2015. szeptember 27., vasárnap

Szombathely / Folytatáshoz kattints a posztra

 A szombathelyi székesegyház

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabariaszlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište, szlovákul KamenecMagyarország egyik legrégibb városa (a római korban Savaria), amelyet a Nyugat királynőjének is neveznek, Vas megye (a korábbi Vas vármegye) székhelye és a Szombathelyi kistérség központja. 1990-től megyei jogú város.

A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Tengerszint feletti magassága kb. 220 m, de mivel dombokra épült, a városon belül is jelentős szintkülönbségek vannak.
 A szombathelyi ferences templom

Szombathely területe ősidők óta lakott, amit az itt előkerült kő- és csonteszközök is bizonyítanak. A város területének a Pannónia provincián átvezető fő kereskedelmi útvonal, a Borostyánút  melletti fekvése arra ösztönözte a rómaiakat, hogy itt előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd várost létesítsenek. I. u. 43-ban Claudius császár colonia rangra emelte Colonia Claudia Sabariensum (Savariaiak claudiusi kolóniája) néven. A név alakja az évszázadok során Sabaria-ra változott. A város Felső-Pannónia vallási központja lett, palotája, fürdője, amfiteátruma épült. Savaria központi szerepének köszönhetően több római császárt is vendégül látott falai között.
Vélhetően az itteni keresztények elrettentését szolgálta Szent Quirinus sisciai püspök kivégzése, akit itt dobtak a megáradt Sibaris-patakba, malomkővel a nyakában. Itt szenvedett vértanúhalált két társával Szent Rutilus, Szent Iréneusz és sok más keresztény, akiknek nevét nem jegyezte fel a történelem. A keresztényüldözéseknek Nagy Konstantin császár hatalomra jutása vetett véget, ő a szarmaták elleni hadjárata során 356-ban hosszabb ideig időzött Sabariában is. A császár uralkodása alatt átszervezte a tartományokat és a várost Pannonia Prima tartomány székhelyévé tette. Itt született az ókori Európa egyik nagy szentje, Szent Márton, aki később a galliai Tours püspöke lett. A hagyomány szerint lakóháza felett áll a Szent Márton-templom. Valentinianus császár halála után 377-ben a hunok kezdték elözönleni Pannóniát, Macrinus, a tartomány prefektusa saját seregének feláldozásával sem tudta megakadályozni a hunok és a velük szövetséges barbár népek hódítását, de a falakkal körülkerített város még ellenállt a népvándorlás özönének. A várost csak Attila hun király tudta elfoglalni 441 és 445 között. A hunok pusztítását a 456-ban bekövetkezett földrengés tetőzte be, amely lerombolta a várost.
 James Joyce szobor Szombathely Fő terén

A súlyos pusztítások ellenére a város folyamatosan lakott maradt, városfalait helyreállították, a római épületek helyére azok anyagának felhasználásával kevésbé pompázatos lakóépületek épültek. A falak védelmet nyújtottak a lakosság számára. A latin nyelvű lakosság ugyan nagyrészt Itáliába menekült, de helyükre keleti gótok, majd longobárdok érkeztek, akik keveredtek a helyi lakossággal. 567-ben Alboin longobárd király behívta szövetségesül a Baján kagán vezette avarokat, akik segítségével legyőzte a gepidákat. Az új szövetséges azonban túl erősnek bizonyult, így a longobárdok Itáliába távoztak, helyükre avarok, majd azok segédnépeiként szlávok érkeztek. A 8. századra azonban az avar hatalom meggyengült és 795-ben a frank sereg döntő vereséget mért rájuk. A hadjáratból hazafelé tartó Nagy Károly  frank király elzarándokolt Szent Márton szülővárosába, Savariába.
Arena Savaria sportcsarnok, aFalco KC otthona

