2015. október 30., péntek

Kővágószőlős / Folytatáshoz kattints a posztra


Zsongorkő-lelátó

A Mecsek legrégebbi tanösvényét a Nyugat-Mecsekben elhelyezkedő Jakab-hegyen alakították ki.A mai időkre azonban a teljesen tönkrement táblák felújítása mindenképpen szükségessé vált.Ezért a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság 1998-ban úgy döntött, hogy a régi táblákat kicseréli, valamint új típusú, tematikájú táblákat is kihelyez. Az újonnan kialakított, geológiai és így már kultúrtörténeti értékeket is bemutató 11 táblás tanösvény megismertet a terület földtörténetével, kialakult érdekes földtani formakincseivel, valamint az ősidőktől a hegyet lakhelyéül választó ember évezredes emlékeivel.



Kővágószőlős

Hungary

46° 4' 40.2852" N, 18° 7' 4.9044" E



A Mecsek déli lankáján, a meredek Jakab hegy tövében fekszik Kővágószőlős.

A település Dél-Dunántúl központjától, Pécstől mindössze 10 km-re, közúton jól megközelíthető helyen található. A 6-os sz. országos főútvonallal 2,5 km-es jó minőségű út köti össze. Sűrű buszjárat biztosítja az összeköttetést a megyeszékhellyel.

A falu kapujában ágazik el az út Hetvehely, Bakonya, Kővágótöttös és Cserkút irányába; ez utóbbin keresztül is megközelíthető Pécs. A fenti települések alkotta kisrégió természetes központja Kővágószőlős.


Sarlós Boldogasszony plébániatemplom

Legjelentősebb műemlék a még ma is tekintélyt parancsoló tömegű templom, a XIII. századból származó tornyával, amelynek több szintjén is megfigyelhetőek a román ikerablakok, kosáríves kapuját pedig íves oromzat díszíti. Az épület mai formáját az 1763-1772 között folyt átépítés során nyerte el. A középkori egyhajós templomot a torony kivételével lebontották. Ezt a nyugati tornyot megmagasították (35 méter magas) és mögé nagy méretű egyhajós templomot építettek Az építkezést a birtokos pécsi székesegyház káptalanja végeztette, mivel Kővágószőlős egyik fontos központjuk volt, elsősorban jelentős szőlőművelése következtében. A templom déli kapuján felirat található: Exaltata est Sancta Dei Genitrix. 1512 ( Felmagasztaltatott az Isten Szent Anyja. 1512.) A nyugati kapu előtt a gótikus támpillérek közé barokk kagylódíszes kosáríves esőfogót építettek.Az alul csigavonallal (voluta) induló oromzat csúcsán lévő kettőskereszt alatt alkalmazott kagylódísz (rocaille) a jakabhegyi Szent Jakab kolostort, és a Santiago de Compostella zarándokait megillető kagyló jelvényt (Jakobs-muschel) juttatja eszünkbe.



A régi tűzoltószertár épülete ma helytörténeti kiállításnak ad otthont, amely a település lakóinak portáiról összegyűjtött néprajzi tárgyakat, mezőgazdasági használati eszközöket, malomkövet, gipszstukkó díszeket stb. mutat be.











Irány a hegy














Jubileumi kereszt

A Jakab hegy déli oldalán, a babás szerkövek legnyugatibb sziklaalakzatán áll. A SZENT-ÉV után egy évvel 1934-ben került felállításra ill. felszentelésre. Csáki Benjámin helyi plébános kezdeményezésére került a kereszt felállításra melyet Bátor Károly helyi káplár szentelt fel. Popilla Mihály cserkúti kőfaragó munkája. Helybeli fuvarosok darabokban "vitték" fel a helyszínre. A kereszt azt jelképezi, hogy Jézus széttárja karját a falu felett.

Felirat a kereszten:

MEGVÁLTÁSUNK 1000 ÉVES JUBILEUMA EMLÉKÉRE.





Babás Szerkövek
A Mecsek hegység déli lejtőjén vörös színű homokkőből "épült" különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport: a Babás-szerkövek vonulata magasodik a fák koronája fölé. E különös csengésű név a sziklák bábu szerű alakjára és talán pogány elődeink áldozati helyére (szerkő = oltárkő) utal. Furcsa alakzatukat azonban nem emberkéz formálta.

