2018. február 4., vasárnap

Szirák / Folytatás a posztban

A település a Cserhát dombjai között a Bér patak völgyében, a fővárostól 65–70 km-rel északkeletre épült; jelenleg Nógrád megyéhez tartozik.
 Szirák vidéke az ősidőktől kezdve lakott hely. Ezt bizonyítják a Magyar Nemzeti, illetve a Palóc Múzeumban található kőkorszaki, bronzkori és avarkori leletek. A 19. század végén a régészek egy 69 sírból álló alán temetőt is feltártak itt.
A település nevének előzményét kereshetjük szláv nyelvekben is, pl. a bolgár сирак, cseh sirotek, horvát siroče, orosz сирота, szerb сироче, szlovák és szlovén sirota (árva) szóban, valószínűbbnek látszik azonban a magyar eredet. A cirák kifejezés jelentése a magyarban: csíraivadéksarj. A szlávok egyébként is csak a 17. századtól telepedtek meg e vidéken.
Egyesek szerint a település – a névadás az avarok korában történt volna – a bibliai (az Ószövetségből ismert) Sirák nevét örökölte, e feltevés azonban eléggé valószínűtlennek látszik.
1219-ben a Máltai lovagrend (johanniták) lovagjainak volt itt rendháza. Ez a tatárjárásban elpusztult, de később helyreállították. 1274-ben Umbertus Pétervolt az itteni lovagok főnöke. Ő állt a tolmácsi és szomolyai rendház élén is, és 1275-ben részt vett a lovagok csurgói értekezletén. A 14. században megszűnt az önálló rendház, a község pedig az esztergomi johanniták birtokába került. 1424-ben Zsigmond király Borbála királynénak ajándékozta.
1439-től egy része a bujáki várhoz tartozott. Később több család hűbérbirtoka is volt:
  • 1453-ban a lovagok birtokait Mohorai Vidfi János kapta meg egyháznemesi jószágként.
  • 1512-ben már a Szobi család birtoka volt.
1552-ben, a bujáki vár eleste után került török fennhatóság alá, és a nógrádi szandzsákba (kerületbe) osztották be. 1562-1563-ban Hasszán Daudhűbérbirtoka volt. 1579-ben kilenc ház után adózott a töröknek. 1584-1585-ben Mahmud bin Musztafa, a budai defter futárának hűbérbirtoka volt. 1598-ban Orlé Miklós volt a földesura.
A török időkben Szirák elnéptelenedett, a területet 1683-ban III. János lengyel király hadjárata szabadította fel. 1692-ben királyfalvi Roth János tulajdonába került, és ő a Felvidékről 27 szlovák családot telepített be. Fia Roth Ádám elvette a gazdag felsővattai Wattay István özvegyét, unokája Roth Tamás pedig a lányát Wattay Borbálát. A Wattay család jövedelméből épült a kastély és az evangélikus templom is. Lányuk Johanna 1761-ben feleségül ment gróf széki Teleki Józsefhez, így lettek a birtok tulajdonosai a Telekiek. Johanna támogatta jelentősen a budapesti Deák téri evangélikus templom felépítését és az evangélikus fiatalok egyetemi tanulmányait jelentős ösztöndíjjal támogatta.
Az 1832-es nagy tűzvészben még a harangok is megolvadtak. 1850-ben zsandárosztag, majd járási szolgabíróságot telepítettek a faluba. 1869-ben 1360 lakosa volt, ekkor a sziráki volt a vármegye 2. legnépesebb járása 28 857 fővel (1880-ban 26 378 fő). 1880-ban nagyközséggé minősítették, itt működött a megye három adóhivatalának egyike. 1896-ban három helyi újságja is volt. 1897-ben indult meg az állami elemi népoktatás. A 80 gyermeket befogadó óvodát 1885-ben adták át. Legtöbb lakosa az 1900-as évek elején volt; a lélekszám 1949 óta csökken.
Szirák az 1950-es megyerendezésig Nógrád vármegye Sziráki járásának székhelye volt. Nógrád és Heves határának kiigazítása után ezt szerepet a jobban megközelíthető Pásztó vette át.


