2016. január 5., kedd

Rozsnyó / Folytatáshoz kattints a posztra


 Rozsnyó (szlovákul Rožňavanémetül Rosenaulatinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, római katolikuspüspöki székhely.
Kassától 55 km-re nyugatra, a Sajó partján, a Rozsnyói-medencében fekszik.
Neve a német Rosenauból származik, ami rózsaligetet jelent. Korábbi megnevezései: 1773 Rosnyó, Rossenau, Rossnawa, 1786 Rosenau, Rožnawa, Rosnavia, Rozsnyo- -Bánya, Rózsabánya, 1808 Rosnavia, Rozsnobánya, Rosenau, Rožňawa, 1863–1877 Rosnyó, 1882–1913, 1938–1945 Rozsnyó, 1920 Rožňava, 1927–1938, 1945–1948 Rožňava, Rozsnyó, 1948– Rožňava.

  A bányászvárost német telepesek alapították a 13. században. Oklevél először 1291-ben említi „Rosnaubana” néven, ebbenIII. Endre király Ladomér esztergomi érseknek adományozta a várost. 1320-ban „Rosnobana”, 1323-ban „Rusnobana”, 1391-ben „Rosnowbanya”, 1525-ben „Rosnauia” alakban említik a korabeli források. 1340-ben városi kiváltságokat kapott. Luxemburgi Zsigmond király 1410-ben, majd 1496-ban II. Ulászló is újból megerősíti a város szabadalmait. 1440-es években a huszitákfoglalták el, és a mai temető helyén várat építettek. A várat 1452-ben Hunyadi János elfoglalta. 1454-től a Rozgonyiaké, akik helyre akarták állítani, de többé nem épült fel. A 16. században a város protestáns hitre tért. A védművek nélküli várost a török többször rabolta ki és égette fel. 1566-ban, amikor a császáriak Krasznahorkáról elmenekültek, a törökök a közeli Rozsnyóval is éreztették haragjukat. 1584-ben ismét megrohanták a várost és az evangélikus lelkészt a feleségével együtt magukkal hurcolták. 1584-ben ismét dúltak a városban, sok kárt okozva és a békés polgárokat háborgatva. 1645-ben jezsuiták telepedtek itt meg. 1685. február 15-én itt szenvedett vereséget Thököly Imre Doria császári ezredestől. Rákóczi sokat tartózkodott itt.
1707. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1706-ban II. Rákóczi Ferenc Rozsnyóról kormányozta a fennhatósága alatt lévő országrészeket, rezidenciája a Nehrer-házban volt. Január 22-én itt döntöttek a Habsburgokat trónfosztó ónodi országgyűlés összehívásáról. 1710-ben a várost pestis, 1776-ban tűzvész pusztította. 1828-ban 751 házában 6008 lakos élt. 1776-tól római katolikuspüspöki székhely, 1876-tól rendezett tanácsú szabadalmas püspöki bányaváros. A vasipar a 19. században is az ország legjelentősebb iparvidékei közé emelte.
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásának székhelye volt. 1919. június 10-én a magyar Tanácsköztársaság hadserege átmenetileg visszafoglalta Csehszlovákiától. 1938 és 1945 között az első bécsi döntés értelmében újra Magyarországhoz tartozott. A területet átvevő magyar hadsereg ünnepélyes fogadtatásának előkészületei 1938. november 7-én, a város nemzetiszínű zászló- és virágdíszbe öltöztetésével valamint a diadalkapu ácsolásával kezdődtek. A csehszlovák csendőrség november 8-án, a délelőtti órákban hagyta el laktanyáját, s vonult ki a városból. Az első világháború utáni években eltávolított Kossuth-szobor talapzatára helyezett Milan Rastislav Štefánik szobrot a szlovák hatóságok teherautóra rakták és elszállították, a laktanyát, a közhivatalokat kiürítették, a vasúti kocsikat, mozdonyokat elvitték. Amiskolci 7. dandár parancsnoka, Littay-Lichtenecker András altábornagy 1938. november 8-án délután fél kettőkor vonult be katonaságával a városba. A főtéren megtartott bevonulási ünnepségen 6-8000 fős tömeg ünnepelt késő estig. A talapzatára visszaállított Kossuth-szobrot 1939 nyarán avatták fel.

