-ben épült.
  • Rétközi Múzeum - Az egykori zsinagóga épületében kapott helyet, mely 1900-ban épült.
  • Római katolikus templom - A templom helyén egykor Szent László idejéből való templom állt, melynek egy részét később Bocskai csapatai rombolták le. A lerombolt részt aztán Várdai Kata építtette újjá, de ez az 1670-es tűzvész alkalmával jórészt elpusztult, csak a szentély maradt meg. Kőtornya 1786-ban épült, hátsó részén gótikus támasztó pillérekkel és csúcsíves ablakokkal, első része és belseje ugyancsak barokk stílusú.
  • Kisvárdai Várfürdő
  • Szent László szobor

 Az egykori zsinagóga ma a Rétközi Múzeumnak ad otthont

Templomai

Református templom

A helyi reformátusok 1782-ben kaptak engedélyt templom építésére, mely 1803-ra el is készült. 1833-ban tették le a mai torony alapkövét és még abban az esztendőben fel is építették. Orgonáját Steinreich Lipót készítette 1882-ben, 633 kg-os harangját 1923-ban öntötték. A templom eklektikus stílusú.

Római katolikus templom

A mai templom helyén egykor Szent László idejéből való templom állt, melyet a király - a fennmaradt hagyományok egyik változata szerint - Bökönynél a tatárokon, egy másik változat szerint pedig Geszterédnél a besenyőkön nyert ütközet emlékére emeltetett. E templom az akkori, a király főhadiszállásául szolgáló várhoz legközelebb eső dombon épült, kőfallal volt megerősítve és cinteremmel körülvéve, a templom szentélye alatt pedig sírboltokat építettek. E templom egy részét később Bocskai csapatai rombolták le. A lerombolt részt aztán Várdai Kata építtette újjá, ez azonban az 1670-es tűzvész alkalmával jórészt elpusztult, csak a szentélye maradt fenn. A templomnak azonban még 1779-ben is csak fatornya volt. Melith Péter alispán és neje, Kapy Anna elhalálozása után, 1668-ban a katolikus egyházat megerősítették a Kisvárday Lászlótól kapott adományában. A templom kőtornya 1786-ban épült, hátsó részén gótikus támasztó pillérekkel és csúcsíves ablakokkal, első része és belseje barokk stílusban épült.

Görög katolikus templom

1877-ben épült. Ablakai csúcsíves, gótikus stílusúak, ajtó fölötti barokk díszítéssel.

Lutheránus templom

A templom alapkövét 1931. július 19-én tették le.

A kisvárdai vár ma színházként funkcionál

Elhelyezkedése
Kisvárda (Magyarország)
Kisvárda
Kisvárda
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 35″k. h. 22° 05′ 05″Koordinátáké. sz. 48° 13′ 35″, k. h. 22° 05′ 05″osm térkép ▼
Kisvárda (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kisvárda
Kisvárda
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...