2015. október 3., szombat

Bélapátfalva / Folytatáshoz kattints a posztra


 Bélapátfalva a Bél-kő oldaláról

Bélapátfalva az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén helyezkedik el, az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a 816 m magas Bél-kő nyugati lábánál. A város határában fut a Recska-patak.
A templom és a kolostorrom Bélapátfalván

A település egykor a Bél nemzetség birtokai közé tartozott. Nevét az oklevelek a 13. századtól említették először Bel, Beel, Beyle formában.
1330-ban „falu a monostor előtt, melyet az Apát falujának neveznek” alakban volt említve, majd 1415-től Apátfalva néven említették.
A Béli apátságot II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek.
 A templom a Bélkő heggyel

1241-ben IV. Béla király seregei a tatárok elől menekülve az apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal.
1412-ben Zsigmond király, majd később 1460-banMátyás király erősítette meg az apátságot régi jogaiban. Mátyás halála után azonban e birtokokat egyházi és világi személyek foglalták el.
1495-ben Verebélyi apát birtoka volt, aki Bakócz Tamás egri püspöknek engedte át az apátság jövedelmeit, s ettől kezdve folyamatosan az egri püspökség birtoka maradt.
1534-ig a szerzetesek éltek a monostorban, akkor Perényi Péter a püspökség birtokait is elfoglalta, és Eger környéke református hitre tért át. Ekkor a szerzetesek a zaklatások miatt elhagyták a monostort. A lakóitól elhagyott és a birtokaitól megfosztott monostor lassan omladozni kezdett, a templom is romos állapotba került, Apátfalva pedig 1562-ig a szarvaskői vár tartozéka lett.
 Bélapátfalvai ciszterci kolostor

1678-ban I. Lipót király az egri káptalannak adta a falut.
1700-ban a király Telekessy egri püspök kérelmére az apátság összes javait a létesítendő egri papi szeminárium fenntartása céljából adományozta.
1700-tól 1945-ig a település az egri papi szeminárium birtoka volt.
1910-ben 1852 lakosából 1833 magyar volt. Ebből 1721 római katolikus, 36 református, 70 izraelita volt.
A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.
Az apátsági templom bejárata

Nevezetességei

  • Bélapátfalvi ciszterci apátság és monostor romja
  • Bél-kő
  • Gilitka-kápolna
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.
A Bél-kő esti fényben, Bélapátfalva felől

Gilitka-kápolna bejárati homlokzata

Elhelyezkedése
Bélapátfalva (Magyarország)
Bélapátfalva
Bélapátfalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 010″k. h. 20° 20′ 55″Koordinátáké. sz. 48° 03′ 010″, k. h. 20° 20′ 55″osm térkép ▼
Bélapátfalva (Heves megye)
Bélapátfalva
Bélapátfalva
Pozíció Heves megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...