2016. augusztus 9., kedd

Dég / Folytatás a posztban


A község Fejér megye délnyugati részén, a 64-es főút mellett fekszik.Székesfehérvártól 42, Siófoktól és a Balaton partjától 35 km-re található.
Természetföldrajzilag a terület a Mezőföldhöz tartozik. A szűkebb kistáj Dégi-süllyedék néven ismert. Kiterjedése kb. 5 km². A nagytáj jellegzetes formái (löszvölgyek, dombok, patakok, tavak), növényzet és állatvilág itt megtalálható. Egy része – a kastélypark és környéke – megyei értékű természetvédelmi terület.
A kedvező talajtani és éghajlati adottságok következtében szántóföldje a mezőgazdaság legfrekventáltabb területének számít. Kiválóan termeszthetők itt gabonafélék, kukorica és cukorrépa. A község egyes részein szőlőkultúra is megtalálható (borospincék és borfeldolgozó üzem). Nevezetessége a Festetics-kastély, amely egykoron állami gondozott gyermekeknek adott otthont.
 Dég már közel ezer éve lakott, a neve az Árpád-korban használt német eredetű (Deeg, Degu) személynévből származik. Igazán fejlődésnek a  18. század második felében indult, amikor itt telepedett le a Festetics család. A 19. század elején a grófi család nagyszabású építkezésbe kezdett, megépült az uradalmi központ, kastélyok és kialakult a kastélypark.
A nagy építkezések idején volt a család jószágkormányzója Kováts Ferenc mérnök, szakíró (a dégi temetőben nyugszik). Az ő fia volt Kovács Pál (1808–1886), akit Dég legjelesebb szülöttjének tekinthetünk. Amellett, hogy 1835-től haláláig Győr orvosa volt, beírta a nevét az irodalomtörténetbe is: a reformkorban volt író és kiváló lapszerkesztő (Hazánk).
A község 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott. A második világháborút követően területe és a lakossága jelentősen, mintegy felére csökkent, jelenleg megállapodott; közepes méretű község.
2014 szeptemberében sikeresen befejeződött a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ vagyonkezelésében lévő dégi Festetics-kastély kertrekonstrukciójának első üteme.
 Ugyancsak műemlék a község 1820-as években épített katolikus temploma, amit Pollack Mihály tervezett.
További számos műemlékjellegű épület is található a településen (mezőgazdasági szövetkezeti iroda épülete, dézsmapincesor, istálló, református parókia, Dégi Borház Kft. pincéje).
 A Festetics család jóvoltából műemlékben gazdag település. A Balaton felé húzódó dúsan termő vidéken, vizek szaggatta tájba épült meg hazánk egyik legcsodálatosabb klasszicista kastélya Pollack Mihály tervei alapján (1815-19), ahol az Etelkai víz a Bozót-patakkal találkozik, az un. Dégi-süllyedékben, a Mezőföldön. Ez volt a Nemzeti Múzeum előtanulmánya. A kastélyt körülvevő angolpark – az építész-kertépítész érdeme – a ritka értékes növényállományával, a romantikus szigeten található úgynevezett Holland-házzal (Mezőgazdasági Tájmúzeum volt).
Birtokosai a nagy múltú tolnai Festetich család tagjai voltak – oldalági leszármazottai azoknak, akik hazánknak a keszthelyi Georgikont alapító Festetich Györgyöt is adták –, később pedig a Degenfeld család.
A kastélynak a természettel való kapcsolata olyan csodálatos, amire kevés példa található. Magyarázata az, hogy Pollack Mihály megtanulta, a kastélyépületet a klasszicizmus stílusigénye szerint az angolkerttel együtt kell megtervezni. A falu közepén átfolyik a Bozót-patak, amelynek hídján keresztülhaladva a református templom, majd a római katolikus templom tűnik fel. Mindkettő a tájképi kert látványának része.
A kertben a kastély közelében sziklakert épült, amely hűtőzőt rejt magában. A lapályon átfolyó Etelka-víz hídja után érünk a kastélyhoz, így északról érkezünk. Balra a régi kiskastély, szemben évszázados tölgyek között a portikusz díszlik kocsifelhajtóval. A napfényes déli oszlopcsarnokból kitekintve tárul fel a park teljes pompájában. Előtérben idős faóriások között hatalmas gyepes tisztás enyhén lejt a völgyében lévő tó felé. Partján fehér, fekete nyár és hársmatuzsálemek, jegenyenyár és erdei fenyők csoportja. A tó szigetén "hollandi" kerti lak áll. Régen csak csónakkal lehetett megközelíteni (ma kis híd vezet a benne lévő múzeumba). Sajnálatos módon a területet árvíz tette tönkre, így a tájmúzeumi kiállítást megszüntették. A néhol 4-5 méter mély tavon tavirózsák és tömegesen nyíló sárga vízitökök látványa jelent élményt.
A tavon túli erdős dombon (Magyar-domb) vadaskert volt karámba zárt szarvasokkal, fácántenyészettel. Ma is szép részlete a kertnek a süllyesztett teraszos rozárium. Kővázákkal ékes lépcső vezet le kettős dór oszlopsorához, az azon túli teniszpályához. Mellette egy öreg közönséges pagodafa árnyékában antikizáló sziklabarlang, forrás van. Dór oszlopok között oroszlánfej köpi a vizet.
A kastélytól délkeletre neogótikus kerti házat találunk vadgesztenyék, platánok, [bukszusok romantikus ligetében. Csodálatos az őszi lombszíneződés is, érdemes kirándulni a településre. Műemlékileg védett, a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében van a 28 hektár.





 20. század háborús áldozataira négy emlékmű is emlékeztet: az első világháborús emlékmű a Gillányi-hegyen, a községi második világháborús emlékmű a református templomkertben, valamint orosz és német katonai emlékművek.

Dég híres szülöttei

  • Festetics Sándor politikus, hadügyminiszter, hitbizományi nagybirtokos
  • Dr. Kovács Pál orvos, író, drámaíró, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
  • Körmendy Ékes Lajos (1876-1951) író, politikus, Veszprém megye főispánja

Elhelyezkedése
Dég (Magyarország)
Dég
Dég
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 11″k. h. 18° 26′ 37″Koordinátáké. sz. 46° 52′ 11″, k. h. 18° 26′ 37″osm térkép ▼
Dég (Fejér megye)
Dég
Dég
Pozíció Fejér megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...