 Rozsnyón tartott szentmisét 2003 szeptemberében több mint százezer ember előtt szlovákiai látogatásán II. János Pál pápa. A pápa magyarul is megszólalt, beszédének elejét a helyi magyar közösséghez intézte, amely – mint mondta – „oly nagy számban él e területeken és integráns részét képezi ennek az egyházmegyének”. A mise végén az abortusz elleni kampányban részt vevő várhosszúréti magyar sziámi ikrek személyesen adhatták át a pápának ajándékaikat. A pápa megáldotta az épülő templomok alapköveit, köztük a restei templomét, illetve a rozsnyói katolikus alapiskola emléktábláját is.


Nevezetességei

  • A Diák-templomot 1650-ben Lippay György érsek építtette barokk stílusban, tűztornya a toronyórával a város szimbóluma lett. Azért Diák-templom a neve, mert templomot a 19. század elején a gimnáziumot is fenntartó premontreiek kapták meg.
  • A Szűz Mária Mennybevétele tiszteletére szentelt székesegyház a 14. század elején épült gótikus stílusban. Többször átépítették. Egyik oltárképe 1511-ből való.
  • A püspöki palota eredetileg a jezsuiták székházának épült, mai copf formáját 1777-ben átépítésekor kapta. A rozsnyói püspökséget 1776-ban alapította Mária Terézia.
  • A ferencesek temploma és kolostora 1733-ban épült barokk stílusban.
  • Evangélikus temploma 1784 és 1786 között épült torony nélkül.
  • A városháza 1810-ben épített empire stílusú épület.
  • Reneszánsz stílusban épített, 38 m magas őrtornya a 17. század közepéről származik. Miután 1766-ban tűzvész pusztította, tetőrészét barokk stílusban újjáépítették.
  • Közelében van a Magdolna-forrás, melynek középkori kápolnája búcsújáróhely.
  • A városnak bányamúzeuma is van.
  • Négyzet alakú főtere a legnagyobb középkori tér Szlovákiában.
  • Dobsinszky Pál emléktábla a róla elnevezett könyvtár homlokzatán. Egy másik Dobsinszky–emléktábla az egykori nyomda épületén található a főtéren. Itt nyomtatták ki az író szlovák népmese–gyűjteményét 1858-ban. Mindkét emléktáblát 2008 októberében avatták fel.
  • Andrássy Franciska grófné (1838–1902), az özvegyek, árvák jóságos szívű támogatójának szobra a főtéren. A szobrot 1905. október 29-én avatták fel. 1973-ban helyére egy partizán–emlékművet helyeztek. A szobrot 1993-ban állították vissza eredeti helyére.
  • Pavol Jozef Šafárik mellszobra. Štefan Michalko szobrászművész alkotását 2008 októberében avatták fel.
  • Tököly Gábor 2003-ban megjelent Rozsnyó könyve című válogatáskötete 44 szerző a városhoz kötődő 58 irodalmi szemelvényét tartalmazza.
  • Vásárát szeptemberben rendezik meg.


  • Itt született 1770. június 29-én Magda Pál író.
  • Itt született 1796. november 5-én Hollók Imre történész, író.
  • Itt hunyt el 1816. január 28-án Császár Endre jogtudós, író.
  • Itt született 1823. március 11-én Pákh Albert író.
  • Itt született 1829. május 6-án Máltás Hugó építész.
  • Itt született 1879-ben Tichy Gyula és 1888-ban Tichy Kálmán festőtestvérpár.
  • Itt tanult, élt és dolgozott Arany Adalbert László (1909–1967) nyelvész, múzeumigazgató.
  • Itt született 1932-ben Stollmann András zoológus, ornitológus.
  • Itt született 1948-ban és élt 1971-ig Sunyovszky Szilvia színésznő.
  • Itt született 1952-ben Tököly Gábor régész, a gömöri műemlékvédelem kiemelkedő egyénisége.


Elhelyezkedése
Rozsnyó (Szlovákia)
Rozsnyó
Rozsnyó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 40″k. h. 20° 32′ 00″

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...