2016. június 29., szerda

Paloznak / Folytatáshoz kattints a posztra


Paloznak a Balaton északi-partján a Bakony déli lábánál található. Nyugatról Csopakkal határos, kelet felől Lovastól 2 km-re található. A legközelebbi nagyobb város Balatonfüred. Megközelíthető a 71-es főúton Alsóörs, illetve Csopak felől, valamint az úgynevezett római úton Lovas, és Csopak felől. Északon Veszprémfajsszal határos. Bár a vasút a falu határában halad el, vasútállomása nincsen. Rendszeres buszjáratok közlekednek mind Balatonfüred, mind Veszprém felől. A hegyoldalban található a Hampaszkút és az abból eredő ér, amelynek vize a falutól délkeletre található Vöröspart mocsarába ömlik. Szintén a Vöröspartba torkollik a Lovas felől érkező Séd. Kisebb vízfolyásként még szót kell ejteni a Csopak határától nem messze folyó Igmándi-érről is. A fentiekben már említett Vöröspart a falu keleti határán található lápos és sekély vizű terület. Élővilága igen gazdag: sok madár, hüllő, hal, kisemlős, és kétéltűfaj él itt. Vizét egy patak vezeti a Balatonba.
Paloznak község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Első írásos említése a Veszprémvölgyi Monostor Adománylevelében található a 970-es évekből, régészeti leletek alapján 5000 éve lakott település. A falu lélekszáma 412 fő (2008). A Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért Paloznak 1998-ban Hild-díjat kapott. A két meghatározó tevékenység a borászat és a turizmus, de jellemző még a halászat is erre a területre.
 A tájon mintegy ötezer évvel ezelőtt már megjelentek különféle embercsoportok. Az őskori emberek a Tódi-dülő vízforrásainak közelében földbe ásott lakásokban laktak, melyek nyomait és újkőkori cserépedények maradványait találták meg a régészek. Kitűnő éghajlata miatt folyamatosan lakott terület volt az ókorban is. Paloznak határában két római kori tanyagazdaság (villa rustica) maradványai kerültek elő. A falu nevének etimológiája szláv eredetű lakosságra utal: a„loznik” szó szőlőskertet jelent, a „po loznik” szláv nyelven annyit tesz, hogy „a szőlőskertek alatt". A honfoglalás idején az Árpád-ház uralta a környék birtokait, ebből az időből 1914-ben egy lovassír maradványai kerültek elő. Az első ismert magánoklevél 1079-ből Guden vitéz végrendelete, melyben László király vitéze Paloznakon fekvő javait királyi engedéllyel a veszprémi egyházra hagyja.
Tudja meg a kiváló gondosságú László király és a hit minden követője, hogy én, Guden, aki sokáig fáradtam uramnak, a királynak szolgálatában és munkájában, hogy az ő engedelmével és beleegyezésével lelkem váltságára Szent Mihálynak adtam minden tudott vagy elrejtett kincsemet, amim csak Paloznakon volt, tudniillik egy egyházat, minden javával a kanonokok hatalma alá, ezenkívül öt mansio szolgát, két ekét, tizenegy szőlőt, húsz ökröt, háromszáz juhot, réteket, szántókat, gyümölcsfákat, erdőt. Ezt, amit Szent Mihálynak adtam, nem a püspök, hanem a kanonokok szolgálatára adtam, hogy ebből évente felüdülésük legyen, és lelkemről megemlékezzenek. De főként azt hozom minden ember tudomására, hogy a király ebben az ügyben szabad rendelkezést engedélyezett nekem a dömösi kúriában, amikor télidőben a németek megsemmisítésére készült. Ennek az elhatározásomnak és intézkedésemnek tanúi Gurcu esztergomi ispán, Erneus fia Szella, Márton prépost, Suni dékán, Tefil bíró, Péter a veje, Gellért mester, Ábrahám, Uchuga, Mihály pap, Ezicius és egész Magyarország többi előkelői. Én, szegény, főként azt kérem az én uramtól, hogy emlékezzék meg szolgálatomról, és halálom után ne semmisítse meg azt, amit életemben megengedett.
– Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, A veszprémi káptalan magánlevéltára, 1079. Paloznak 2.
 Paloznak nevének első említése a veszprémi apácakolostor adománylevelében található. Az 1400-as évekre a falu legnagyobb birtokosa a veszprémi Szent Mihály egyházból kivált káptalan lett. A török hódoltság ideje alatt Paloznak – más Balaton-felvidéki falvaktól eltérően – nem néptelenedett el. A reformáció ideje alatt a gyülekezet a régi katolikus templomot foglalta el, és 1749-ig a birtokában tartotta, majd a XVII. század végén a Csopak-Kövesd-Paloznak református anyaegyház saját templom építésébe fogott Csopakon. A filoxéra-vész Paloznakot sem kímélte, 1888-ra minden szőlő elpusztult. A szőlők újratelepítése 1900-as évek elején megindult.
 Paloznak 1961-ben az Alsóörs-Lovas-Paloznak közös tanács részeként elvesztette önállóságát, a közös tanács székhelye Alsóörs lett. A döntés elégedetlenséget szült, s ennek következtében 1969-ben Paloznak Csopakkal alkotott közös tanácsot. 1974-ben megszűnt a paloznaki általános iskola, a paloznaki diákok ezután Csopakra jártak iskolába. 1990-től Paloznak ismét önálló lett, saját polgármesterrel és képviselő-testülettel. A faluban 1992-től Falunapokat tartanak. Az 1993-ban elkészült faluházat Antall József miniszterelnök avatta fel, emlékét mellszobor őrzi a templom mellett. Ugyancsak ekkortájt újították fel a Polgármesteri Hivatalt, a falu csatornát, gázhálózatot kapott, az évtized végén modern játszótér épült. 1998-ban – első kisközségként – Paloznak Hild-díjat kapott. Paloznak Lovassal együttműködve körjegyzőséget hozott létre. 2010-ig a Balaton Riviera Turisztikai Egyesület tagja.

  • Közút: a Paloznakon áthaladó római útról közvetlenül elérhető Csopak és Lovas. A falu déli határában halad a 71-es számú főút, amin keresztül eljuthatunk Balatonfüredre vagy Balatonalmádiba, illetve Csopak érintésével Veszprémbe. Az autóbuszjáratok hasonló útvonalon közlekednek.
  • Vasút: a két legközelebbi vasúti megállóhely Alsóörsön és Csopakon található.
  • Hajó: menetrend szerint indulnak hajók Alsóörsről és Csopakról
  • A balatoni kerékpárkörút Paloznak falu határában halad.
 Paloznak legfőbb idegenforgalmi vonzereje a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos falusi hangulat. A falu 1998-ban Hild-érmet kapott azért, mert a település fejlesztése a hagyományos értékek megőrzése mellett történt. Paloznak nevezetes épületei közé tartozik az Árpád-kori katolikus templom gótikus részleteivel, a református harangláb, a népi építészet hagyományos stílusjegyeit őrző egykori Diószegi-ház, a Pongrácz-kastély.

  • Antall József-emléktábla (Polgármesteri Hivatal)
  • Antall József-szobor (templomkert)
  • Árpád-kori római katolikus templom
  • Hampaszkút
  • Hősök kútja, '48-as emléktábla
  • Játszótér
  • Kálvária
  • Kossuth-emléktábla (Kossuth u.)
  • Millenniumi park
  • Népi parasztházak,
  • Makk-ház,
  • Olaszrizling-tanösvény,
  • Pongrácz-kastély
  • Református Harangláb
  • Sárkányos-kút
  • Szent Donát-szobor
  • Szent László király szobra
  • Tájház. A népi építészet stílusjegyeit őrzi, egykoron Diószegi-háznak is nevezték, a falu egyik fő nevezetessége, melyben állandó néprajzi kiállítás működik és tekinthető meg.
  • Vincellérházak
  • Viráglány-szobor
  • Szőlő-szobor

 Paloznakon az Önkormányzat és a helyi szervezetek (PaCi, a „Paloznak Jövőjéért” Közalapítvány) segítségével számos kulturális és sportrendezvényt szerveznek a falu és a térség lakosai számára.
  • Szüret-elő: minden év szeptember első hétvégéjén rendezik, 2008 óta.
  • Paloznaki Falunapok: minden év szeptember utolsó hétvégéjén rendezik meg.
  • Libanap, Márton naphoz kapcsolódó libasütés és újbor mustra.
  • Paloznaki Hímzőkör kiállításai a Faluház nagytermében, ahol más kisebb rendezvényeket is tartanak.
  • Boda Balázs és Oláh Kati művész-házaspár galériája és kiállítása.
  • Disznóvágás, minden év január-február havában megrendezett falusi mulatság.
  • Paloznaki Jazzpiknik (minden év augusztus elején)


Éttermek, borozók

  • Sáfránkert Vendéglő
  • Tájház Büfé
  • Nosztori Kalandpark
  • Papa Borozója
  • Homola Borterasz

Szállás

  • Vendégház
  • Európa Camping
  • Vendégfogadó és Ingatlanközvetítő Szolgálat


Elhelyezkedése
Paloznak (Magyarország)
Paloznak
Paloznak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 59′ 01″k. h. 17° 56′ 30″Koordinátáké. sz. 46° 59′ 01″, k. h. 17° 56′ 30″osm térkép ▼
Paloznak (Veszprém megye)
Paloznak
Paloznak
Pozíció Veszprém megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...