805-ben Nagy Károly az avarok szállásterületéül a Duna és Savaria közti területet jelölte ki. Arnulf keleti frank király 875-ben a várost a salzburgi érseknek adta. Valószínűleg ekkor épült meg az egykori római központi fürdő épületének felhasználásával a vár is, amely kezdetben egy erődített lakótorony lehetett. Átmeneti morva uralom után 900 körül a várost elfoglalták a magyarok.
1009-ben Szent István a várost az újonnan alapított győri püspökségnek adta. Sokat szenvedett 1042 és 1044 között a III. Henrik német-római császár és Aba Sámuel közötti harcokban, de még többet a tatárjáráskor. Ekkor a tatárok bevették és teljesen elpusztították a várost, a lakosság a környező erdőkben ásott vermekben keresett menedéket – az erdőt a nép sokáig vermes erdőnek nevezte.
1407-ben Szombathely városi rangot kapott. 1440-ben a város mellett győzte le Cillei Ulrik hada I. Ulászló király seregét, majd a felek itt kötöttek békét 1441. április 19-én. Alig fél évszázad múltán III. Frigyes császár fiának, Miksának serege ostromolta meg a várat, de Tamás győri püspök várőrsége az ostromot még visszaverte, 1490-ben azonban a város mégis Miksa birtokába került. 1491-ben a pozsonyi szerződés a várost visszaadta Ulászlónak. A város a győri püspökök kegyéből számos szabadalommal és kiváltsággal rendelkezett. Fejlődésére nagy befolyással volt, amikor 1578-ban az országgyűlés határozata alapján a vasvári káptalant Szombathelyre költöztették át, ettől kezdve Vas vármegye székhelye lett. Ekkor a vár körüli addig üres területekre új épületeket emeltek, iskolái a jezsuiták irányítása alatt nagy virágzásnak indultak.
A fellendülésnek 1605-ben Bocskai István hadjárata vetett véget. A Némethy Gergely vezette több ezres sereg megostromolta és bevette a várost és a várat. A városi levéltár iratait Németújvárra menekítették, de azok az ott keletkezett tűzben megsemmisültek.
 Az Ízisz szentély rekonstruált főépülete, amely a mai Magyarország legrégibb városi rangú településének emlékhelye

 A vármegyeháza

Az újkor kezdetén a töröktől való állandó félelem tartotta rettegésben a várost. 1664-ben a a török sereg egészenSzentgotthárdig hatolt be a vármegyébe, de ott vereséget szenvedett. 1683-ban újabb nagy török hadjárat indult Bécs ellen, a Bécs alatt vereséget szenvedett török sereg fosztogatva vonult vissza, de Szombathelyt a városfalak ezúttal is megvédték. A török kiűzése nagy megkönnyebbülést jelentett a városnak is, és mivel a 17. század végi kuruc harcok nem érintették, viszonylag békésebb időszak következett.
A Rákóczi-szabadságharc hírére a város a fejedelem mellé állt, 1704-ben 36 hajdút állított ki és nagy mennyiségű ellátmányt szállított Ocskay László táborába. Rövidesen azonban császári hadak szállták meg és 1705 novemberéig császári kézen maradt. Ekkor a Heister tábornokot Szentgotthárdnál megszalasztó Bottyán János kuruc serege szabadította fel. 1706 elején ismét császári kézre került, de az év végén újra a kurucok voltak az urai. 1707 elején maga Bottyán is a városban rendezte be főhadiszállását. Két hónap múlva Rabutin császári serege vonult be a városba, júniusban már újra a kurucoké volt. Bottyán felkelésre szólította fel a környék nemességét és a felhívásra 7000 fegyveres gyűlt össze, mellyel Bottyán Stájerországra támadott. Válaszul Starhemberg tábornok császári serege tört be az országba és a város 1710-ben császári kézre került.
 Oladi Lakótelep temploma Fatimai Szűz Mária tiszteletére, Batthyány-Strattmann László emlékére

Alig ért véget a hadak pusztítása, júniusban szörnyű pestisjárvány sújtotta a várost, amelynek 2000 lakos esett áldozatul. A csaknem kipusztult városi népességet a környékről bevándorlókkal pótolták, akik legnagyobb része KőszegRohonc és Pinkafő környékéről bevándorolt németajkú polgár volt. A város magyar polgárságát elveszítve ettől kezdve német jelleget öltött, ezzel a város virágzásának új szakasza indult meg. Zichy Ferenc győri püspök támogatásával 1772-ben megépült a gimnázium, majd 1777-ben Mária Teréziakirálynő megalapította a szombathelyi egyházmegyét, és annak élére egy rendkívül művelt és széles látókörű embert, Szily János püspököt nevezte ki. Az új püspök máris nagy lendülettel látott munkához, lebontatta a rossz állapotú várat és a vártemplomot, és helyére nagyszabású épületeket emeltetett. Ekkor épült meg a székesegyház, a püspöki palota és a környező egyházi épületegyüttes. 1793-ban megnyílt a a bölcseleti iskola, ahol gróf Széchenyi István is tanult.
 A Savaria nagyszálló

1809. május 31-én I. Napóleon francia hadai vonultak be a városba, a város piacterén kisebb harc bontakozott ki a várost védő magyar nemesi sereg és az ellenség között. A franciák 110 napig tartották megszállva a várost, ezalatt tervezték meg francia mérnökök a megyeházát és a Szily János u. és a Petőfi Sándor u. sarkán álló épületet. Az 1817-ben keletkezett nagy tűzvészben a város kétharmada leégett, 1831-ben pedig kolera pusztított. 1832-ben felépült a város határán kívül az ortodox zsinagóga.
Az 1848. márciusi pesti forradalom híre itt is nagy lelkesedést keltett. A megyei közgyűlés március 17-én Horváth Boldizsár főjegyző vezetésével elfogadott egy 16 pontból álló petíciót, amelyben hitet tett az új eszmék mellett. Kossuth szavára a város is megmozdult, december 10-én a székesegyházban nagy ünnepséggel szentelték meg a 44. honvédzászlóalj zászlaját. December 28-án császári csapatok szállták meg a várost és a nemzeti jelképek eltávolítására szólították fel a lakosságot. A harcok Szombathelyt nem érintették, mindvégig császári kézen maradt.
1866-ban a porosz-osztrák háború költségeihez a város 13 önkéntessel és pénzzel járult hozzá. 1867-ben, a kiegyezés utáni új kormány igazságügyi minisztere a város képviselője, Horváth Boldizsár lett. Neki is köszönhető, hogy a város a 19. század utolsó évtizedeiben gyors fejlődésnek indult, lakossága elérte a 20 000 főt. 1865-ben megépült a nagykanizsai vasútvonal, majd az 1871-es és 1872-es újabb vasútépítések a várost a Nyugat-Dunántúl közlekedési csomópontjává tették. 1885-ben a szomszédos Ó-Perint és Szentmárton községeket egyesítették a várossal.
1890. novemberében elkészült az első aszfalt borított járda az Úri - ma Széchenyi - utcában. Az aszfalt burkolat ötletét még 1870-ben a Vasmegyei Lapok ajánlotta a szombathelyi városvezetés figyelmébe párizsi példára ahol már elterjedt a por -és sármentes, nesztelen járást biztosító burkolat. A város fellendülésének nagy korszaka Éhen Gyula polgármester idején kezdődött. 1895 és 1902 között megépült a vízvezeték- és csatornahálózat, az utcákat szilárd burkolattal látták el. 1900 júniusában például a Szily János utca kapott kavicsburkolat helyett aszfalt kialakítást. Új közlekedési eszközként megjelent a villamos, amely a vasútállomást kötötte össze a városközponton keresztül kelet-nyugati irányban a Kálvária templommal. Felépült a városi Kaszinó és a Nagyszálló épülete. Megalakult a Fehérkereszt Egyesület és megépült a gyermekmenhely, amely a vidéken az első ilyen intézmény. Megalakult a városi Kultúregyesület, a városban pezsgő társadalmi élet alakult ki. Négy évtized alatt a város lakossága megnégyszereződött. Brenner Tóbiás polgármestersége alatt 1904-ben megindult a zenei oktatás a Zeneiskolában, megalakult a város szimfonikus zenekara. Megépült a városi Kioszk épülete, a népfürdő, a múzeum, a domonkosok és a karmeliták kolostora és az erdei iskola. Emellett számos díszes palota épült a belvárosban is.
 Az Iseum és a Borostyánút rekonstrukciója