Anyagukat, a vöröses árnyalatú durva, törmelékes kőzetet különféle ásványos és kristályos kőzeteknek (a kvarcnak, a földpátnak, a gránitnak, gneisznek, fillitnek, kvarcporfirnak stb.) lazán cementált halmaza alkotja. A törmelékes anyagoknak azonban nem csak az összetétele, hanem a szemnagysága is igen változó: a néhány milliméteres szemcséktől a fej nagyságú kőzettörmelékig minden méret megtalálható. A kőzet szerkezete a sziklák alján (több méteres szakaszon) egyneműnek látszik, felül azonban jellegzetesen keresztrétegzett. A kőzet anyagának és szerkezetének e jellegzetességei a kőzet keletkezésének körülményeiről vallanak. A földtörténet ókorában a térségben az idősebb képződmények lepusztult kőzetanyagából hatalmas tömegű törmelék halmozódott fel. Minthogy a törmelék kismértékben koptatott és különféle szemcse nagyságú, valószínűleg kis távolságból szállítódott oda. Az íves és átlós irányú rétegezettség pedig a folyami és delta jellegű felhalmozódásról tanúskodik, arról hogy az üledékképződés szakaszosan ment végbe. A kőzet jellegzetesen vörös színe a meleg, sivatagi éghajlatú vidékek kőzetanyagára jellemző. Azt hogy e kőzet keletkezésének idején e térségben is sivatagi éghajlat uralkodott a permi homokkő konglomerátum sorozatából származó különféle trópusi növénymaradványok is megerősítik. A permi réteg a Mecsekben meghaladja az 1000 méteres vastagságot, s egy kelet felé fokozatosan a mélybe süllyedő rétegboltozatot alkot. A felboltozódást követő fiatalabb helységképződési mozgások során e szerkezet a törések mentén széttagozódott, bizonyos rétegcsoportok egymásra torlódtak. Így jött létre az a kelet-nyugat irányú sziklafal is , amelyből a természet pusztító erői: a víz, a szél, a fagy és a nehézségi erő a Babás-szerkövek különös kolosszusait az évmilliók során végül megalkották.

A Babás - szerkövek legendája

A Jakab-hegy alján, a faluban élt réges-régen két gazdag család. Ezek szakadatlanul versengtek egymással. Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk. Mindkét házból kizavarták, bántalmazták. Ekkor megátkozta őket: "Váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni!"
Mindkét gazdának egy-egy leánygyermeke volt. Egy napon mentek férjhez. Az egyik ház lakodalmas népe ezúttal megelőzte a másikat. Már jöttek vissza a jakab-hegyi barátok templomából, ahol az esküvő volt, amikor a másik még csak fölfelé tartott. Éppen ott találkoztak, ahol a mély szakadék felett a legkeskenyebb volt az út.
Egyik vendégsereg sem akart kitérni a másik elől. Az egymással versengő örömapák egyszerre szólaltak meg: "inkább váljuk kővé, de ki nem térünk!" Ebben a pillanatban az egész násznép kocsikkal, lovakkal együtt kővé változott. Azóta is ott állnak sorban a hegyoldalon.


Zsongorkő-lelátó

A Mecsek egyik legszebb "természetes" kilátó pontja a Jakab hegyen az István kilátótól délre található 540 m magasságban ez a Mecsek legcsodálatosabb pontja, innen káprázatos panoráma jutalmazza a túrázó kitartását. A vörös homokkő (permi homokkő) természetes sziklaalakzatot 1892-ben vaskorláttal látta el a Mecsek Egyesület.

Közelében a Remete barlang található, rálátással a Sasfészek elnevezésű sziklaképződményre és a Babás-szerkövek elnevezésű sziklaalakzatra.




Zsongorkő legendája

Bizonyosan lehet négyszáz éve annak
Mikor e vidéken más népek laktak
Ami akkor történt amit le akarok írni
Hogyha rá gondolok könnyeket kell sírni.

Egy hű szerelmespár élt ezen a tájon
Alig várták, hogy álmuk valósággá váljon.
Aztán egy bús reggelen gyász szállott a földre
Úgy látszott, hogy el kell válniuk örökre.

Portyázó törökök a faluban jártak
Egy falusi háznál szép leányt találtak.
Felvitték a hegyre, bezárták a várba
Itthon a hű párja őt hiába várta.

Nem volt a legénynek nappala, éjjele
Szomorúság, bánat szállt az életére.
Fenn a várban a leány szintén úgy érezte,
Hogy már csak bú s bánat lesz az osztályrésze.

