2016. június 28., kedd

PÉCS - AZ ÁLLATKERTTŐL A TETTYÉIG / Folytatáshoz kattints a posztra













 A rómaiak idején a Tettye kívül esett Sopianae város területén. Vizét nem vezették be a városba, mivel vezetékeit a víz erős meszessége eldugította volna. Engedték a patakot inkább a város mellett folyni. Azonban a kedvező lehetőségek miatt, már az ókorban építettek malmokat a völgytalpon. Maradványaikat az újkori bányászat során teljesen elbontották.
Ásatásokon előkerült leletek alapján a népvándorlás korában avarok,szlávok és magyarok is megfordultak a területen. A városhoz ugyan szervesen nem kapcsolódó, főleg gödörházakból álló lakóterület alakult ki a 11. századtól. A Mindszentek templomát a 12. században építették.
Az ipar fejlődése nagyobb arányúvá vált a 15. században, ekkor indult látványos fejlődésnek a Tettye utca, Majorossy Imre utca, Felsőmalom utca környéke elsősorban az itt fakadó Tettye-patak bővizű forrásának köszönhetően. Ezt a területet "Malomszeg"-nek nevezték, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok, valamint a tímárok és tabakosok malmai. Jelentős céhük volt az aranyműveseknek, akik királyi megrendelésre is dolgoztak. A pécsi ötvösök híre is kiváló volt.
A Havi-hegy déli, délnyugati oldalán (inkább a hegy lábánál) 1722-ben még csak hét utca létezett. A Havi-hegy aljának beépítése 1786 után felgyorsult, ám a még jelentősebb fejlődés ebben a városrészben 1828 után kezdődött. Pesty Frigyes adatközlője szerint a Havi-hegy 1865-ben „szölövel beültetett meredek, sziklás hegy. Nevét a dombon épített Havi boldogasszony Kápolnától nyerte.” 1690-ben kitört Pécsett a pestisjárvány. Akkor a város lakói fogadalmat tettek, hogy a járvány elmúltával emlékkápolnát emelnek a Kokas-dombon. Fogadalmukhoz híven az építőanyagot kézben hordták fel a meredek hegyoldalon. Bárdos István szerint a kápolna építésére engedélyt kért a német polgárság Karaffa generálistól, aki báró Kurcz prefektust bízta meg a hely kijelölésével. Legalkalmasabbna látszott a város fölött elterülő magaslat, melyet azelőtt „Kakasdomb”-nak vagy „Bajraktár”-nak hívtak. (Bajraktar török szó, zászlót jelent). Valószínűleg itt tartotta a török örseit

 Tettye (horvátul TekijaPécs városának egyik legfestőibb tája parkkal, romokkalbarlanggal és arborétummal. A Tettye-völgy jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Az egykori kőfejtők, ahonnan a bányászott kőanyagokat Pécs egész területén felhasználták, mára szinte teljesen beépültek. A Tettye patak mentén egykor vízenergiával működő malmok megszűntek az ivóvízhálózat kiépítésének következtében, az átalakult felszín egyik teraszán megépült Szathmáry György pécsi püspök reneszánsz villapalotája. A Tettye patak völgye magába foglalja a Puturluk,MalomszegZidina és Tettye nevű részeket.
 A karsztforrás vizéből kivált forrásmészkőben található a Tettyei Mésztufa-barlangMagyarországon jelenleg csak három ilyen jelentős kiterjedésű felszín alatti üregrendszert ismerünk (az Anna-barlang(Lillafüred), a Budai Vár-barlang (Budapest), és a Tettyei Mésztufa-barlang (Pécs)). 2008. április elején adták át az újonnan megnyitott barlangot. A tetarátagátak által lefűződött természetes üregeket a történelem során bányászattal összekötötték. Néha még lakások céljára is használták az üregeket. Az állandóan 13 Celsius-fokos barlang ma a Duna–Dráva Nemzeti Park bemutatóhelye, látványos kiállításokkal.A barlangban megtekinthető egy kisebb kőbemutató (mecseki mészkőtípusok és az abból épített jellegzetes pécsi épületek), egy kisfilm a Tettye barlangtörténetéről, egy makett, mely a karszt működését mutatja mutatja be animáció segítségével, egy berendezett barlanglakás és egy mennyezethez rögzített színes sárkány, mely még a „pokol kapuja” időszakából maradt fent.

 A 16. század elején Pécs jelentős reneszánsz püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett a hegyoldalban, Pécs eleste után azonban a török dervisrend kapott helyet a reneszánsz villában. A kolostorként működő épület keleti szárny mellé egy tornyot építtettek, mely mint őrtorony és minaret szolgált.
A 17. század végén Boszniából katolikus bosnyákok érkeztek erre a városrészre, ezáltal meghatározva annak jövőbeli arculatát és történelmét. Így ez a terület a 20. század elejéig a bosnyákságéletszférája maradt.
A romos állapotban lévő villa a 18. század elején a pécsi káptalanhoz került, a 19. század elején pedig végleges pusztulásnak indult: köveit elhordták, díszeit letördelték. Maradványait a 20. század elején konzerválták, és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye (például: POSZT).




 Számos Tettyével kapcsolatos regelegenda és monda maradt fent az utókor számára, mint például a forrás vizét elapasztó boszorkánnyal sikerrel szembeszálló Tettye vitéz alakja, és A tettyei sziklatorony, vagy a Vince mester számadása Ibrahimmal története. Íróknakköltőknek, művészeknek és tudósoknak vált ihlető forrásává a Tettye. Az egykori pécsi kisdiák Babits Mihály prózában (Útinapló) és versben (Emléksorok egy régi pécsi uszodára) egyaránt megemlékezik a Tettyéről. Weöres Sándor diákéveinek emlékeiből származhat a Rongyszőnyeg című versben a Tettye, melynek „hajlatán januárban hóvirág virít”. Petrőcz Évát (Tettyei délelőtt) és Bertók Lászlót (Pécsi krónika, 1974. Tettyei jelentés) is magához vonzotta ez a táj.
A Tettye parkjában több műalkotást, szökőkutat, térplasztikát is elhelyeztek. Itt látható többek között Lantos Ferenc festőművész 19691970 között készült zománc képsora és a Török János keramikusművész által készített pirogránit szökőkút.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...