Nevezetességei

A kámoni arborétum


Valamikor Kámon önálló falu volt, ma már Szombathely belterületéhez tartozik. Itt kezdte meg az arborétum kialakítását az 1860-as években Saághy Mihály földbirtokos, a terület gazdája. A tervszerű fejlesztés eredményeképpen ma mégis a Kámoni arborétum rendelkezik Magyarország leggazdagabb fásszárú gyűjteményével, közöttük jó néhány igazi ritkasággal. A több mint kétezer taxont számláló gyűjtemény része a legnagyobb hazai fenyőkollekció, a több tucat taxont számláló juhar- és tölgyfagyűjtemény. A parkban – a jegenyefenyők majd' negyven változata mellett – a gyantáscédrus, a kínai, a mocsárciprus hatalmas példányai láthatók, és igen gazdag az arborétum cserjegyűjteménye is. Az arborétum szépen rendezett rózsakertjében több mint félezer fajtát számláló rózsagyűjtemény látható, valamint kaktuszgyűjteménye is az egyik legnagyobb Magyarországon.

  • Egyházmegyei Gyűjtemény és Kincstár
  • Északi Vízmű - Vízmű Történeti Múzeum
  • Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Múzeuma
  • Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház: az időszakos kiállítás megnyitása 2011. augusztus 12-én volt, hétfő kivételével látogatható. Az állandó kiállítás megnyitása 2012 márciusában várható.
  • Fusz Ernő Mentőmúzeum
  • Járdányi Paulovics István Romkert
  • Savaria Múzeum
  • Smidt Múzeum
  • Szent Márton Látogatóközpont
  • Szombathely katonatörténete - Katonaságtörténeti gyűjtemény
  • Szombathelyi Képtár
  • Vasi Múzeumfalu

Strandok

  • Szombathelyi Fedett Uszoda és Termálfürdő
  • Tófürdő
 Belváros - Szent Márton út

 A vasútállomás helyreállított épülete

 Belváros látképe a Városházáról

 A pályaudvar a gyalogos felüljáróról

 Zeneiskola és Szombathelyi zsinagóga

 A színház épülete 1880-ban.

 Weöres Sándor Színház

Kulturális élet

Évente megrendezésre kerülő rendezvények:
  • Bartók Fesztivál és Szeminárium
  • Bloomsday: James Joyce szobor és Ulysses regényének főhőse Leopold Bloom családjának itt található lakóház köré szervezett kulturális esemény
  • Lamantin Jazzfesztivál
  • Mediawave Nemzetközi Film és Zene fesztivál (2010-től Szombathelyen)
  • Savaria Történelmi Karnevál
  • Iseumi Szabadtéri Játékok - opera és musical előadások a világ 3. legnagyobb Iseumában
  • Herényi Virágút
  • Márton-napi Vásár
  • Szent György-napi Vásár
  • Savaria Nemzetközi Táncverseny
  • Szent Márton európai kulturális útvonal ( www.viasanctimartini.eu )
Az Ízisz templom 2010-es rekonstrukciója

Elhelyezkedése
Szombathely (Magyarország)
Szombathely
Szombathely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 47″k. h. 16° 36′ 17″Koordinátáké. sz. 47° 13′ 47″, k. h. 16° 36′ 17″osm térkép ▼
Szombathely (Vas megye)
Szombathely
Szombathely
Pozíció Vas megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...