Minden elmúlott nap volt egy örök élet
Nem bírja már soká, véget vet életének.
De szívét minden nap reményszikra érte,
Aki úgy szerette, talán eljön érte.

Egyszer egy éjszakán borzasztó idő volt
Villámok cikáztak, mennydörgött az égbolt.
Cikázó villámok futottak a földre,
Aki csak tehette elhúzódott félre.

A lánynak álom nem jött a szemére
A lassan lopakodva elindult az éjbe.
S mint egy mágnespatkó mely vonza mását,
Alighogy kilépett, ott találja párját.

Hozzá indult éppen, életét nem kímélve,
De hogy találkoznak azt mégsem remélte.
Átölelték egymást, csendben szótlanul
És gyorsan lépdeltek szinte hangtalanul.
A szökést a várban közben észrevették
És az eltűnt leányt mindenütt keresték.
Aztán szétfutottak szinte száz irányba,
S úgy találtak rá a lábuk nyomára.

A leány s a legény oly boldogok voltak
Egymás ajkára száz csókot csókoltak.
Úgy érezték, hogy nincs már semmi hátra
A kezükben van már életük boldogsága.
Aztán hátuk mögött lódobogás hallik,
Hej éber az ördög az sosem alszik.
Ahogy hátranéztek, sok törököt láttak,
Akik a sűrű ködben szinte utat vágtak.

Már nem is volt kétség mi vár e párra,
Akik akkor értek egy szikla fokára.
Átölelték egymást a didergő éjben
S leugrottak onnan, le a sötét mélybe.

Ott a szikla alján halálukat lelték,
De a halálban is egymást ölelték.
Egyetlen fia volt a falu bírájának,
S szintén a leány is jó édesanyjának.

Nem hagyták ott őket a zordon erdőben,
Hanem eltemették csendes temetőben.
A fiú neve vala Zsongor Ernő
S a magas kőszikla azért lett "Zsongorkő".

Ez volt egy szerelem borús története

Így mesélte nekem egy öreg remete.





A Pálos kolostor







A remeteközösség alapítója Bertalan pécsi püspök (1219-1252), Endre király második feleségének, a frankhoni Courtenay Jolántának udvari káplánjaként került hazánkba.

Mint püspök a király francia és más nyugat-európai kapcsolataiban diplomataként jelentős szerepet töltött be. Nagy tisztelője volt Compostella Szent Jakabjának, többször is megjárta a zarándokok idevezető útját. Így érthető, hogy 1225-ben a remeteközösséget Szent Jakab apostol oltalma alá helyezte.










A kolostor 300 évig, Pécs török kézre jutásáig (1543 július 20.) szolgált eredeti rendeltetésének. A török uralom idején rablók, martalócok lakhelye volt. A megmaradt, illetve helyreállított épületben 1745 után egyházmegyés papok és világi hívők vonultak el vezeklésre. A remeteház kiürítése 1782-ben kezdődött meg a XIX és XX század folyamán az épület anyagának egy részét széthordták. A kolostor építészeti, művelődéstörténeti emlékeiből egyes darabok a kővágószőlősi templomban találhatók meg.



Kolostor-kút

A Jakab-hegy pálos kolostor romjain belül található, a belső udvarban a nagy mezei juharfa mellett egy kőlappal letakarva. Jelenleg tűzrakó helynek használják 15-20 évvel ezelőtt még üzemelő kút volt.



Jakab-hegy

A Jakab-hegy természetvédelmi terület mely triászbeli kőzetből épült fel, legfontosabb kultúrtörténeti értéke a vaskori földvár és halomsírok. A halomsírok és a földsánc földjében nagy számban előforduló bronzhulladék és cserepek arról tanúskodnak, hogy a hegy első lakói nem a földvár építői voltak, hanem őket 100-200 évvel megelőző másik, a késő bronzkorban (i.e. 1000-900 körül) élő nép amelynek nevét nem ismerjük és akiket a régészet jellegzetes temetkezési szokásukról - az urnamezős kultúra népének nevez.

Magaslati telepük a Jakabhegy tetején volt a település elpusztulása után az i.e. IX-VIII században a korai vaskor idején egy másik nép építette védelmi célból a hatalmas sáncokat. Ezek átlagosan2-5m magasak, de helyenként 6-8 m magasságot is elérik. Ókori latin és görög nyelvű írások bizonyítják, hogy i.e. VI-V. sz-ban illyr-pannon nép lakta.

Temetkezési helyük a földváron kívül, annak nyugati oldalán volt. Nyugat felé több száz halomsír emelkedik, melyek magassága változó, köztük 1-1,5 és 4-5 m magasak egyaránt találhatók. Valamennyi halomsír belsejében kőből vagy fagerendákból épült sírkamra van, melyet a halotti máglya fölé emeltek. Néhány szórványos a Jakab-hegyről származó lelet arra utal, hogy az i.e. II. században a földvárat a kelták kerítették hatalmukba és egészen a római hódoltságig, az időszámításunk kezdete körüli időkig megszállva is tartották.


Szent Jakab története

Július Szent Jakab hava. Jakab apostol, az idősebb, János apostol bátyja. Ők Péterrel együtt ott voltak a Táborhegyen, az Úr színeváltozásánál, és hármukat választotta ki Jézus, hogy mellette legyenek az Olajfák hegyén, amikor felkészült a kereszthalálra. Különös kitüntetésük ez volt: Péter az Egyház feje, Jakab az apostolok között az első vértanú, János pedig túlélte minden apostoltársát.

Szent Jakab holttestét, ereklyeként Spanyolországba vitték, ahol a legenda szerint csillag mutatta meg a helyet, hol helyezzék el. A hely neve: Csillag Rétje, latinul Campus Stellae, spanyolul: Compostella. Az itt épült nagyszerű Szent Jakab templom a VIII-IX. századtól kezdve Rómához és Jeruzsálemhez hasonló jeles búcsújáró hely lett a középkorban. Mindmáig sokan zarándokolnak Santiago de Compostellába.

Szent Jakab tisztelete Kővágószőlős környéke számára XIII. században vált jelentőségteljessé. Ennek hátteréből a következő események ismeretesek. 1213-ban a magyar nemesek közül Bánk bán veje Simon, és társai összeesküdtek Endre király felesége, Gertrúd ellen és meggyilkolták. A király Frankhonból szerzett új királynét az országnak, Jolántát, Courtenay Péter leányát, aki nagy kisérettel érkezett Magyarországra. Ekkor a király az új felesége francia káplánját, a nagyműveltségű Bertalant tette meg a nyugati országok felé küldött diplomatájává. Így Bertalan ismételten járhatott hazájába, de eljutott Spanyolországba, és elzarándokolt Compostellába is. 1218-ban Bertalan papot a király a pécsi püspökség élére helyezte.

Az új püspökségnek a pécsi egyház számára legmaradandóbb műve az volt, hogy a Mecsek vidékén addig külön-külön élő remetéket egy házba vonta össze, nekik adta a hegy tetején lévő falucskát templomával és az ősidők óta létező tavával együtt, életmódjukat pedig szabályozta. Mint compostellai zarándok, és Szent Jakab tisztelője a templomot és az új rendi közösséget Szent Jakab oltalma alá ajánlotta. 25 év múlva Özséb, esztergomi kanonok a Pilisben Kesztölc és Szántó között a mecseki közösséghez hasonló remeteséget alapított és az új intézménnyel egyesítette a Bertalan püspök által létrehozott remeteközösséget. Özséb kanonok remete Szent Pál pártfogása alá helyezte a rendet és mind a mai napig pálos rend néven működik ez az időközben sokat zaklatott közösség.

Szent Jakab zarándokai Compostellából tengeri kagylókkal tértek haza. Ez volt a zarándokút kézzelfogható emléke és bizonyítéka. Szent Jakabot is kagylókkal díszített zarándokkalappal szokták ábrázolni. Ha templomunk kapuja előtt a barokk portál csúcsán a kereszt alatt lévő kagylót látjuk, ez mindig compostellai Szent Jakabra és a Jakabhegyen lévő hajdani pálos remetékre emlékeztessen.








Ismét a pécsi pályaudvaron




Elhelyezkedése
Kővágószőlős (Magyarország)
Kővágószőlős
Kővágószőlős
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 04′ 41″k. h. 18° 07′ 04″Koordinátáké. sz. 46° 04′ 41″, k. h. 18° 07′ 04″osm térkép ▼
Kővágószőlős (Baranya megye)
Kővágószőlős
Kővágószőlős
Pozíció Baranya megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...