Evangélikus templom

A község feletti dombon áll. Jung József pesti építész építette 1782–1788 között copf stílusban. Helyén valaha kolostor, majd imaház állt, de ezekből csak egy, emberfejet ábrázoló faragvány maradt meg – ezt beépítették a templom falába. Az épület 1832-ben annyira leégett, hogy mindhárom harangja elolvadt. Ezután öntötte Schaudt Andrásmester a ma legöregebbnek számító harangot. Tornyát 1836-ban állították helyre, a templomot 1880-ban, 1927-ben és a 2000-es években is.
Az egyhajós épület oldalfalai díszítetlenek. A szószékoltár festetlen fenyőfa, a fafaragványok aranyozottak.


Érdekességek

  • A sziráki kastélyban és környékén forgatták a Hamis a baba, valamint A három testőr Afrikában című magyar játékfilmek néhány jelenetét, Bujtor István rendezésében.
  • A sziráki kastély 1987. július 16 - augusztus 11. között férfi egyéni sakkvilágbajnoki zónaközi döntő helyszíne volt, többek között Portisch LajosBeljavszkijLjubojevics és Szalov sakknagymesterek részvételével. Az ezt megelőző két évben nemzetközi férfi sakknagymesterversenyt rendeztek ugyanitt.
  • A Magyar Televízió Nekem ne lenne hazám? honismereti sorozatának Facsoda a kastélykertben: Szirák című epizódja a kastély kertjében található öreg közönséges pagodafát (japánakácot) mutatja be.
  • A sziráki kastélytól állítólag egy titkos alagút vezetett a Sziráktól 3 km-re található Ciframajor pusztára. Az alagút vélhetően a menekülés céljait szolgálta, és állítólag akkora méretű volt, hogy lovaskocsival is lehetett benne közlekedni.
  • Egy Venezuelából hazalátogató Teleki grófnő felismerte a sziráki kastély lépcsőfeljáratánál lévő faliszőnyeget, melyet egy régiségboltban vásároltak a kastély felújítása után. A grófnő állítása szerint a szőnyeg korábban is ugyanott volt.
  • A sziráki kastély dísztermében hat, úgynevezett grisaille technikával festett freskó látható, melyek Publius Ovidius Naso Metamorphoses-ének jeleneteit ábrázolják. Ezeket a II. világháború után lemeszelték. A felújítás során a freskókat úgy hozták helyre, hogy a mészrétegeket kenyérbéllel radírozták le.

Teleki-Degenfeld-kastély

Bejárata felett jól olvasható egy latin felirat, mely szerint a XVIII. században Roth Tamás és felesége, Wattay Borbála emelte. Nem sokkal később a háborús időszakban egy tűzvész romba döntötte, de királyfalvi Roth Tamás újjáépíttette és bővíttette. 1762-ben leánya hozományaként a Teleki család birtokába került. A századfordulón a Degenfeldeké volt. A 2. világháborúban (főleg a fosztogatások miatt) jelentősen megrongálódott. 1945 után a Sziráki Állami Gazdaság tulajdonába került, traktoros iskola is működött benne; ezután állapota jelentősen tovább romlott. 1985-ben állította helyre a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, azóta szálloda.
Ma 4 csillagos wellness kastélyszálló. Sok növényritkaságot felvonultató parkja védett.

Teleki-sírbolt

A barokk stílusú építményt 1784-ben, Wattay Borbála halála után emelték. Ide temették gróf Teleki Józsefet (1790-1855), aki a Magyar Tudományos Akadémia egyik alapítója és mintegy negyedszázadig első elnöke volt, valamint féltestvérét, gróf Teleki László (1811-1861) reformkori politikust, írót.
A sírboltot az 1950-es évek közepén teljesen feldúlták. Elképzelhető, hogy emiatt a Telekiek földi maradványait a hozzátartozók titokban elszállíttatták Szirákról.

Elhelyezkedése
Szirák (Magyarország)
Szirák
Szirák
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 53″k. h. 19° 31′ 55″Koordinátáké. sz. 47° 49′ 53″, k. h. 19° 31′ 55″térkép ▼
Szirák (Nógrád megye)
Szirák
Szirák
Pozíció Nógrád megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése