2015. október 15., csütörtök

Buják / Folytatáshoz kattints a posztra


Pásztótól 30 km-re található zsáktelepülésBokorra csak egy erdei aszfaltozott úton lehet átmenni.
 Nevének eredete tisztázatlan: a Buják szó lehet szláv (magyarul bikát jelent), aBijan chald kifejezés növényi bujaságot jelent, etimológusok pedig szláv személynévből eredeztetik.
A környék a késő bronzkortól lakott – ilyen leleteket az Ecseg felé vivő út melletti hegyen, az úgynevezett Tarisznya-parton találtak. A honfoglalás idejéből is kerültek elő tárgyi emlékek.
A vár alapjait valószínűleg a tatárjárás után rakták le. A település a 15-16. század fordulóján mezőváros volt.
A török először 1552-ben foglalta el. 1562-1563-ban a hűbérbirtokosa bizonyos Szefer, a hatvani helyőrség helyettes parancsnoka volt. Akkor 38 adóköteles házat vettek nyilvántartásba, és 1579-ben is ennyit írtak össze. Az1633-1634. évi számadáskönyvekben a váci nahije községei között szerepelt, de már csak 7 adóköteles házzal.
A falu valószínűleg nem pusztult el a törökök kiűzéséig sem, mert lakossága még a 18. század elején is a többi településnél nagyobb és tisztán magyar volt.
A közeli Hényelpuszta, ami a középkorban még önálló falu volt, mostanra majdnem elnéptelenedett. 1715-ben 23, 1720-ban 24 magyar háztartást vettek számba a helységben. 1745-ben Mária Terézia királynő Esterházy Pál Antalnak adományozta, és ettől fogva az Esterházy hercegek birtoka volt egészen 1848-ig. Napjainkban Hényelpuszta Buják külterülete, körülbelül 20 fős lakossággal.
1873-ban kolera pusztított a faluban.
A 19. század közepén Hatvani Deutsch Bernát lett a birtokos, tőle 1884-ben gróf Károlyi Gyula vette meg a földet. A századforduló idején a legnagyobb birtokos gróf Pappenheim Siegfriedné gróf Károlyi Erzsébet (Károlyi Mihálytestvére, Károlyi Gyula leánya) volt. Ebben az időben a falu külterületei:
  • Nádasd-puszta,
  • Szamkó-puszta,
  • Aranykút-major és
  • Galambos-telep
voltak.
A grófnő vár alatt 30 szobás vadászlakot építtetett, a 446 méter magas Fekete-hegy (Sasbérc) csúcsára pedig négyemeletes, négyszög alaprajzú kilátótornyot. Ezt a rongálók elleni védelmül lezárva tartották; ma már csak romjai látszanak.
A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

Nevezetességei

  • Római katolikus templom
  • Bujáki vár romjai
  • Bujáki népviselet
  • Sasbérci kilátó
  • Kálvária-hegy, Szent Anna kápolna (1800 körül)
  • Honvéd Üdülő
  • Homokkőbarlang
  • Alpesi stílusú kastély – olcsó, de remek szálláshely gyönyörű környezetben.
  • Egidius-forrás (az erdő alján, a Selyemrét szélén) – 1943 óta védett, az 1940-es években kőboltozatot emeltek fölé.
  • védett tölgyfák (kettő a keselyréti csemetekert előtti tölgyes szélén, a harmadik bent a csemetekertben) – becsült koruk kb. 380 év.
  • Az ökológiai tanösvény a környék növényzetét és állatvilágát, az erdő- és vele a vadgazdálkodás céljait, módszereit mutatja be. Útvonala a bujáki művelődési ház és a Sasbérci kilátó között vezet. Áthalad a Kálvária-hegyen; egy leágazása fölvezet a bujáki várhoz.

 Glatz Oszkár festőművész itt festette „Bujáki menyecske kancsóval” című képét.
Szent-Györgyi Albert a Bujákhoz tartozó Kiskér-pusztán töltötte gyerekkora néhány évét.




Elhelyezkedése
Buják (Magyarország)
Buják
Buják
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 08″k. h. 19° 32′ 25″Koordinátáké. sz. 47° 53′ 08″, k. h. 19° 32′ 25″osm térkép ▼
Buják (Nógrád megye)
Buják
Buják
Pozíció Nógrád megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...